
Darvay Enikő. A mentős munkájához pontos helyzetfelismerés és gyors döntésképesség kell
Fotó: Forrás: Nőileg
Hogyan lesz valakiből mentőorvos, mennyire veszélyes a terepen, illetve miként befolyásolta a vírusjárvány az orvosok munkáját? Az Erdélyi Napló legfrissebb számában ezekre a kérdésekre keresték a választ dr. Darvay Enikővel.
2022. március 10., 14:062022. március 10., 14:06
2022. március 10., 15:122022. március 10., 15:12
Darvay Enikő, a Kolozsvári Mentőállomás szakorvosa tizenkettedik osztályos volt, amikor egy film hatására, amely egy sebész életéről szólt, elhatározta, hogy orvos szeretne lenni. Rámutatott, a mentőzéshez szükséges a jó kommunikációs készség, a helyzet pontos és helyes felismerése, a gyors döntésképesség, sok kitartás és alázat, sokszor ugyanis mások érdekeit a sajátjuk elé kell helyezniük, mert ez sajnos nem családbarát munkahely.
Kérdésre, hogy hogyan lehet bírni a stresszhelyzetet, elmondta, nem könnyű, de idővel megtanult elvonatkoztatni a körülötte történő dolgoktól.
Az interjúban arra is kitértek, van, hogy a munkája során szóbeli inzultusok, fenyegetések is érik. „Az utóbbi időben többször is előfordult, mert rengeteg hívás érkezett, s mi ugyanaz a maroknyi csapat maradtunk.”
Arról, hogy hogyan befolyásolta a munkájukat a járvány, Darvay Enikő elmondta,
„Ehhez hozzájárult az is, hogy amikor a kórházakban már nem volt hely, órákig nálunk volt a mentőautóban a beteg, sokszor csak más városban találtak neki helyet. És féltettük saját családjainkat is, próbáltuk minél jobban védeni őket.”
A teljes interjút az Erdélyi Napló március 10-ei lapszámában olvashatják.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!