Tizenegyedik éve, hogy a Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán a házakban, otthonokban fogadják a betlehemezőket, örömhírhozókat, a házbeliekre áldást mondókat. Érdekessége az itteni betlehemesnek, hogy sikerült az eredeti, valamikori karácsonyi misztériumjátékot visszatanítani a fiataloknak.
2017. december 22., 15:242017. december 22., 15:24
2017. december 22., 15:302017. december 22., 15:30
Szakemberek eredetiségéért dicsérték a taplocai pásztorjátékot
Fotó: Pinti Attila
Tizenegyedik éve, hogy a Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán a házakban, otthonokban fogadják a betlehemezőket, örömhírhozókat, a házbeliekre áldást mondókat. Érdekessége az itteni betlehemesnek, hogy sikerült az eredeti, valamikori karácsonyi misztériumjátékot visszatanítani a fiataloknak.
2017. december 22., 15:242017. december 22., 15:24
2017. december 22., 15:302017. december 22., 15:30
Fordított báránybundában és maszkban megjelenő pásztorok, székelyruhába öltözött angyalok, Mária és József, király és szolga, templom alakú betlehem és sok lelkesedés került bele a csíktaplocai betlehemes játékba, amelyet Antal Imre tanár tanított vissza a fiataloknak.
Szakemberek eredetiségéért dicsérték a taplocai pásztorjátékot
Fotó: Pinti Attila
„Teljesen eredeti, szövegkönyv szerinti betlehemes. Annak idején az öregektől gyűjtögettem, az évköri szokásokat, a három nagy ünnep köré szerveződő játékokat. Erre úgy akadtam rá, hogy egyszer Gergely István, Tiszti mondta, hogy van egy könyvtára, és onnan lehet könyveket elhozni, csak olvassa valaki, és rátaláltam ott Volly István néprajzkutató Magyar karácsony című könyvére. Abban szerepelt a Csík Taploczai betlehemes játék, amelyet 1941-ben gyűjtött” – emlékezett vissza a csoportvezető.
Fotó: Pinti Attila
Első próbálkozásra nem sikerült Taplocán betanítani a betlehemest, aztán a Nagy Imre Általános Iskola és a Petőfi Általános Iskola néhány taplocai diákja kedvet kapott hozzá, ők állították össze. Noha – a csoportvezető elmondása szerint – eleinte nem akartak maszkot tenni, de enélkül elindult a betlehemes, aztán később elfogadták a maszkot is, és teljes pompájában vitték házról házra a játékot. „Úttörők voltak ezek a gyerekek. A csapat benne van egy Kárpát-medencei vérkeringésben, a Kárpát-medencei Diákbetlehemes Találkozón is részt szoktak venni.”
Fotó: Pinti Attila
A forgatókönyv szerint az esemény énekkel kezdődik, aztán jön a bekéredzkedés, szálláskeresés, a pásztorok ébresztése, tánc, a pásztorok párbeszéde, ajándékvitel, adománykérés, majd a család megáldása.
Ehhez képest a csobotfalvi betlehemes a régies formát tartotta meg. Itt kicsit alakítottak, a polgárság igényeihez igazították. A régihez képest ebből most hiányzik a két szamár. Ezek funkciója az volt, hogy amikor házról házra jártak, ők hordták az adományokat a hátukon. Egyszerű taplocai viseletük volt, posztónadrág, ing” – magyarázta Antal Imre.
Fotó: Pinti Attila
A csoport nemrégiben részt vett a debreceni betlehemes játékok szemléjén is, ahol a szakemberek megdicsérték eredetiségükért. A betlehemezők úgy vélik, azért is fontos ez a játék, mert erősíti a helyiek öntudatát, ugyanakkor egy betlehemes akkor élő, ha saját közegében tud kibontakozni. Ezért évről évre bekopogtatnak a házakhoz, van, hogy a helyi pap hívja be őket a templomba.
– fogalmazott a tanár. Felmerült többször a kérdés, hogy mit lehetne tenni a magyar betlehemesért az egész Kárpát-medencében. Magyarországon már azt találták ki, hogy a turizmussal egybekötik. Ha jönnek vendégek valakikhez, akkor felveszik a kapcsolatot a betlehemesekkel és mindig elhívják őket. Csíktaplocán ez olyan formában jelenik meg, hogy ha jönnek nagyszülők, rokonok más vidékről és családi ünnepet szerveznek, akkor a betlehemeseket is elhívják.
Fotó: Pinti Attila
„Vagy pedig a szomszédok összeállnak, ami ritka a mai rohanó világban, de rendes, jó székely módra összeülnek ilyenkor, és elhívnak egy helyi betlehemes csoportot. Ez nagyon fontos. A régi ember télen pihent azért, hogy nyáron legyen „kondiban”. És unták is magukat ilyenkor, így egy ilyen esemény nagy esemény volt, mert se tévé, se más szórakozási lehetőség nem volt. Most a betlehemes ebben a nagy ünnepi kavalkádban elveszik, de igenis megint fel tud jönni az értéke, ez egy nemzeti érték.
Fontos, hogy vannak olyan családok, akik elvárják, hogy elmenjünk hozzájuk. Olyan is van, hogy még ilyen-olyan vicceket megsúgnak, hogy azt is foglalják bele a betlehemesbe, és szépen megszűri ezt az idő, így alakul a betlehemes” – összegzett a csoport vezetője.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!