
A születéskor alapozódik meg a szeretetre való képességünk
Fotó: Pixabay
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, ma Budapesten élő Bernád Ilona szívügye a természetes és hagyományos szülés, születés. Bába, természetgyógyász, néprajzos, szakíró, akivel a Biztonságban szülni és születni című csíkszeredai konferencián beszélgettünk.
2019. szeptember 13., 17:182019. szeptember 13., 17:18
2019. szeptember 16., 13:082019. szeptember 16., 13:08
– Egy gyerekét váró nő terhes vagy áldott állapotban van?
– Másállapotban, áldott, boldog állapotban van, hordozós, hozós, bölcsőre hízik, jövője van, várandós, vastag, nő a hasa. Nem jó, hogy a terhesség szónak pejoratív lett az értelme, a várandósság nem kellene teher legyen, az, állapot, tíz holdhónapos folyamat, van egy gyermek bennünk. Sajnos ma nagyon sok ember úgy gondolja, hogy a terhesség teher. Áldott állapot, boldog állapot – ez a legfontosabb. Mi, magyarok gyermekáldásnak nevezzük. A felvidéki Zoboralján kifejtette nekem egy nagymama: a gyermek Isten ajándéka, Isten áldása. S az a baj a mai világgal, hogy megfojtjuk a gyermekáldást, gátat szabunk az életnek, ezért van a szeretet nélküliség, a sok betegség..
– Nem mindegy, hogy hogyan szülünk, hogyan születünk. Ha a gyermek áldás, a születése sem szabad trauma legyen...
– Pontosan a születéskor alapozódik meg a szeretetre való képességünk. Ha szeretetteljes környezetben szüljük a gyermekünket, ha ebben születünk, meghatározó, végleges életminta lesz ez életünkben. A gyermek a méhben érzi, hogy őt hogyan várják. Azokban az órákban, amikor ő készülődik az életre, és utat csinál magának, tudja ki és hogyan vár rá, s amikor megszületik, jó, ha szerető, bizalomgerjesztő kezek fogadják. Az a legfontosabb, hogy születés után rögtön az édesanyjához kerüljön. Fontos a szemkontaktus, az illat, a bőr, az érintés, és hogy az édesanya mellkasára kerüljön. Ajánlott, hogy édesanyánkhoz kerüljünk, akihez mi befészkelődtünk és növekedtünk a szíve alatt. Vizsgálatok is bebizonyították, hogy miután az édesanya megszült, felmelegedik a mellkasa, hogy a gyermek ne hűljön ki, és alkalmazkodni tudjon a kinti élethez. A baba felismeri szívdobbanását s hangját. Ezerhétszáz interjúból állítottam össze az Isteni folyamat. gyermekáldás, bábaság a magyar néphagyományban című könyvemet. Eddig több mint háromezer interjút készítettem, még népi gyógyászatunk témában is gyűjtöttem a magyar nyelvterületen.
Szintén születésünkkor alapozódik meg az ősbizalom is, az, hogy bizalmunk van az életben, a világban. Szerintem ez segíti elő a hitet, önbizalmat. Nem a külső biztonság a fontos, hanem a szülő nő önbizalma, belső biztonsága, hite, nyugalma. Kapcsolati zavart okoz az anya és a gyermek között a felesleges külső beavatkozás, a siettetés, mert ezekben az órákban kapcsolódnak legerősebben egymáshoz, ekkor vannak leginkább egymásra utalva, összedolgoznak. Ha önrendelkező módon oldottad meg születésed, önrendelkező módon tudod megoldani az életedet is. Minden a szülésnél-születésnél kezdődik. Hagyjuk, hogy együttműködjön az anya és gyermeke! Lehetnek nehézségek, elakadások, ezeken át kell segíteni mindkettőjüket, és ha a babát pozitív gondolkodással, hozzáállással várjuk, nemcsak az ő további életét segítjük, de családjáét is, hiszen mindannyian láncszemek vagyunk családunk láncolatában.
