A Hatod-hágón a bükkerdő sárgászöld lombkoronájába vágott alagúton érte el a szabadságharc idején sokat szenvedett s most a fáradt napsütésben fürdő tájat, Erdővidéket. A Székelyhon napilap Liget mellékletének hasábjain túráiról beszámoló Jánosi Csaba ezúttal a nagyajtai erődtemplomnál járt.
2019. október 11., 13:262019. október 11., 13:26
2019. október 11., 13:362019. október 11., 13:36
Rókaszemek az ablakszemben a délnyugati bástya előtt
Fotó: Jánosi Csaba
A Hatod-hágón a bükkerdő sárgászöld lombkoronájába vágott alagúton érte el a szabadságharc idején sokat szenvedett s most a fáradt napsütésben fürdő tájat, Erdővidéket. A Székelyhon napilap Liget mellékletének hasábjain túráiról beszámoló Jánosi Csaba ezúttal a nagyajtai erődtemplomnál járt.
2019. október 11., 13:262019. október 11., 13:26
2019. október 11., 13:362019. október 11., 13:36
Rókaszemek az ablakszemben a délnyugati bástya előtt
Fotó: Jánosi Csaba
Nagyajta Miklósvárszék fontos települése. Ajtó Székelyföldre. A falun keresztül vezetnek az utak a Barcaságba, Udvarhelyszékre, Sepsiszékre. Ezért erősíthették meg egykor a vásártartó joggal is rendelkező település dombon álló templomát – olvasható a beszámolóban. De a nagyajtai erődtemplom előtt a köpeci csata helyszínét jelző emlékművet és a köpeci csata „szemtanúját”, a 2011-ben az Év fájának szavazott több mint háromszáz éves, hatalmas mezei szilfát is útba ejti a kiránduló.
– jegyzi meg, majd Kriza János szülőfalujába tér be.
Gótikus templombelső
Fotó: Jánosi Csaba
Itt, a templomvár alatt a szépen felújított unitárius lelkészi hivatal épületének homlokzatán Kriza János-emléktábla áll: „KRIZA JÁNOS unitárius püspök, királyi tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező s a Kisfaludi Társaság tagja. Költő s a székely népköltésnek a Vadrózsákban halhatatlan gyűjtője. Szül. 1811. jul. 28. Megh. 1875. márcz. 26. Kolozsvárott. Itt született, innen pattant ki a szellemi szikra, mely a Kriza nevet fénnyel övezi körül. Mint költő gyűjté Székelyföld elmevirágait... Népdal a nép ajkán, dalban a dalnok is él.”
Elmés szerkezet a lőrés-lappantyú
Fotó: Jánosi Csaba
Azt is megtudjuk, hogy a faluban egy tornácos házban emlékszoba van berendezve, a főtéren a felújítás alatt álló községháza előtti parkban Kriza-szobor áll. „Se szeri, se száma a Nagyajtán született vagy ide kötődő híres embereknek. Csak néhányan a sorból: nagyajtai Cserei Mihály történetíró s fia, Farkas, a Kossuth-díjas Bihari József színész, Bara István természettudós, Kovács István tanár, író. A Kriza János portréját megfestő Dezső Miklós festőt és gyógyszerészt se hagyjuk ki a sorból. Ha már forradalmi helyszíneken járunk, most októberben nem feledhetjük a Nagyajtán született Moyses Márton diákot, aki az 1956-os magyar forradalom megsegítésére indult, de elfogták. Később, 1970-ben »elkeseredésében« Brassóban felgyújtotta magát. A felsorolást itt abbahagyjuk.”
A látogatás során kiderül: megkezdődött az erődtemplom és két sarokbástyás vár felújítása. A gótikus stílusban átépített korábbi templomot üresen találták, a templom bútorzatát már kihordták, így teljes szépségében tárult fel előttük a poligon záródású szentély, ahol most az újjáépített orgona áll.
Európa-szerte ismerik a köpeci szilt
Fotó: Jánosi Csaba
„Az 1710-ben kőből faragott reneszánsz szószék mellett látható a késő gótikus sekrestyeajtó is. A régészeket várják, akik majd a vastag mészrétegek alól kibontják a freskókat, a kőkeretes ablakokat, feltárják a kriptát. A néphit szerint a templomból alagút vezet a váron kívülre, a patakig.”
S hogy milyen érdekességeket rejt a vár, megtudhatják a Liget melléklet pénteki számából.
Fotó: Jánosi Csaba
Kriza János mellszobra
Fotó: Jánosi Csaba
Kriza János-emléktábla Nagyajtán
Fotó: Jánosi Csaba
A köpeci csata szemtanúja
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
Fotó: Jánosi Csaba
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!