
Orbán László Attila és Túros Endre
Fotó: Gábos Albin
Kitartás, rendszeresség és szenvedély – talán ez lehet a titka annak, hogy napokon belül immár huszadik születésnapját ünnepli a csíkszeredai Musubi Dojo, a város első aikidóklubja. A szamurájoktól eredő harcművészetről, az elmúlt húsz évről Túros Endre és Orbán László Attila oktatók mesélnek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében.
2019. december 03., 11:312019. december 03., 11:31
Csíkszeredában a kilencvenes évek végén kezdett aikidóedzéseket tartani a Nyíregyházáról érkezett Szilvási György, az alapokat tőle tanulta meg Túros Endre és Orbán László Attila. Az aikidónak több gyakorlási formája van – jegyzik meg –, ők a marokkói származású, Franciaországban élő Jaff Rajit tartják mesterüknek, az általa alapított Ecole de Budo Raji iskola követői. Endre és Attila határozottan állítja, az aikidó lényege a rendszeres, folyamatos gyakorlás, az aikidó számukra nemcsak sport, hanem ma már egy életforma. Aki folyamatosan, rendszeresen gyakorol, annak fizikailag jobb az életminősége – az aikidó erről is szól. A két aikidóoktató az évek során 600-700 emberrel foglalkozott már, az öt-hat éves korosztálytól kezdve egészen a szépkorúakig.
Hogy miként ünneplik december 8-án a klub huszadik születésnapját? Erre az alkalomra egy kiadvány látott napvilágot, de természetesen lesz közös gyakorlás is. „Az aikidónak hat alapelve van, mindegyiknek megvan a technikája. Mindegyik alapelv illusztrálására készült egy rajz, és a rajzhoz társul egy-egy csapatfotó. Ezek kerültek be a kiadványba” – mondja Túros Endre. A teljes cikk a Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletében olvasható.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!