Az életet nem lehet megúszni. Hagyományos szülésről, bábaságról Bernád Ilonával
A születéskor alapozódik meg a szeretetre való képességünk
Fotó: Pixabay
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, ma Budapesten élő Bernád Ilona szívügye a természetes és hagyományos szülés, születés. Bába, természetgyógyász, néprajzos, szakíró, akivel a Biztonságban szülni és születni című csíkszeredai konferencián beszélgettünk.
D. Balázs Ildikó
2019. szeptember 13., 17:182019. szeptember 13., 17:18
2019. szeptember 16., 13:082019. szeptember 16., 13:08
– Egy gyerekét váró nő terhes vagy áldott állapotban van?
– Másállapotban, áldott, boldog állapotban van, hordozós, hozós, bölcsőre hízik, jövője van, várandós, vastag, nő a hasa. Nem jó, hogy a terhesség szónak pejoratív lett az értelme, a várandósság nem kellene teher legyen, az, állapot, tíz holdhónapos folyamat, van egy gyermek bennünk. Sajnos ma nagyon sok ember úgy gondolja, hogy a terhesség teher. Áldott állapot, boldog állapot – ez a legfontosabb. Mi, magyarok gyermekáldásnak nevezzük. A felvidéki Zoboralján kifejtette nekem egy nagymama: a gyermek Isten ajándéka, Isten áldása. S az a baj a mai világgal, hogy megfojtjuk a gyermekáldást, gátat szabunk az életnek, ezért van a szeretet nélküliség, a sok betegség..
– Nem mindegy, hogy hogyan szülünk, hogyan születünk. Ha a gyermek áldás, a születése sem szabad trauma legyen...
– Pontosan a születéskor alapozódik meg a szeretetre való képességünk. Ha szeretetteljes környezetben szüljük a gyermekünket, ha ebben születünk, meghatározó, végleges életminta lesz ez életünkben. A gyermek a méhben érzi, hogy őt hogyan várják. Azokban az órákban, amikor ő készülődik az életre, és utat csinál magának, tudja ki és hogyan vár rá, s amikor megszületik, jó, ha szerető, bizalomgerjesztő kezek fogadják. Az a legfontosabb, hogy születés után rögtön az édesanyjához kerüljön. Fontos a szemkontaktus, az illat, a bőr, az érintés, és hogy az édesanya mellkasára kerüljön. Ajánlott, hogy édesanyánkhoz kerüljünk, akihez mi befészkelődtünk és növekedtünk a szíve alatt. Vizsgálatok is bebizonyították, hogy miután az édesanya megszült, felmelegedik a mellkasa, hogy a gyermek ne hűljön ki, és alkalmazkodni tudjon a kinti élethez. A baba felismeri szívdobbanását s hangját. Ezerhétszáz interjúból állítottam össze az Isteni folyamat. gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban című könyvemet. Eddig több mint háromezer interjút készítettem, még népi gyógyászatunk témában is gyűjtöttem a magyar nyelvterületen.
Szintén születésünkkor alapozódik meg az ősbizalom is, az, hogy bizalmunk van az életben, a világban. Szerintem ez segíti elő a hitet, önbizalmat. Nem a külső biztonság a fontos, hanem a szülő nő önbizalma, belső biztonsága, hite, nyugalma. Kapcsolati zavart okoz az anya és a gyermek között a felesleges külső beavatkozás, a siettetés, mert ezekben az órákban kapcsolódnak legerősebben egymáshoz, ekkor vannak leginkább egymásra utalva, összedolgoznak. Ha önrendelkező módon oldottad meg születésed, önrendelkező módon tudod megoldani az életedet is. Minden a szülésnél-születésnél kezdődik. Hagyjuk, hogy együttműködjön az anya és gyermeke! Lehetnek nehézségek, elakadások, ezeken át kell segíteni mindkettőjüket, és ha a babát pozitív gondolkodással, hozzáállással várjuk, nemcsak az ő további életét segítjük, de családjáét is, hiszen mindannyian láncszemek vagyunk családunk láncolatában.
– Említette a több ezer interjút, melyeket a gyermeküket váró nőkkel készített, kutatja a szülés, születés hagyományát. Mi az, amit ma az édesanyák átvehetnek felmenőiktől, amibe megkapaszkodhatnak?
– A legfontosabb a hit, hogy a világ csodás, a világunk jó hely, és ha nem is olyan, amilyent szeretnénk, mindig tehetünk azért, hogy olyan legyen. A szüléssel is javíthatjuk és gyógyíthatjuk a világot. Hogyan? Hogy szeretetben szülünk, hiszen ez a legmagasabb emberi érték. Az Isteni folyamat könyvemben 221-szer szerepel a szeretet szó.
