Ajtó Székelyföldre. Októberi kirándulás Nagyajtán

Nagyajta Miklósvárszék fontos települése. Ajtó Székelyföldre. A falun keresztül vezetnek az utak a Barcaságba, Udvarhelyszékre, Sepsiszékre. Ezért erősíthették meg egykor a vásártartó joggal is rendelkező település dombon álló templomát – olvasható a beszámolóban. De a nagyajtai erődtemplom előtt a köpeci csata helyszínét jelző emlékművet és a köpeci csata „szemtanúját”, a 2011-ben az Év fájának szavazott több mint háromszáz éves, hatalmas mezei szilfát is útba ejti a kiránduló.

Itt, a templomvár alatt a szépen felújított unitárius lelkészi hivatal épületének homlokzatán Kriza János-emléktábla áll: „KRIZA JÁNOS unitárius püspök, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező s a Kisfaludi Társaság tagja. Költő s a székely népköltésnek a Vadrózsákban halhatatlan gyűjtője. Szül. 1811. jul. 28. Megh. 1875. márcz. 26. Kolozsvárott. Itt született, innen pattant ki a szellemi szikra, mely a Kriza nevet fénnyel övezi körül. Mint költő gyűjté Székelyföld elmevirágait... Népdal a nép ajkán, dalban a dalnok is él.”

Azt is megtudjuk, hogy a faluban egy tornácos házban emlékszoba van berendezve, a főtéren a felújítás alatt álló községháza előtti parkban Kriza-szobor áll. „Se szeri, se száma a Nagyajtán született vagy ide kötődő híres embereknek. Csak néhányan a sorból: nagyajtai Cserei Mihály történetíró s fia, Farkas, a Kossuth-díjas Bihari József színész, Bara István természettudós, Kovács István tanár, író. A Kriza János portréját megfestő Dezső Miklós festőt és gyógyszerészt se hagyjuk ki a sorból. Ha már forradalmi helyszíneken járunk, most októberben nem feledhetjük a Nagyajtán született Moyses Márton diákot, aki az 1956-os magyar forradalom megsegítésére indult, de elfogták. Később, 1970-ben »elkeseredésében« Brassóban felgyújtotta magát. A felsorolást itt abbahagyjuk.”

A látogatás során kiderül: megkezdődött az erődtemplom és két sarokbástyás vár felújítása. A gótikus stílusban átépített korábbi templomot üresen találták, a templom bútorzatát már kihordták, így teljes szépségében tárult fel előttük a poligon záródású szentély, ahol most az újjáépített orgona áll.

„Az 1710-ben kőből faragott reneszánsz szószék mellett látható a késő gótikus sekrestyeajtó is. A régészeket várják, akik majd a vastag mészrétegek alól kibontják a freskókat, a kőkeretes ablakokat, feltárják a kriptát. A néphit szerint a templomból alagút vezet a váron kívülre, a patakig.”

S hogy milyen érdekességeket rejt a vár, megtudhatják a Liget melléklet pénteki számából.