– Említette a több ezer interjút, melyeket a gyermeküket váró nőkkel készített, kutatja a szülés, születés hagyományát. Mi az, amit ma az édesanyák átvehetnek felmenőiktől, amibe megkapaszkodhatnak?
– A legfontosabb a hit, hogy a világ csodás, a világunk jó hely, és ha nem is olyan, amilyent szeretnénk, mindig tehetünk azért, hogy olyan legyen. A szüléssel is javíthatjuk és gyógyíthatjuk a világot. Hogyan? Hogy szeretetben szülünk, hiszen ez a legmagasabb emberi érték. Az Isteni folyamat könyvemben 221-szer szerepel a szeretet szó.
Nincsenek érdekek, nincs időhiány, ellenben van türelem, idő, reménység, ami átadható. Azt mondták anyáink, ha ez a gyermek megfogant és megnövekedett a méhemben, akkor meg is tud születni. Amikor megnő a körme, jön! A szülés, a vajúdás az életért van. Régen a szülés, születés természetes volt, beleilleszkedett a hétköznapokba, eljött a jótékony, gyermeket hozó fájdalom, abbahagyták a munkát, jöttek az asszonyok, engedték megtörténni. Családi eseménynek, ünnepnek, szentségnek számított. A palócok sátoros ünnepnek hívják.
Ha súlypontunkban vagyunk, akkor az élet szép, az élet érdekes, az élet egy felfedezésre váró út. Senki sem tud többet kívülről, mint egy anya, ösztöneivel, megérzéseivel, belső érzékeivel, türelmével, bizakodásával és amit mond az anyai szív, arra kell hallgatni.
Bernád Ilona
– Otthonszülés. Minálunk kényes dolog, de van, aki ezt választja. Mi lenne a helyes út?
– Jó lenne, ha Magyarországhoz, Európához, s a nagyvilághoz hasonlóan Romániában is hoznának törvényt az otthonszülésre mindenki érdekében. Sok jól képzett bába került ki az orvosi egyetemekről. Ideális lenne, ha visszajönne az az idő, hogy mindenik falunak az orvos mellett van egy bábája és egy védőnője. Az nagy baj, hogy ma alig van természetes első, második szülés. Az orvostanhallgatók alig látnak beavatkozás nélküli születést. Nekem elmondták a nagymamák, hogy a harmadik, negyedik alkalomra tanultak meg szülni, ezek már könnyebbek is.
Olyan asszonyokkal is találkoztam, akik szeretnek szülni. A tapasztalatot, az életet nem lehet megúszni.
Bernád Ilona a Biztonságban szülni és születni című csíkszeredai konferencián hagyományos bábaságunkról beszélt a jelenlévőknek
Fotó: Miklós Csongor
– Pályafutása során rengeteg élménnyel gazdagodhatott. Ki lehet emelni valamit?
– Több olyan esetem van, amikor azt mondták az orvosok, hogy sosem lesz gyermek, és lett. Ez az én életemben is így történt. Vagy azt mondták az orvosok, hogy császármetszést kell végezni, mégis megszületett a gyermek természetes úton. Velem is így történt. Sok csodatörténetem van. Vagy ott vannak azok a nők, akik negyven-, ötvenévesen szülnek. Olyan nőismerősöm is van, akinek 43 évesen még nem volt párja, szeretett volna a családban gyermeket, de már maradozott ki a menzesze. Az volt az elsődleges célunk, hogy megmaradjon a peteérés – ez megtörtént gyógynövényekkel, étrenddel, életmóddal –, és ötven esztendősen szült.
Tudatos módon kellene élni! Ezt igyekszem terjeszteni, a nőket megnyugtatni, hiszen kitolódott a családalapítás, gyermeknemzés, szülés ideje, hogy ne érezzék harmincévesen öregnek és alkalmatlannak magukat a szülésre. Az én anyai dédnagyanyám negyvenhat évesen szülte tizenhatodik gyermekeként nagyanyámat. Az apai üknagyanyám szintén negyvenhat évesen szülte nyolcadik gyermekét. S mind felnevelték őket! Az a fontos, amit a nő belül érez.
