Szász Róbert Szilárd és nagy büszkesége, a tizenkét rózsás falióra
Fotó: Veres Nándor
Fogászati fúrókkal, csiszolókkal dolgozik, de bármennyire is meglepő, nem fogorvos, nem fogtechnikus. Ezekkel az eszközökkel Szász Róbert Szilárd csontot farag, úgy is fogalmazhatnánk, hogy az elhullott szarvasagancs rózsáját kelti életre.
2019. március 22., 15:342019. március 22., 15:34
2019. március 22., 18:022019. március 22., 18:02
Beszélgetőpartnerem közel húsz éve farag, kezdetben fával dolgozott, ma már a csonttal is „megbirkózik”. Dolgozott fafaragó műhelyeben, Budapesten restauráló műhelyben, majd néhány éves szünet után immár saját kis műhelyében nagy lendülettel tért vissza hobbijához. Részletekbe menő, aprólékos munka a csontfaragás – derül ki szavaiból. Öt-tíz centiméter ármérőjű, csipkézett szélű csontkorongokat mutat, amelyben aprólékosan kifaragott állatok láthatók.
„Négy évvel ezelőtt egy barátom mutatta meg a csontfaragást, az ehhez szükséges eszközöket, amelyek tulajdonképpen többnyire mikromotoros gépek, fogászati maró- meg fúró fejek, precíziós fejek. Amióta megvan ez a kis műhely, itt dolgozgatok a szabadidőmben napi rendszerességgel, többnyire délután, olykor jól belenyúlva az éjszakába. Jó, mert itt már senkit sem zavarok a zajjal, porral. Nagyon szeretem csinálni.
– mondja nevetve a marosmagyarói születésű, Csíkszentléleken élő fiatalember. A munkapadon különböző méretű vésők is sorakoznak egymás mellett, mintegy jelezve, itt fafaragás is zajlik. Mikor mire van igény. „Hamarosan hozzálátok egy székelykapu faragásához, és akkor innen el lesz pakolva minden mikromotor és minden fúró, csak a vésők maradnak” – teszi hozzá.
Aprolékos munka - mutatja készítője
Fotó: Veres Nándor
Azt mondja, számára most nagyobb kihívást jelent a csontfaragás, ez újabb technikákat kíván, de a fát sem hagyja, hiszen az is kedves számára.
„Szarvasagancsból dolgozok, annak is a nemesebb részével, a rózsájával.
– meséli Szász Róbert Szilárd. Bár az erdőben néha maga is keres elhullott szarvasagancsot, eddig még nem járt szerencsével, így megvásárolja a szerencsésebbektől. „A formája meg a nagysága adja, hogy mit lehet belőle kihozni. Első lépésben lerajzolom, ha kell még a szakkönyvben is utánaolvasok, hogy nehogy becsússzon egy kis tévedés. Édesapám vadász volt, ez tőle maradt, olyan mint egy biblia, mindig itt van kézügyben” – mondja és mutatja az ötven évvel ezelőtt kiadott vaskos vadászati szakkönyvet, amiből ha szükséges, az éppen kifaragásra váró állatról, anatómiájáról olvas.
Precízen kifaragott állatok láthatóak a különböző használati cikkeken, dísztárgyakon
Fotó: Veres Nándor
Azt mondja, két fia közül a kisebbik különösen érdeklődik a faragás iránt, „sok szerszámomat elrontott már, de nem bánom, jó ötletei vannak”. A kis szentléleki műhelyben csontból készülnek többek között vadászok számára zsinóros nyakékek természetesen vadon élő állatokról, de kovácsnak kovácsüllőt, agarásznak nyulat kergető agarat, a halásznak pedig halat farag a csontnyakékbe. De mutatja a különböző méretű asztali díszeket, éjjeli lámpákat, nyakékeket és fülbevalókat, és amire talán most a legbüszkébb, az a tizenkét rózsából nemrég elkészült fali óra.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!