
Vérvölgyi szőlőhegy. Mára az egykori szőlősök tíz százalékát dolgozzák meg
Fotó: Makkay József
Sok szilágysági faluban régi hagyománya van a szőlőtermesztésnek, s bár a Tövishát nem számított hivatalos borvidéknek, az itteni gazdák is évszázadok óta nagy kiterjedésű szőlősökkel rendelkeztek. A Székelyhon napilap Erdélyi Gasztró melléklete a vérvölgyi szőlősbe kalauzolja el olvasóit.
2019. október 09., 15:252019. október 09., 15:25
2019. október 09., 16:562019. október 09., 16:56
Vérvölgy határában ma alig néhány hektár szőlős létezik, noha a direkt termő és az oltott szőlőkből álló földdarabok a rendszerváltáskor mintegy 80 hektárt tettek ki a falut körülvevő domboldalakon. Az 1960-as évek elején létrehozott termelőszövetkezet ötven hektárnyi intenzív szőlőt telepített a már meglévő hagyományos szőlőparcellák mellé: a mintegy harminc, zömében magyar településből álló tövisháti kistérség két falujából, Vérvölgyről és a Zilah szomszédságában fekvő Cigányiból szállították el a legtöbb szőlőt az ország legnagyobb pezsgőgyárának számító szilágysomlyói borüzembe – olvashatják az Erdélyi Gasztró mellékletben. A kényszerű szövetkezetesítés előtt, az 1940-es és 50-es években is fontos árucikk volt a vérvölgyi szőlő: a helybéli gazdák főleg csemegeszőlőként leszedett gyümölccsel piacoltak a környék legfontosabb vásárában, Zsibón. De ez már a múlté. A falubeliek szerint tíz százaléka sem maradt meg a nagy kiterjedésű szőlősöknek. A domboldalakon sok a bozót: az elhagyott parcellákat embermagasságú fű lepi el, és jórészt csak az ottmaradt karók jelzik az egykori kultúrnövényt.
A kék szőlő jobban bírja az időjárás viszontagságait
Fotó: Makkay József
A jobbára nyugdíjas gazdák háztáji zöldségeseket és 10–20 ár szőlőt művelnek.
Szüretre hazajött középkorú zilahi férfi meséli, hogy a kilencvenes években egy hektár szőlőt műveltek: a rengeteg bort akkor még el lehetett adni rendezvényekre, lakodalmakra. De ennek hamar vége szakadt, még az uniós csatlakozás előtt. Hasonló a sorsa a szilágysági szilvapálinkának is, amit jó években 25–30 lejért visznek el itthonról, de tavaly nagy termés volt, így sok szilvórium maradt a pincékben.
Ma már városi szemszögből is élhető világ van Vérvölgyön. A falu minden utcája le van aszfaltozva, megoldott a szennyvízelvezetés, és van vezetékes ivóvíz is. Miközben harminc évvel ezelőtt csak a parókián volt fürdőszoba, ma már a legtöbb házban van.
– teszi fel a kérdést az Erdélyi Gasztróban megjelent riport szerzője.
Szüretelő vérvölgyiek. Zömében idős emberek maradtak a földeken
Fotó: Makkay József
Vérvölgyi sajátosság volt a szüretet záró mulatság, hiszen a faluban él a Tövishát legnagyobb cigány közössége, melynek tagjai főleg zenélésből tartották fenn magukat. Több csapatra való zenész vette sorra ilyenkor a szüretelő gazdákat, és késő éjszakába nyúlón húzták a talpalávalót. Akárcsak más ünnepeken. A cigány közösség ma is megvan, de az ő sorsukat is gyökeresen átalakította az utóbbi harminc év. Hogy hogyan? Megtudhatják, ha fellapozzák az Erdélyi Gasztró mellékletet.
A desszertet a tiramisu ihlette, egy sokkal egészségesebb változat ez a krémes, kávés zabmisu, amely felidézi a klasszikus tiramisu hangulatát, csak kevesebb kalóriával. Rövid idő alatt elkészíthető.
A gyerekkönyv-illusztrálást ajándékba kapta a szakmától, és szereti, amikor reális környezetben valami fantasztikum történik a rajz által – vallja Orosz Annabella grafikus, illusztrátor a Jelenlét legújabb műsorának meghívottja.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
szóljon hozzá!