Ellenszer a matekfóbiára? Az udvarhelyi feltaláló megszeretteti a számokat

miután közismert, hogy a pedagógusok nagy része a tehetségeseket részesíti előnyben, így a kevésbé sikeresek lemaradnak, és a későbbiekben sem tudnak felzárkózni. Az iskolai oktatással párhuzamos tanítási kísérleteinek tapasztalataira építve – valamint felismerve, hogy az ismeretátadás helyett egyre inkább az értelmi képességek fejlesztése felé kell törekedni –, a tantervi követelmények átadására az egy évtizede kidolgozott tárgyi modellezőkészletét és oktatókártyás rendszerét számítógépes megjelenítéssel ötvözte.

Négyéves anyag négy oldalban

A térszerkezeteket, a képleteket tartalmazó áttetsző lemezeket, oktatókártyákat tartalmazó Fleximodels névre hallgató módszertani család a pedagógia általános elveire: a fokozatosságra, szemléletességre épül, és önállóan felfogható. Jár még hozzá egy négyoldalas összefoglaló anyag és egy DVD, mellyel az egész 5–8. osztályos anyag átvehető. Az ismeretanyag átadása online zajlik: először telefonon, majd Skype-on, mígnem a diák kézben is megkapja, a feladatokat pedig online küldi ki a tanár.

 – avatott be az oktatási folyamat részleteibe Biró G. Albert. Majd mutatott egy kiemelkedő, átlagos és gyenge képességű tanulók gondolkodási fázisait felmért és bemutató ábrát, melyből egyértelműen kiderül, hogy utóbbiak olykor akár 2–6 évet is „megcsúsznak˝. Ennek ismeretében állítja, hogy bár tizenéves korban el kellene jutni a konkrét műveletektől a formálisakig, ehhez képest a gyerekek 17–18 éves korukra érnek el azok megértéséhez, „ezért kellett a modellezéshez forduljak, tehát a tárgyi, grafikai és számítógépes módszereket ötvöztem úgy az eszköztár, mint az oktatási folyamat során.” 

Csoda nincs, csak munka

– vallja. Egyik diákja, a hatodikos Szilágyi Máté az ún. kockafejek közé tartozik, „már megérti a tizenkettedikesek képletét is˝. Ő az, akinek a premierjére végtére is összegyűltünk a Bethlen Gábor Általános Iskola infótermében. A fiú önszorgalomból kidolgozta az idei kisérettségi tételeit, egy időben a valós vizsgával, majd utólag a GEONEXT-tel megrajzolta.

– nyilatkozta hatodikos létére meglepően öntudatosan Máté. 

A miniszter is bekérette

A módszer iránt egyébként nagy az érdeklődés szakmai körökben: nemcsak egyetemi professzorok csodálkoznak rá, hanem az oktatási miniszter is bekérette a tanár urat és a fejlesztését, „mi meg azt fogjuk kérni tőle, hogy legyen dinamikus a rendszer, ha korábban levizsgázik valaki, azt ismerjék el, és aztán mehessen sízni vagy angolt tanulni˝.

15–20 órás gyakorlás után a tanulók három-négy jegyet javítottak, ami kiváló eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az országos megmérettetéseken a nyolcadikos és tizenkettedikes diákok nagy százalékának nehezen vagy egyáltalán nem sikerül matematikából abszolválni.