Amit a sportsérülésekről tudni érdemes

Az akut sérülés, közszóval élve a sportbaleset időben pontosan behatárolható, egyszeri, erős külső hatás eredménye, az érintett szövet folytonosságának megszakadását, vagyis például izomkárosodást okoz. Károsodnak a hajszálerek, és kisebb-nagyobb vérömleny keletkezik, amely elindítja a test válaszreakcióit, mint például akut gyulladás, vagy a gyógyító folyamatok automatikus beindulása.

Akut sérülések például a zúzódások, rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebek. A túlterheléses sérülések olyan kisebb, ám sokszor ismétlődő traumák, amelyek károsan hatnak a szövetekre, mégpedig oly mértékben, hogy erejük meghaladja a szervezet öngyógyító folyamatainak erejét. Fizikai túlterhelés vagy helytelen terhelés eredményei. A túlterheléses sérülések belső (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külső tényezőkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelő környezeti feltételek) egyaránt kapcsolhatók. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzők az adott sportágra, vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai, az íngyulladás, az ínhüvelygyulladás, a csonthártyagyulladás, az izomgyulladás, a tömlőgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi kopások.

Tünetek, kiváltó okok

Nagyon figyeljünk a tünetekre, azok sok mindent elárulnak a sérülésünkről. Az akut sérülések tünetei lehetnek: hirtelen, erős fájdalom, duzzanat; nem helyezhető súly az alsó végtagra, a felső végtagon extrém nyomásérzékenység jelentkezik; nem mozgatható a teljes mozgástartományban az ízület; extrém végtaggyengülés; a csont látható ficama vagy törése. A túlterheléses sérülés tünetei pedig a következők: aktivitás közben jelentkező fájdalom; tompa fájdalom pihenés közben; duzzanat.

Ami megfelelő egy tizenéves fiúnak, sok lehet egy negyvenévesnek, de ami a felnőttnek hatékony edzés, az a gyerekeknek lehet túlzás. Mindig vegyük figyelembe az életkort, és csak ennek megfontolásával állítsuk össze a mozgásprogramot, edző segítségével.

Tudomásul kell vennie mindenkinek, hogyha beteg, bármennyire sajnálatos is, amíg meg nem gyógyul, nem edzhet. Ha beteg szervezetet terhelünk, a betegség rosszabbodását, a gyógyulási folyamat elhúzódását és esetleges szövődmények kialakulását kockázatjuk. Hasonló elvet kell követnünk a sérült test esetében is. A sérülések romlása, krónikussá válása (idültté), esetleg társuló, újabb sérülés kialakulása történhet meg, ha sérült szervezetet terhelünk. A károsodások meggyógyulása időigényes, melyet türelmetlenségünk miatt nem rövidíthetünk le. Ostoba állítás az, hogy a sérülésekre rá kell dolgozni, akkor jobban gyógyulnak. Ez nem igaz.

Sérülést kiváltó külső okok

A sérülést kiváltó külső okok közé olyan tényezőket sorolunk, melyek az ember testén, szervezetén kívül levők, és mint ilyenek, vezetnek károsodásokhoz. A sportesemény helyszíne, annak alkalmatlan állapota sérülések gyakori forrása. A pálya megfelelő minőségű talaja, a tornaterem helyes kialakítása, a sporteszközök, berendezések célszerű elrendezése mind fontos szerepet játszik a sportolni vágyók egészségének megőrzésében. A hiányos vagy csúszós parketta a teremben, a gépekkel, eszközökkel túlzsúfolt fitnesz terem, a sérülések egyértelmű forrásai lehetnek. Az alkalmazott sportszer, sporteszköz minősége, mérete, aktuális állapota szintén sérülések forrása lehet. A rossz minőségű, silány eszközök önmagukban hordozzák az egészségkárosító hatást. A sportruházat sportágspecifikus jellege a benne történő mozgás szabadságát kell biztosítsa, és a sportoló védelmét is szolgálnia kell.