
Jól megfér itt egymással a református, az unitárius és a katolikus hívő ember
Fotó: Rab Zoltán
Van egy falu Maros megyében, amely egyetlen templommal rendelkezik, annak ellenére, hogy három felekezet lakja és valamennyien egyházuk tanításai szerint élnek, keresztényi életmódot folytatnak. A demeterfalvi templom a 20. század közepén épült, a legnehezebb kommunista korszakban. Ide kalauzolja el olvasóit a Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-Vallás melléklete.
2021. február 15., 11:042021. február 15., 11:04
Marosvásárhelytől 16 kilométerre keletre, Marosszék középső részén, a Nyárád folyó bal partján, Nyárádszeredától alig két kilométernyire található Demeterfalva. A település két falu, Süketfalva és Demeterfalva összeolvadásából jött létre, egy ideig a Süket-Demeterfalva nevet viselte, sokan még most is így említik. A falu temploma 1950 és 1951 között, nehéz időszakban, nehéz körülmények között épült, Demeter István református lelkipásztori szolgálatának és Bereczki Zsigmond gondnoknak az idejében. Berendezési tárgyai, a szószék, a szószékkorona, az úrasztala és a padok szintén 1951-ben készültek. Orgonája nincs. A toronyban egy 280 kilogramm tömegű, felirat nélküli harang van.
Fotó: Rab Zoltán
Minden hónap első vasárnapján unitárius istentiszteletet tartanak a templomban, minden harmadik vasárnapon római katolikus szentmisét, és minden második vasárnap a református lelkész prédikál. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Hit-Vallás mellékletében találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!