A fokhagyma útja. Franciaországból Csíkba
Fotó: Veres Nándor
Franciaországból beszerzett magról ültetett fokhagymát a csíkszentléleki Bilibók Róbert az ősszel. Egy hektáron bőséges termése lett, így már derűlátóan tervezi a következő szezont. Őt kerestük meg, hogy fokhagymatermesztésről, külföldi fajtákról, hazatérésről beszélgessünk, és megtudjuk, mi a fokhagymatermesztés titka.
D. Balázs Ildikó
2020. augusztus 25., 17:522020. augusztus 25., 17:52
A tavaly ősszel elültetett fokhagymát már betakarították a földekről, a fokhagymacsokrok katonás sorrendben száradnak az állványokon. Most már a munkafolyamat egyszerű, bár időigényes. Levágják a szárát, a gyökérzetét, megtisztítják a külső héjától, majd zsákokba kerül – mutatja Bilibók Róbert.
Bilibók Róbert csíkszentléleki kertészmérnök
Fotó: Veres Nándor
A csíkszentléleki férfi tavaly próbálkozott először a fokhagymatermesztéssel, egyelőre úgy néz ki, a sok munka nem szegte kedvét, az ősszel már két hektáron ülteti el ezt a közkedvelt gyógy-és fűszernövényt.
A termesztés titka
„Először hazai fajtát akartam ültetni, de utánanéztem kicsit a terméshozamnak, és rájöttem, hogy jobban megéri, ha a külföldi, nagyobb terméshozamú fajtát választom. Így jutottam el Franciaországba, ott ajánlottak két fajtát, de én ragaszkodtam egy harmadikhoz, noha azt mondták, az nem lesz annyira jó erre a vidékre. Valóban így is volt. Az általuk ajánlott két, fehérebb fajta sokkal többet termett, mint az, amit én választottam. Ez utóbbi kissé lilás, kisebb a terméshozama, de nekem valahogy jobban tetszik. Kóstoltam mindhármat, de ízben nem érzek köztük nagy különbséget” – magyarázza.
ez a mennyiség – azt mondja – jónak számít, de ehhez, mint minden más kultúránál, itt is fontos betartani a technológiai folyamatot. „Vegetációban nem egy nehéz kultúra, de egy jól előkészített területet, gyommentes magágyat igényel, hiszen a fokhagymának nincs gyomelnyomó képessége. Ha hektárokban számolunk, azt képtelenség kézzel gyomlálni, kapálni. Egyébként a fokhagymánál a vegetáció első felében lehet még használni gyomirtókat, kétharmadában már nem. Így, ha nincs jól előkészített talajom, a gyom fel fogja vetni. Ez a titka az egésznek” – mondja és közben büszkén mutatja az udvarán most éppen pihenő, régivágású kis traktort, amelyet nemrég vásárolt meg, már használta is, de még kell rajta szépíteni.
„Szeretem, mikor csend van a földeken”
Hogy megéri-e ezzel foglalkozni? Most gondolkodás nélkül azt mondja, igen. Igaz, máris volt, aki azzal „biztatta”, hogy bele fog bukni.
Elégedett az idei esztendővel a szentléleki férfi
Fotó: Veres Nándor
Egyelőre – fűzi hozzá – a cél az, hogy a vetőmagot visszakapja, ez pedig már sikerült. Egyébként a termés túlnyomó részét tőle is vetőmagnak vásárolják fel, a többit értékesíti, a nem piacosabbakat pedig feldolgozzák fokhagymakrémnek.
s nem akartam itthoni másod- vagy harmadosztályú vetőmaggal dolgozni. Igazából szerettem volna egy bemutató parcellát, amelybe a híres makói fokhagymát is elültettem volna a tavaszi fajtából, aztán sajnos a koronavírus-járvány miatt nem tudtam beszerezni. Amit végül én elültettem, az őszi fajta, sokkal jobb ezt termeszteni, ugyanis október végén, november első felében elültetjük, és kora tavasszal már zöldell” – jegyzi meg. Nevetve mondja, nehézsége is van ám a fokhagyma termesztésének, ugyanis nagyon sok kézi munkát igényel. „Olyan családnak jelenthet alternatívát, amelynek kisebb parcellái vannak, és azt családilag tudja gondozni napszámosok nélkül. Én a nehézségek dacára sem bántam meg, akár azt is elképzelhetőnek látom, hogy több gazda ültessen fokhagymát, és közösen vásároljanak egy ültető, valamint egy betakarító gépet.”
Száradnak a fokhagymacsokrok. A csíkszentléleki kertészmérnök nem félt új dologba fogni
Fotó: Veres Nándor
Vannak még tervei, mint sokan mások, ő is kipróbálta már a külföldi kétkezi munkát, de fontosnak tartotta a hazatérést, a gyökereket. „Szeretem, mikor csend van a földeken. Vettem egy régi traktort, egy permetező gépet, s egyedül csináltam mindaddig, amíg nem igényelt már kézi munkát, arra már segítségeket fogadtunk. Én szeretem itthon” – mondja derűsen.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!