Nincsenek érdekek, nincs időhiány, ellenben van türelem, idő, reménység, ami átadható. Azt mondták anyáink, ha ez a gyermek megfogant és megnövekedett a méhemben, akkor meg is tud születni. Amikor megnő a körme, jön! A szülés, a vajúdás az életért van. Régen a szülés, születés természetes volt, beleilleszkedett a hétköznapokba, eljött a jótékony, gyermeket hozó fájdalom, abbahagyták a munkát, jöttek az asszonyok, engedték megtörténni. Családi eseménynek, ünnepnek, szentségnek számított. A palócok sátoros ünnepnek hívják.
Ha súlypontunkban vagyunk, akkor az élet szép, az élet érdekes, az élet egy felfedezésre váró út. Senki sem tud többet kívülről, mint egy anya, ösztöneivel, megérzéseivel, belső érzékeivel, türelmével, bizakodásával és amit mond az anyai szív, arra kell hallgatni.
Bernád Ilona
– Otthonszülés. Minálunk kényes dolog, de van, aki ezt választja. Mi lenne a helyes út?
– Jó lenne, ha Magyarországhoz, Európához, s a nagyvilághoz hasonlóan Romániában is hoznának törvényt az otthonszülésre mindenki érdekében. Sok jól képzett bába került ki az orvosi egyetemekről. Ideális lenne, ha visszajönne az az idő, hogy mindenik falunak az orvos mellett van egy bábája és egy védőnője. Az nagy baj, hogy ma alig van természetes első, második szülés. Az orvostanhallgatók alig látnak beavatkozás nélküli születést. Nekem elmondták a nagymamák, hogy a harmadik, negyedik alkalomra tanultak meg szülni, ezek már könnyebbek is.
Olyan asszonyokkal is találkoztam, akik szeretnek szülni. A tapasztalatot, az életet nem lehet megúszni.
Bernád Ilona a Biztonságban szülni és születni című csíkszeredai konferencián hagyományos bábaságunkról beszélt a jelenlévőknek
Fotó: Miklós Csongor
– Pályafutása során rengeteg élménnyel gazdagodhatott. Ki lehet emelni valamit?
– Több olyan esetem van, amikor azt mondták az orvosok, hogy sosem lesz gyermek, és lett. Ez az én életemben is így történt. Vagy azt mondták az orvosok, hogy császármetszést kell végezni, mégis megszületett a gyermek természetes úton. Velem is így történt. Sok csodatörténetem van. Vagy ott vannak azok a nők, akik negyven-, ötvenévesen szülnek. Olyan nőismerősöm is van, akinek 43 évesen még nem volt párja, szeretett volna a családban gyermeket, de már maradozott ki a menzesze. Az volt az elsődleges célunk, hogy megmaradjon a peteérés – ez megtörtént gyógynövényekkel, étrenddel, életmóddal –, és ötven esztendősen szült.
Tudatos módon kellene élni! Ezt igyekszem terjeszteni, a nőket megnyugtatni, hiszen kitolódott a családalapítás, gyermeknemzés, szülés ideje, hogy ne érezzék harmincévesen öregnek és alkalmatlannak magukat a szülésre. Az én anyai dédnagyanyám negyvenhat évesen szülte tizenhatodik gyermekeként nagyanyámat. Az apai üknagyanyám szintén negyvenhat évesen szülte nyolcadik gyermekét. S mind felnevelték őket! Az a fontos, amit a nő belül érez.
Ne érezzék a nők harmincévesen öregnek és alkalmatlannak magukat a szülésre, vallja a bába
Fotó: Pixabay
Én fiatal bábakoromban kezdtem gyűjteni belső sugallatra, felismerések folytán, alázattal, a magyar népi bábaságot, sosem gondoltam volna, hogy ma ekkora érdeklődés lesz iránta, hogy ilyen sok asszony magáénak érzi őseink szellemi, lelki hagyatékát. És azt sem gondoltam volna, hogy valaha Budapesten fogok élni, éppen ezért, mert igény van arra, amit képviselek. A fiam és a készülődő unokám után számomra ez a legnagyobb sikerélmény. Örömmel tölt el, hogy az asszonyok szomjazzák ezt a tudást és biztonságot.
Mindenkinek. Szebb, csodákkal, megerősítő átélésekkel tele lenne a maga természete szerinti születés, élet. Táplálna, erősítene a hétköznapokban, küzdelmeinkben is, ha mi a belső hangunkra, s hagyományainkra támaszkodnánk.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Jazzre hangolódik Csíkszereda: világsztárokkal, helyi tehetségekkel és új reményekkel érkezik a 16. Csíki Jazz
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!