Ahogy nő a pocak, nő a félelem is
Ősi félelem ez a szüléssel kapcsolatos, hiszen alig egy évszázada még a nők és a csecsemők jó része nem élte túl a szülést
Fotó: Ilovemum.hu
Bár egyre kevésbé tabutéma, még mindig számtalan félelem övezi a szülést. Az először szülő nők az ismeretlentől, a fájdalomtól, a kórházi léttől, az esetleges kudarctól félnek, másokat az előzőleg elszenvedett traumatikus szülésélmény emléke tart rettegésben. Keresszegi Petrás Tünde szülésfelkészítő szerint a felkészülés és a pozitív hozzáállás lehet a kulcsa a félelmeink leküzdésének.
Szász Cs. Emese
2017. május 04., 15:242017. május 04., 15:24
2017. május 04., 16:492017. május 04., 16:49
Ősi félelem ez a szüléssel kapcsolatos, hiszen alig egy évszázada még a nők és a csecsemők jó része nem élte túl a szülést. Napjainkban ez az arány minimális, a legtöbb világrajövetel gond nélkül zajlik, s ha bármi probléma akad, a császármetszés már egy olyan rutinműtét, amellyel mentik a baba és a kismama életét is. A szüléstől való félelem mégis a régi maradt. Keresszegi Petrás Tünde szülésfelkészítőt arról kérdeztük, mitől félnek a kismamák, és hogyan lehet enyhíteni ezt a rettegést.
Félnek az ismeretlentől
A várandósság első periódusában a gyerekre koncentrál a kismama, örül, hogy fejlődik benne a babája, de ahogy nő a pocak, úgy nő a szüléstől való félelem is – mutat rá a szakember.
– sorolja a legáltalánosabb félelmeket a Keresszegi Petrás Tünde. Hozzáteszi: az informálódás, a felkészülés sokat javíthat a kismama hozzáállásán, éppen ezért érdemes, főleg az első gyerekét váró édesanyának beiratkozni egy szülésfelkészítőre, olvasgatni, informálódni, de csak hiteles információkat érdemes keresni. Az egyáltalán nem baj, ha egy már tapasztalt barátnő beszél a saját szüléséről, de ha fórumokat olvasgat a kismama, az biztosan nem tesz jót. A fórumokon legtöbben rémtörténeteket osztanak meg, ami nem segít egy amúgy is félelemmel teli kismamán.
Hiteles információból tájékozódni
„Az a jó, ha a várandós hölgy tudja, hogy mi vár rá, hogy hol a kórház szülészeti osztálya, hol veszik fel az adatait, hol vannak a vajúdók, milyen a szülőszoba – éppen ezért mi kórház-látogatáson is veszünk részt szülésfelkészítőn lévő kismamákkal” – fogalmaz a szakember. Hozzáteszi: bár sokan nem tudják, az édesanyának joga van ahhoz, hogy egy kísérő, egy barátnő, esetleg egy dúla itt lehessen vele a szülőszobában. Ezt meg kell beszélni a kórházi személyzettel, de általában nem csinálnak gondot belőle, mert látják, hogy jó az a kismamának, ha egy tíz, de akár huszonnégy órán át húzódó vajúdási folyamat alatt van mellette valaki.
Jó, ha egy tapasztalt barátnőtől tudunk kérdezni
Fotó: Famme.nl
Ugyanakkor fizikailag is jó tudni, hogyan zajlik egy szülés, fel lehet készülni rá: hogy milyen folyamat után mi jön, mikor hogy kell venni a levegőt, milyen akadályok várhatnak a kismamára. Bár sokan a császármetszés lehetőségétől félnek nagyon, másoknak eszükbe sem jut a műtét lehetősége, s nincsenek felkészülve rá. Ez is baj – mutat rá a szakember – mert, ha mégsem jön össze a természetes szülés, sürgősségi császárra kerül sor, sokan nehezen tudják megélni ezt, pszichológushoz is kerülnek, mert úgy érzik, hatalmas kudarc az, hogy nem tudták természetes úton megszülni a gyereket.
Csökkenthető a fájdalom?
Sokan félnek az anyáink által csak elképzelhetetlennek tartott fájdalomtól, s attól, hogy nem fogják kibírni ezt. Még akkor sem, ha számtalan nő van a környezetünkben, aki már kibírta. Vannak módszerek a fájdalom enyhítésére, akár illóolajok, gátmasszázsolajok, de sokszor a hasra tett forró borogatás is enyhít (nem minden kórházban engedik meg), mint ahogy az is segít, ha nem fekve, hanem sétálva vajúdik a kismama.
Keresszegi Petrás Tünde szerint fontos a kismama pozitív hozzállása
Fotó: Boda L. Gergely
Van még két gyógyszeres módja a fájdalom csökkentésének, az egyik az úgynevezett kéjgáz, amit egy maszkon keresztül szívhat be a vajúdó nő, a másik az epidurális érzéstelenítés, amikor gerincbe szúrva adnak érzéstelenítőt. Az utóbbiról Keresszzegi Petrás Tünde elmondta, hogy ehhez egy altató orvos majdnem folytonos jelenléte szükséges, amit a marosvásárhelyi kórházban például nem tudnak biztosítani, éppen ezért kell lebeszélni ezt előre egy aneszteziológussal. Az epidurálisnak ugyanakkor hátulütői is lehetnek: a szervezet a vajúdás alatt készül fel a tolófájásokra, amelyek nagyon hirtelen fognak jönni, ha a vajúdás folyamata „kimaradt”, ugyanakkor megesett már az is, hogy az epidurális miatt került császármetszésre az anyuka, mert nem érezte a tolófájásokat sem, hasprésből meg nem tudták kinyomni a babát.
Vannak persze fizikai adottságaink, és vannak nehezítő és váratlan körülmények is, de legnagyobbrészt az optimista hozzáállás az, ami átsegít a nehézségeken. Ha felkészül arra a kismama, hogy mi vár rá, pozitívan áll a dologhoz, de nincsenek nagy elvárásai, akkor bizony csodálatos élmény maradhat a szülés. A szülési fájdalom pedig olyan, amit rövid időn belül fel sem tudnak majd idézni az édesanyák.
Koraszülésre is gondolni kell
A szakember rámutat, a koraszülés lehetősége a legtöbb kismamának bizony eszébe sem jut, pedig az ő csoportjában sajnos majdnem mindig van két-három eset, amikor idő előtt indul be a szülés. Ezekről is tudnia kell a kismamának, mert akkor, amikor a csomagja nincs összeállítva, sem fizikailag, sem lelkileg nincs felkészülve, villámcsapásként jöhet, hogy kórházba kell menni, s órákon belül gyereke lesz az anyukának.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!