
Egyre többen keresnek rá tüneteikre az interneten
Fotó: Gecse Noémi
Akár hasznos is lehet, ha a páciensek az interneten – hiteles forrásból – tájékozódnak tüneteikről, esetleges betegségükről, a háziorvosok azonban egyöntetűen hangsúlyozzák, hogy a gyógyítást, kezelést csakis a szakemberrel való konzultáció után szabad megkezdeni.
2018. június 15., 14:432018. június 15., 14:43
Nem tartják ördögtől valónak az általunk megkérdezett háziorvosok, ha a laikus páciensek az interneten néznek utána tüneteiknek, esetleges betegségüknek, arra azonban szigorúan felhívták a figyelmet, hogy
A tájékozódás, információszerzés adott esetben hasznos is lehet, javíthatja az orvos és páciense közötti párbeszédet, ugyanakkor rendkívüli veszélyeket is rejthet, ha valaki az interneten talált infók alapján állít fel magának diagnózist, és ennek mentén kezdi meg az öngyógyítást. „Kis túlzással élve manapság óránként találkozok olyan pácienssel, aki az internet segítségével keres gyógymódot magának” – hívta fel a figyelmet Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos. Rámutatott: egyes betegek már „kész diagnózissal” mennek hozzá, amelyekről nagyon sok esetben kiderül, hogy helytelenek. A szakember szerint azért is veszélyes az öngyógyítás, mert a betegségek esetében számos olyan tényező létezik – például társbetegségek, gyógyszerek mellékhatásai –, amelyeket ha nem vesznek figyelembe, súlyos következményekkel számolhat a páciens.
Egy orvos képzése akár 25 évig is tarthat, nem lehet ezt egy netes böngészéssel helyettesíteni
Fotó: Veres Nándor
„Ilyenkor mindig ki kell kérni az orvos véleményét is, és az ő tanácsai alapján folytatni a kezelést” – hangsúlyozta Kovács Emőke. A háziorvos azt is elmondta: inkább a fiatalabb generációra jellemző ez a fajta mentalitás, azonban a 21. században már az idősek körében is egyre elterjedtebb a tendencia. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy
ezért fontos, hogy kizárólag megbízható forrásból tájékozódjunk. Ez utóbbira példaként az olyan portálokat említette meg, amelyeken orvosok írják a cikkeket, és az olvasói kérdésekre is szakemberek válaszolnak.
A szaktudás fontosságát hangsúlyozta a szintén csíkszeredai Soós Szabó Klára háziorvos, aki rámutatott: nyilván hasznos lehet, ha valaki tájékozódik a betegségéről, laikusként azonban nem lehet az így kapott információkat kellőképpen értelmezni és gyakorlatba ültetni.
– magyarázta Soós Szabó Klára, aki különben egyre gyakrabban találkozik a jelenséggel.
Az online tér információi nem mindig megbízhatók
Fotó: Gecse Noémi
Demeter Ferenc csíkszentgyörgyi háziorvos leszögezte: nem hiába tanul az orvos legalább kilenc évet az érettségit követően, amíg ténylegesen, a szakmát gyakorló orvos lehet. A szakember kiemelte: a diagnózis felállításakor annyi tényezőt figyelembe kell venni, hogy csak szakembernek van kompetenciája, kellő hozzáértése ahhoz, hogy gyógymódot javasoljon. Demeter ugyanakkor nem tartja ördögtől valónak, ha a beteg tájékozódik saját állapotáról, mivel az érdeklődő páciensekkel egyszerűbb kommunikálni, értelmes, lényeges kérdéseket tesznek fel az orvosnak, tehát jobb lesz az orvos és beteg közötti együttműködés. „A gond akkor van, ha csak és kizárólag a neten olvasottak alapján próbálja kezelni magát a beteg” – hangsúlyozta a szakember.
A háziorvosokkal egyetért Tar Gyöngyi, a Hargita megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője is, aki rámutatott:
„Tudom, hogy a kezelés sokszor nehéz, költséges, időigényes, de mindenkit arra bátorítok, hogy orvossal konzultálva hozza meg döntését, ami a betegsége kezelését illeti” – fogalmazott Tar Gyöngyi. Hozzátette: az interneten ugyan hasznos információkat is lehet találni, de ez mégiscsak egy ellenőrizetlen forrás tele tudománytalan, helytelen cikkekkel. Molnár Rajmond
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!