Amikor fontosabb az életben maradás: átértékelődött zarándoklat
Ferencz Huba, Solti Imre, Vass József, Búzás Márton. Hazaértek
Fotó: Péter Beáta
Tavaly Mariazellből Csíksomlyóra zarándokoltak kerékpárral, ezúttal a Czestochowa–Medjugorje útvonalat szerették volna végigtekerni. Noha az összeszokott csapat fizikailag, lelkileg és anyagilag is felkészült az útra, egy baleset miatt nem sikerült úgy véghezvinni a zarándoklatot, ahogy eltervezték. Mégsem kudarcként élik meg, hisz hazaértek és élnek.
Péter Beáta
2018. május 23., 16:002018. május 23., 16:00
Solti Imre, Vass József, Ferencz Huba és Búzás Márton, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát Egyesület tagjai április 26-án indultak el Csíkszeredából egy kisbusszal, hogy a lengyelországi Czestochowától biciklivel végigmenjenek a Mária-úton egészen a bosznia-hercegovinai Medjugorjeig.
„Minden nehézség nélkül jutottunk el Czestochowába. Ott a zarándokszálláson Botond atya már foglalt szállást, Pater Botond, csak ennyit kellett mondjunk, és kaptuk a szállást. Bejártunk a templomba, szentmisén vettünk részt. Nagyszerű kezdet volt” – elevenítette fel az út kezdetét Solti Imre. Mint mesélték, rengeteg zarándokkal találkoztak ott, érződött a hely különleges kisugárzása, az imádkozás is másabb volt, mint egyedül. Ott aztán hárman biciklire ültek és a kisbusz kíséretében Szlovákia felé vették az irányt. A zarándokútleveleikben gyűltek a pecsétek, szívesen fogadták őket Lengyelországban és Szlovákiában is.
„Mindkét országban nagyon figyelmesek voltak a sofőrök, vigyáznak a biciklisekre.
Amint beértünk Magyarországra, érződött, hogy nem szívesen láttak az úton minket biciklisként, Horvátországban sem lett jobb a helyzet. Előztek, húztak el mellettünk az autók” – magyarázta Ferencz Huba.
Vannak, ahol a kerékpárost is a forgalom részének tekintik az autósok, máshol kevésbé
„Márianosztrán a pálos házfőnök szívesen fogadott, emlékezett ránk tavalyról, ellátott minden földi jóval, szállással, áldással. A kompra érkezni újabb élmény volt, a tavaly is voltunk, csak épp más irányban szeltük át a Dunát, a révész fel is ismerte Imrét” – mesélte Vass József.
Amikor a sisak életet ment
A tervek szerint a csapat május 10-én ért volna Medjugorjéba (Bosznia-Hercegovina), reggel fel is kerekedtek, hogy az utolsó pár száz kilométert megtegyék. Huba külön kérte a társait, hogy noha közel vannak már a kitűzött célhoz, de maximálisan figyeljenek az utakon, mert nagy a forgalom, és kevésbé figyelnek a biciklisekre a sofőrök. Hatvan kilométerre voltak Medjugorjétól, amikor Hubát elsodorta egy autó.
Az autó előzni próbálta, vagy húsz métert két keréken ment” – elevenítette fel az eseményeket Imre. „Még hallottam Imre kétségbeesett hangját, de már sodort is az autó. Szerencsére nem frontálisan ütköztünk, hanem a tükör és az oldala sodort el. Összetörött a csuklóm, és a hátam sérült. Ha nincs rajtam sisak, komolyabb sérülést szenvedek. Egy felelőtlen fiatalember és a figyelmetlenségem miatt szinte elvesztettem az életemet. Egy pillanat töredéke alatt történt az egész” – tette hozzá Huba, hangsúlyozva, hogy a sisak életet menthet, ezért biciklizéskor, sízéskor, korcsolyázáskor fel kell tenni.
A veszély is része a kerékpáros zarándoklatnak
„Azt is mondhatnám, hogy feladtuk, de nem igaz. Engem elvittek a kórházba, ahol nagyon kedvesek voltak, az orvosi ellátás pedig nagyon profi. A többiek elmentek busszal Medjugorjéba, másnap visszajöttek értem.”
„Összelegózták” a karját
A kiérkező helyszínelő hatóság tagjai nagyon segítőkészek voltak, bátorították a csíki zarándokokat. „Angolul értekeztünk, megértettük egymást, a fő helyszínelőnek végtelen türelme volt, bátorított, hogy ne féljünk, nem vagyunk hibásak. Maximálisan odafigyeltek ránk” – mesélte Solti Imre. Mivel Huba bal karját műteni kellett, kérdés volt, hogy ott helyben, esetleg Magyarországon vagy itthon történjen ez.
„Mindannyiunknak volt baleset-biztosításunk.
A hazaszállítás úgy történt volna, hogy miután megvan a kibocsájtó, összeül egy bizottság a biztosítónál, és eldönti, hogy indokolt-e a hazahozatalom, vagy Boszniában műtenek meg, amit majd kifizetnek nekem – ez 17 ezer euróba került volna. Gyorsan mérlegeltem, a román nagykövet folyamatosan tartotta a kapcsolatot velünk. Aztán a hazaút mellett döntöttem, belső vérzésem nem volt, utaztatható voltam.
Itthon pedig összelegóztak. A karom hat-hét darabból van összerakva, nyolc csavarral, két lemezzel, és örvendek, hogy élek” – zárta a kalandosra fordult zarándoklat elmesélését Ferencz Huba.
Sok mindennel kell számolni
A zarándoklat tagjai fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy aki ilyen útra indul, készüljön fel fizikailag, lelkileg, anyagilag, a felszerelésre pedig fektessen különösen hangsúlyt.
Először bántotta őket a kudarc, de végül annak örültek, hogy szerencsésen ért véget a történet
Fotó: Péter Beáta
Van köztük olyan, aki a hazaérkezésük után is minden második éjjel azt álmodta, hogy Megjugorjéba gyalogol, vagy éppen biciklivel ér be, de most már nem érzik kudarcnak, hogy nem sikerült az, amit elterveztek. „Egy ilyen hosszú útra nem lehet úgy elmenni, hogy biztos be is fejezzük.
Egy hétig nem volt más élmény, csak a kudarc, hogy az a hatvan kilométer nem jött össze. Azután már az öröm erőt vett rajtunk, hogy jól sikerült, végül is ezernégyszáz kilométert lebicikliztünk, és most már előtérbe került ez, hogy itthon, vagyunk, hazaértünk, élünk” – összegzett Vass József.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!