A fokhagyma útja. Franciaországból Csíkba
Fotó: Veres Nándor
Franciaországból beszerzett magról ültetett fokhagymát a csíkszentléleki Bilibók Róbert az ősszel. Egy hektáron bőséges termése lett, így már derűlátóan tervezi a következő szezont. Őt kerestük meg, hogy fokhagymatermesztésről, külföldi fajtákról, hazatérésről beszélgessünk, és megtudjuk, mi a fokhagymatermesztés titka.
D. Balázs Ildikó
2020. augusztus 25., 17:522020. augusztus 25., 17:52
A tavaly ősszel elültetett fokhagymát már betakarították a földekről, a fokhagymacsokrok katonás sorrendben száradnak az állványokon. Most már a munkafolyamat egyszerű, bár időigényes. Levágják a szárát, a gyökérzetét, megtisztítják a külső héjától, majd zsákokba kerül – mutatja Bilibók Róbert.
Bilibók Róbert csíkszentléleki kertészmérnök
Fotó: Veres Nándor
A csíkszentléleki férfi tavaly próbálkozott először a fokhagymatermesztéssel, egyelőre úgy néz ki, a sok munka nem szegte kedvét, az ősszel már két hektáron ülteti el ezt a közkedvelt gyógy-és fűszernövényt.
A termesztés titka
„Először hazai fajtát akartam ültetni, de utánanéztem kicsit a terméshozamnak, és rájöttem, hogy jobban megéri, ha a külföldi, nagyobb terméshozamú fajtát választom. Így jutottam el Franciaországba, ott ajánlottak két fajtát, de én ragaszkodtam egy harmadikhoz, noha azt mondták, az nem lesz annyira jó erre a vidékre. Valóban így is volt. Az általuk ajánlott két, fehérebb fajta sokkal többet termett, mint az, amit én választottam. Ez utóbbi kissé lilás, kisebb a terméshozama, de nekem valahogy jobban tetszik. Kóstoltam mindhármat, de ízben nem érzek köztük nagy különbséget” – magyarázza.
ez a mennyiség – azt mondja – jónak számít, de ehhez, mint minden más kultúránál, itt is fontos betartani a technológiai folyamatot. „Vegetációban nem egy nehéz kultúra, de egy jól előkészített területet, gyommentes magágyat igényel, hiszen a fokhagymának nincs gyomelnyomó képessége. Ha hektárokban számolunk, azt képtelenség kézzel gyomlálni, kapálni. Egyébként a fokhagymánál a vegetáció első felében lehet még használni gyomirtókat, kétharmadában már nem. Így, ha nincs jól előkészített talajom, a gyom fel fogja vetni. Ez a titka az egésznek” – mondja és közben büszkén mutatja az udvarán most éppen pihenő, régivágású kis traktort, amelyet nemrég vásárolt meg, már használta is, de még kell rajta szépíteni.
„Szeretem, mikor csend van a földeken”
Hogy megéri-e ezzel foglalkozni? Most gondolkodás nélkül azt mondja, igen. Igaz, máris volt, aki azzal „biztatta”, hogy bele fog bukni.
Elégedett az idei esztendővel a szentléleki férfi
Fotó: Veres Nándor
Egyelőre – fűzi hozzá – a cél az, hogy a vetőmagot visszakapja, ez pedig már sikerült. Egyébként a termés túlnyomó részét tőle is vetőmagnak vásárolják fel, a többit értékesíti, a nem piacosabbakat pedig feldolgozzák fokhagymakrémnek.
s nem akartam itthoni másod- vagy harmadosztályú vetőmaggal dolgozni. Igazából szerettem volna egy bemutató parcellát, amelybe a híres makói fokhagymát is elültettem volna a tavaszi fajtából, aztán sajnos a koronavírus-járvány miatt nem tudtam beszerezni. Amit végül én elültettem, az őszi fajta, sokkal jobb ezt termeszteni, ugyanis október végén, november első felében elültetjük, és kora tavasszal már zöldell” – jegyzi meg. Nevetve mondja, nehézsége is van ám a fokhagyma termesztésének, ugyanis nagyon sok kézi munkát igényel. „Olyan családnak jelenthet alternatívát, amelynek kisebb parcellái vannak, és azt családilag tudja gondozni napszámosok nélkül. Én a nehézségek dacára sem bántam meg, akár azt is elképzelhetőnek látom, hogy több gazda ültessen fokhagymát, és közösen vásároljanak egy ültető, valamint egy betakarító gépet.”
Száradnak a fokhagymacsokrok. A csíkszentléleki kertészmérnök nem félt új dologba fogni
Fotó: Veres Nándor
Vannak még tervei, mint sokan mások, ő is kipróbálta már a külföldi kétkezi munkát, de fontosnak tartotta a hazatérést, a gyökereket. „Szeretem, mikor csend van a földeken. Vettem egy régi traktort, egy permetező gépet, s egyedül csináltam mindaddig, amíg nem igényelt már kézi munkát, arra már segítségeket fogadtunk. Én szeretem itthon” – mondja derűsen.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!