
Köble Tibor félédes muskotályt kínál
Fotó: Makkay József
Aligha van olyan magyar ember Erdélyben, aki ne hallott volna az enyedi és csombordi borokról. A több évszázados hírnév ellenére a rendszerváltás utáni újrakezdés mégis nehéz helyzetbe hozta a helyi termelőket. A sikertörténetté váló kézműves borkészítés állomásait a vidék legismertebb borászával, Köble Tiborral járták körbe a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
2021. szeptember 15., 11:302021. szeptember 15., 11:30
Azt mondják, a csombordihoz hasonló bor nincs a környéken, ezért egyre nagyobb az itteni szőlő ázsiója. Főleg amióta Erdély-szerte ismét keresik a jó minőségű kistermelői borokat. „Az idei terméshozam közepes. Nem tett jót a szőlőnek a lassú kitavaszodás és az egymást követő sok esős időszak. Több parcellában a szokásosnál bőségesebb permetezés ellenére is rothad a szőlő, és vannak dűlők, amiket elvert a jég” – magyarázza Köble Tibor.
A Köble-birtokon valamennyi szőlőfajtát külön szüretelik, így a bor is külön hordókba kerül. A szüretre idén többet kell várni, mint tavaly, amikor már szeptember végén hordókba került a must.
Csombord a fehér szőlőfajták paradicsoma
Fotó: Makkay József
A csombordi borász szerint leghamarabb október 15-e után lehet szüretelni, de az is megtörténhet, hogy később, mert a tavaszi hidegek miatt kitolódik a szőlő vegetációja. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!