Ne érezzék a nők harmincévesen öregnek és alkalmatlannak magukat a szülésre, vallja a bába
Fotó: Pixabay
Én fiatal bábakoromban kezdtem gyűjteni belső sugallatra, felismerések folytán, alázattal, a magyar népi bábaságot, sosem gondoltam volna, hogy ma ekkora érdeklődés lesz iránta, hogy ilyen sok asszony magáénak érzi őseink szellemi, lelki hagyatékát. És azt sem gondoltam volna, hogy valaha Budapesten fogok élni, éppen ezért, mert igény van arra, amit képviselek. A fiam és a készülődő unokám után számomra ez a legnagyobb sikerélmény. Örömmel tölt el, hogy az asszonyok szomjazzák ezt a tudást és biztonságot.
Mindenkinek. Szebb, csodákkal, megerősítő átélésekkel tele lenne a maga természete szerinti születés, élet. Táplálna, erősítene a hétköznapokban, küzdelmeinkben is, ha mi a belső hangunkra, s hagyományainkra támaszkodnánk.
Az 1956-os forradalom erdélyi következményeiről, a fiatalok szabadságvágyáról és a kommunista diktatúra megtorlásairól tartottak konferenciát Csíkszeredában, ahol a történészek előadásai mellett a személyes emlékezet átadása is hangsúlyt kapott.
Miért történhet meg, hogy egyesek tíz év nyelvtanulás után sem mernek megszólalni, mások fél év alatt megtanulnak kommunikálni? Kovásznai Ágnes angoltanár szerint a titok a rendszerességben, az élő nyelvi környezetben és a tanulási módszerekben rejlik.
Ha már esősre fordult az időjárás, és úgy döntöttünk, hogy nem mozdulunk ki a hétvégén, akkor itt az ideje felütni valamelyik streamingplatformot. Szerintünk most ezeknek az újdonságoknak érdemes esélyt adni.
Kijött az első előzetes kedd este a Netflixnél készülő új, Narnia filmhez, amit Greta Gerwig, a Barbie, a Kisasszonyok és a Lady Bird rendezője írt és rendezett.
A pedagógusok számára a tanítás napjainkban már jóval többet jelent a tananyag átadásánál: egyszerre kell nevelniük, támogatniuk és alkalmazkodniuk a gyerekek eltérő igényeihez. Két szakembert kérdeztünk a hivatás nehézségeiről és szépségeiről.
A toxoplazmózis hallatán sok gazdi és leendő szülő megijed. De valóban a macska jelenti a legnagyobb veszélyt? Rus Patricia állatorvos segítségével bemutatjuk, hogyan terjed a fertőzés, mikor jelent kockázatot és hogyan védekezhetünk ellene.
Digger – avagy a közöny meglepő ereje. Így is lehetne parafrazálni az Oscar-díjas Birdman rendezőjének új filmjét ami nem azért lett ordas nagy bukás mert rossz, hanem mert az érdektelenség lengte körbe. Képbehozó.
Új sorozattal rukkol elő a Vikingek készítője, legújabb folytatásos története, a szintén a viking-korszakban játszódó Bloodaxe a Prime Video-ra érkezik január 20-án.
Gods Don’t Give Gifts (Az Istenek nem ajándékoznak – szerk. ford.) címmel jelenik meg a YouTube-on másfél millió feliratkozóval rendelkező Gossip Goblin néven ismert Zack London egész estés filmje, ami teljes egészében AI használatával készült.
A mai napig a legjobb akció-szerepjáték, ami sok szempontból egyáltalán nem öregedett. Szeptember végén Remastered kiadást kapott a legendás Witcher III, így most a gamerek teljes pompájában vethetik bele ismét magukat. Képbehozó.
szóljon hozzá!