
A pezsgő nálunk leginkább az ünnepi alkalmak itala
Fotó: Pixabay.com
Ha egy forró nyári napon valamilyen hideg italt fogyasztanánk, nem biztos, hogy elsőre a pezsgő jut eszünkbe. Annál is inkább, mert többnyire ünnepi alkalmakon, s főként szilveszterkor durrannak mifelénk a pezsgős dugók. De mit is kell tudni alapjáraton erről az elegáns italról?
2018. június 15., 15:522018. június 15., 15:52
Franciaország, Magyarország és Románia legjobb pezsgőit hozta el a sepsiszentgyörgyi Ádám Előd, Master of Wine jelölt egy az Udvarhely Napok keretében szervezett mesterkurzusra, hogy a tradicionális pezsgők sokszínűségével ismerkedhessenek a résztvevők. Mi a legfontosabb, ami befolyásolja egy pezsgő stílusát? – tette fel a kérdést, mire a legtöbben a szőlő fajtáját, minőségét emlegették. És igen, valóban fontos az is, de a szőlőnél, borásznál, elkészítési módszernél még fontosabb a termőhely.
mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke.
Ádám Előd szakértője a buborékos italnak
Fotó: Péter Beáta
A legolcsóbb pezsgők szén-dioxid hozzáadásával készülnek, száraz fehér borhoz cukrot és szén-dioxid adnak, s úgy palackozzák. Aki azonban kicsit jártasabb a pezsgők világában, rögtön felismeri az „ügyeskedést”, hisz láthatóan a szénsav nincs beilleszkedve a borba, kóstoláskor is jól érzékelhető ez.
Egy másik módszer, amellyel a legtöbb pezsgőt készítik, az a tartálymetódus, amikor az első erjedés után a száraz bort beleteszik a tartályba, adnak hozzá cukrot és élesztőt, majd lefödik a tartályt. Így hagyják állni három-hat hónapot, majd szűrik, palackozzák és mehet a piacra.
A legjobb pezsgők a legjobb termőhelyeken készülnek, mint amilyen például a Szilágy megyében található Kárásztelek, vagy a Balaton déli partján található domboldalak és természetesen Champagne vidéke
Fotó: Péter Beáta
amelyikbe töltik, itt történik a második erjedés, amitől a szénsavat kapja az ital. „Mikor megtörtént a második erjedés, nincs vége még, mert itt történnek az izgalmas dolgok, amelyekért a palackban érlelt pezsgőket szeretem és amitől különlegesek. A második erjedés után az élesztőnek nincs több tápláléka a pezsgőben, ezért elindul egy folyamat – egy enzim megtámadja az élesztősejteket. Ez bizonyos aromákat bocsát ki, ami érződik a pezsgőben.
– magyarázta a szakértő.
A buborékok sokmindenről árulkodnak
Fotó: Pixabay.com
Azt is megtudtuk, hogy teljesen szárazra egy bort kiforrasztani majdhogynem lehetetlen. Mindig van két-három gramm cukor benne, de ez elősegíti a pezsgő komplexitását és hosszú életét is.
Minél tovább van egy pezsgő a második seprőn, annál kisebbek lesznek a buborékok és annál egységesebb az egész.
Egy forró nyári este is alkalmas lehet arra, hogy koccintsunk egy pohár pezsgővel
Fotó: Pixabay.com
A minőség megállapításához természetesen elengedhetetlen a kóstolás. „Elsősorban megkóstoljuk a bort, hogy a szánkban szétesik-e vagy sem, minden egyensúlyban van-e, a savak, a cukor, az alkohol. Ha nem ugrik ki semmi, azt mondjuk, hogy a bor rendben van. A minőség foka pedig az, hogy hány másodperc után érezzük a bort a szánkban. Nem az alkoholt, a bort. Minden, ami húsz másodperc fölött van, az komoly bor. Az öt-tíz másodperc egyszerű bor, tíz másodperc fölött középkategóriás, húsz másodperc fölöttinél beszélhetünk a minőségi borról” – magyarázta Ádám Előd, miközben az általa hozott pezsgők jellegzetességeire is kitért, hogy azokat kóstolva, még inkább érezzék a pezsgők sokszínűségét a résztvevők. Tegyünk mi is így: bontsunk meg egy palackkal és ízlelgessük az aromákat akár egy szép nyári estén is.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!