
A gimnázium előtt 2007-ben, a petrozsényi győzelem ötvenedik évfordulóján
Fotó: Balázs Attila
Órákig csak mesélt: ki hogyan lőtt kapura, hogy jutottak be vagy estek ki, hogyan nem lehetett válogatott, hogyan mentek erre vagy arra a meccsre, hogyan zajlott egy nagypályás kézilabdameccs az ötvenes években. Szubjektív visszaemlékezés Katona Zoltán tollából a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében a nemrég elhunyt Kinda „dokira”, a sportoló fogorvosra – régi újságcikkek, hangfelvételek és személyes élmények alapján.
2020. november 24., 12:592020. november 24., 12:59
2020. november 24., 14:122020. november 24., 14:12
Ízig-vérig sportember szállt a sírba múlt héten, Székelyudvarhely sport- és kultúrtörténetének élő lexikona. Dr. Kinda László nemcsak kézilabdázó és edző volt, hanem önkormányzati képviselő, tévéműsor-készítő és fogorvos-sportorvos is.
Kinda László 1941. június 9-én született Székelyudvarhelyen, a sportba már kisgyerekként belecsöppent, mert nem kellett messze mennie: édesapja, Kinda József az Udvarhelyi Munkás Testedző Egylet, az UMTE futballcsapatának kapusa volt, míg nagybátyja, Kinda Tibor nemcsak a másik udvarhelyi focicsapat, a Hargita, hanem később, az ötvenes években több évig a legjobbak között játszó Autosport kézilabdacsapatának is hálóőre volt.
Néhány évvel később, 1957-ben már országos ifibajnoki címmel büszkélkedhetett: az udvarhelyi gimnázium kézilabdacsapata országos bajnok lett, az ifjú Kinda pedig ennek az együttesnek volt a kapusa.
Kinda László később mezőnyjátékos lett, de nem maradt Udvarhelyen: 1960-tól orvostanhallgatóként tanult tovább Marosvásárhelyen, ahol szintén folytatta a kézilabdázást, az ottani Dinamo A osztályos együttesének játékosaként. Az Udvarhelyi Híradónak 2012-ben adott visszaemlékező nagyinterjújában Kinda elmondta, hogy a hatvanas években már az a lehetőség is megnyílt előtte, hogy a román válogatottba kerüljön.
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!