Hirdetés
Hirdetés

Az internet hasznos, de nem háziorvos

Egyre többen keresnek rá tüneteikre az interneten •  Fotó: Gecse Noémi

Egyre többen keresnek rá tüneteikre az interneten

Fotó: Gecse Noémi

Akár hasznos is lehet, ha a páciensek az interneten – hiteles forrásból – tájékozódnak tüneteikről, esetleges betegségükről, a háziorvosok azonban egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a gyógyítást, kezelést csakis a szakemberrel való konzultáció után szabad megkezdeni.

Molnár Rajmond

2018. június 15., 14:432018. június 15., 14:43

Nem tartják ördögtől valónak az általunk megkérdezett háziorvosok, ha a laikus páciensek az interneten néznek utána tüneteiknek, esetleges betegségüknek, arra azonban szigorúan felhívták a figyelmet, hogy

tájékozódni hiteles forrásból ajánlott, továbbá a kezelést, illetve a gyógyítást csakis a szakemberrel való konzultáció után szabad megkezdeni.

Hirdetés

A tájékozódás, információszerzés adott esetben hasznos is lehet, javíthatja az orvos és páciense közötti párbeszédet, ugyanakkor rendkívüli veszélyeket is rejthet, ha valaki az interneten talált infók alapján állít fel magának diagnózist, és ennek mentén kezdi meg az öngyógyítást. „Kis túlzással élve manapság óránként találkozok olyan pácienssel, aki az internet segítségével keres gyógymódot magának” – hívta fel a figyelmet Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos. Rámutatott: egyes betegek már „kész diagnózissal” mennek hozzá, amelyekről nagyon sok esetben kiderül, hogy helytelenek. A szakember szerint azért is veszélyes az öngyógyítás, mert a betegségek esetében számos olyan tényező létezik – például társbetegségek, gyógyszerek mellékhatásai –, amelyeket ha nem vesznek figyelembe, súlyos következményekkel számolhat a páciens.

Egy orvos képzése akár 25 évig is tarthat, nem lehet ezt egy netes böngészéssel helyettesíteni •  Fotó: Veres Nándor Galéria

Egy orvos képzése akár 25 évig is tarthat, nem lehet ezt egy netes böngészéssel helyettesíteni

Fotó: Veres Nándor

„Ilyenkor mindig ki kell kérni az orvos véleményét is, és az ő tanácsai alapján folytatni a kezelést” – hangsúlyozta Kovács Emőke. A háziorvos azt is elmondta: inkább a fiatalabb generációra jellemző ez a fajta mentalitás, azonban a 21. században már az idősek körében is egyre elterjedtebb a tendencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy

az online térben rengeteg megbízhatatlan, hiteltelen, lájkvadász oldal és blog található egészségügyi témákban,

ezért fontos, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjunk. Ez utóbbira példaként az olyan portálokat említette meg, amelyeken orvosok írják a cikkeket, és az olvasói kérdésekre is szakemberek válaszolnak.

A szaktudás fontosságát hangsúlyozta a szintén csíkszeredai Soós Szabó Klára háziorvos, aki rámutatott: nyilván hasznos lehet, ha valaki tájékozódik a betegségéről, laikusként azonban nem lehet az így kapott információkat kellőképpen értelmezni és gyakorlatba ültetni.

Idézet
„A beteg nem tudja elbírálni, hogy a kapott információ hiteles vagy sem. Ezért azt ajánlom, hogy az interneten való kutakodás után az illető mindenképpen konzultáljon az orvosával, akár saját, akár családtagjai egészségéről van szó. Ellenkező esetben fennáll a veszély, hogy az öngyógyítási kísérlet kudarcba fullad, vagy épp ahhoz járul hozzá, hogy a betegség fokozódjon”

– magyarázta Soós Szabó Klára, aki különben egyre gyakrabban találkozik a jelenséggel.

Az online tér információi nem mindig megbízhatók •  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Az online tér információi nem mindig megbízhatók

Fotó: Gecse Noémi

Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos leszögezte: nem hiába tanul az orvos legalább kilenc évet az érettségit követően, amíg ténylegesen, a szakmát gyakorló orvos lehet. A szakember kiemelte: a diagnózis felállításakor annyi tényezőt figyelembe kell venni, hogy csak szakembernek van kompetenciája, kellő hozzáértése ahhoz, hogy gyógymódot javasoljon. Demeter ugyanakkor nem tartja ördögtől valónak, ha a beteg tájékozódik saját állapotáról, mivel az érdeklődő páciensekkel egyszerűbb kommunikálni, értelmes, lényeges kérdéseket tesznek fel az orvosnak, tehát jobb lesz az orvos és beteg közötti együttműködés. „A gond akkor van, ha csak és kizárólag a neten olvasottak alapján próbálja kezelni magát a beteg” – hangsúlyozta a szakember.

A háziorvosokkal egyetért Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője is, aki rámutatott:

egy orvos képzése akár 25 évig is tarthat, „és ha valaki egy internetes böngészéssel ezt helyettesíteni akarja, az nagy tévedésben él”.

„Tudom, hogy a kezelés sokszor nehéz, költséges, időigényes, de mindenkit arra bátorítok, hogy orvossal konzultálva hozza meg döntését, ami a betegsége kezelését illeti” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Hozzátette: az interneten ugyan hasznos információkat is lehet találni, de ez mégiscsak egy ellenőrizetlen forrás tele tudománytalan, helytelen cikkekkel. Molnár Rajmond

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.

Sült paradicsomos salsa – videó
Sült paradicsomos salsa – videó
2026. június 17., szerda

Sült paradicsomos salsa – videó

2026. június 16., kedd

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot

Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.

Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
2026. június 14., vasárnap

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere

Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.

Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Hirdetés
2026. június 14., vasárnap

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből

Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.

Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Hirdetés
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Hirdetés