A siker titka a hagyomány
Guráth Béla (jobbra) egy nemzetközi versenyen
Fotó: Guráth Béla archívuma
Ifjúsági világbajnok volt, de 18 évesen abbahagyta a versenysportot. A híres Jesse Owens Amerikába akarta csalni, de nem élt a lehetőséggel. Guráth Béla később a két Németországban ért el szakmai sikereket, de a rendszerváltás után hazatért Erdélybe. Vele olvashatnak interjút a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport kiadványában.
Liget
2021. augusztus 03., 11:272021. augusztus 03., 11:27
Guráth Béla Kolozsváron született 1942. április 28-án. Édesapja, id. Guráth Béla 1952-ben tagja volt a helsinki olimpiai vívócsapatnak. A párbajtőröző ifj. Guráth Béla tizenhat évesen már felnőtt válogatott volt.
A római olimpia után visszavonult a versenysporttól, ezt követően csak amatőr versenyeken vett részt. 1982-ben Kelet-Berlinből Nyugat-Németországba költözött, ahol máig sikeres vállalatot alapított. Nyugdíjba vonulása után, a 2000-es évek elején hazatelepedett.
Dr. Guráth Béla napjainkban
Fotó: Horváth László
Milyen alapon dől el, hogy valakiből kardozó, tőröző vagy párbajtőröző lesz? – tevődik fel a kérdés, erre válaszolva mondja el Guráth Béla, hogy tulajdonképpen mindenki tőrrel kezdi, az adja meg a technikát. „Én a kardtól féltem, ilyen fegyver soha nem is volt a kezemben. Apám kardozó volt, jött haza edzésről, versenyekről, tele volt véraláfutásokkal. Gyerekkoromban tőröztem, bajnok voltam, aztán egy edzőtáborban apámat meggyőzte egyik edző barátja, hogy belőlem párbajtőrözőt kell faragni. Főleg az alkatom miatt voltam erre alkalmas. A párbajtőr kívánja a legkevesebb energiát, mivel minden akció egy találat.
– mondja egyben kiemelve, a párbajtőrnél nincs konvenció, aki előbb szúr, azé a pont, együttes találat esetén pedig mindketten kapnak pontot.
Guráth Béla az ifjúsági világbajnokság dobogójának legmagasabb fokán
Fotó: Erdélyi audiovizuális archívum
Guráth Béla szerint a testi adottság is nagyon fontos: a kardozók általában zömökebbek, a tőröző filigránabb, aki magas, abból párbajtőrözőt csinálnak. A vele készült interjú teljes szövegét a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport kiadványában találják meg.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!