
Egyre többen keresnek rá tüneteikre az interneten
Fotó: Gecse Noémi
Akár hasznos is lehet, ha a páciensek az interneten – hiteles forrásból – tájékozódnak tüneteikről, esetleges betegségükről, a háziorvosok azonban egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a gyógyítást, kezelést csakis a szakemberrel való konzultáció után szabad megkezdeni.
2018. június 15., 14:432018. június 15., 14:43
Nem tartják ördögtől valónak az általunk megkérdezett háziorvosok, ha a laikus páciensek az interneten néznek utána tüneteiknek, esetleges betegségüknek, arra azonban szigorúan felhívták a figyelmet, hogy
A tájékozódás, információszerzés adott esetben hasznos is lehet, javíthatja az orvos és páciense közötti párbeszédet, ugyanakkor rendkívüli veszélyeket is rejthet, ha valaki az interneten talált infók alapján állít fel magának diagnózist, és ennek mentén kezdi meg az öngyógyítást. „Kis túlzással élve manapság óránként találkozok olyan pácienssel, aki az internet segítségével keres gyógymódot magának” – hívta fel a figyelmet Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos. Rámutatott: egyes betegek már „kész diagnózissal” mennek hozzá, amelyekről nagyon sok esetben kiderül, hogy helytelenek. A szakember szerint azért is veszélyes az öngyógyítás, mert a betegségek esetében számos olyan tényező létezik – például társbetegségek, gyógyszerek mellékhatásai –, amelyeket ha nem vesznek figyelembe, súlyos következményekkel számolhat a páciens.
Egy orvos képzése akár 25 évig is tarthat, nem lehet ezt egy netes böngészéssel helyettesíteni
Fotó: Veres Nándor
„Ilyenkor mindig ki kell kérni az orvos véleményét is, és az ő tanácsai alapján folytatni a kezelést” – hangsúlyozta Kovács Emőke. A háziorvos azt is elmondta: inkább a fiatalabb generációra jellemző ez a fajta mentalitás, azonban a 21. században már az idősek körében is egyre elterjedtebb a tendencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy
ezért fontos, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjunk. Ez utóbbira példaként az olyan portálokat említette meg, amelyeken orvosok írják a cikkeket, és az olvasói kérdésekre is szakemberek válaszolnak.
A szaktudás fontosságát hangsúlyozta a szintén csíkszeredai Soós Szabó Klára háziorvos, aki rámutatott: nyilván hasznos lehet, ha valaki tájékozódik a betegségéről, laikusként azonban nem lehet az így kapott információkat kellőképpen értelmezni és gyakorlatba ültetni.
– magyarázta Soós Szabó Klára, aki különben egyre gyakrabban találkozik a jelenséggel.
Az online tér információi nem mindig megbízhatók
Fotó: Gecse Noémi
Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos leszögezte: nem hiába tanul az orvos legalább kilenc évet az érettségit követően, amíg ténylegesen, a szakmát gyakorló orvos lehet. A szakember kiemelte: a diagnózis felállításakor annyi tényezőt figyelembe kell venni, hogy csak szakembernek van kompetenciája, kellő hozzáértése ahhoz, hogy gyógymódot javasoljon. Demeter ugyanakkor nem tartja ördögtől valónak, ha a beteg tájékozódik saját állapotáról, mivel az érdeklődő páciensekkel egyszerűbb kommunikálni, értelmes, lényeges kérdéseket tesznek fel az orvosnak, tehát jobb lesz az orvos és beteg közötti együttműködés. „A gond akkor van, ha csak és kizárólag a neten olvasottak alapján próbálja kezelni magát a beteg” – hangsúlyozta a szakember.
A háziorvosokkal egyetért Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője is, aki rámutatott:
„Tudom, hogy a kezelés sokszor nehéz, költséges, időigényes, de mindenkit arra bátorítok, hogy orvossal konzultálva hozza meg döntését, ami a betegsége kezelését illeti” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Hozzátette: az interneten ugyan hasznos információkat is lehet találni, de ez mégiscsak egy ellenőrizetlen forrás tele tudománytalan, helytelen cikkekkel. Molnár Rajmond
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!