Reneszánszát éli napjainkban a szakáll- és bajuszviselés, megnőtt az igény a hagyományos borotválásra is. Sokszor elengedhetetlen a borbélyok szakértelme az ápolt és divatos megjelenéshez. Szász Ferenc Barna betekintést enged szakmája rejtelmeibe.
2018. február 15., 15:202018. február 15., 15:20
Napjainkban inkább a trendeket követve, egyéniségük kifejezése érdekében vagy éppen kényelmi okokból növesztenek bajuszt, szakállt a férfiak
Fotó: Barabás Ákos
Reneszánszát éli napjainkban a szakáll- és bajuszviselés, megnőtt az igény a hagyományos borotválásra is. Sokszor elengedhetetlen a borbélyok szakértelme az ápolt és divatos megjelenéshez. Szász Ferenc Barna betekintést enged szakmája rejtelmeibe.
2018. február 15., 15:202018. február 15., 15:20
Napjainkban inkább a trendeket követve, egyéniségük kifejezése érdekében vagy éppen kényelmi okokból növesztenek bajuszt, szakállt a férfiak
Fotó: Barabás Ákos
Egy szüleitől kapott hajvágógéppel kezdte fodrászkarrierjét tizenkét évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi Szász Ferenc Barna, akit elsősorban kézügyessége terelt a szakma irányába.
Pályafutása elején csak szüleinek és barátainak vágta a haját, majd házról házra járt a kliensekhez, amíg annyian nem lettek, hogy érdemes volt fodrászszéket bérelnie egy szalonban. Két éve Angliába ment, ahol egy borbélyszalonban vállat munkát, akkor döntötte el, hogy hazatérve csak a férfifrizurákra és szakáll-, illetve bajuszviseletre fog koncentrálni munkája során. Végül külföldi képzésekre ment, és megnyitotta Egyedy Barbers nevű szalonját. Úgy látta, Udvarhelyen is fontos, hogy a férfi- és női fodrászatok többségétől eltérő vállalkozást indítson, csak férfi klienskörrel, hiszen sokan viselnek bajuszt és szakállat.
Az emberiség megléte óta divat szakállat növeszteni, csak a stílus változott évről évre – fejtette ki Szász Ferenc Barna. Míg a történelem során az egyes társadalmi csoportokhoz tartozást, a férfiasságot fejezte ki a különböző módon borotvált, pöndörített vagy éppen festett arcszőrzet, napjainkban inkább a trendeket követve, egyéniségük kifejezése érdekében, vagy éppen kényelmi okokból növesztik a férfiak.
Borotva használatával nemcsak formát ad az arcszőrzeteknek, de a kontúrokat is kihangsúlyozza
Fotó: Barabás Ákos
Szász elmondta, hogy munkája egyik legfontosabb része a konzultáció, hiszen ekkor dől el, mit szeretne a kliens, illetve mi illik hozzá legjobban.
– jegyezte meg. Az arcszőrzet alakítása hasonló a hajéhoz, így a hajvágógép, az olló és a kinyitható borotva is elengedhetetlen eszközei a borbélynak. A munka során olykor felmelegített törülközőt is használni kell, amelyet a szakállra terítenek, hogy az megpuhuljon, könnyebben vágható legyen. Hasonló célokat szolgál a speciális gőzölő is – avatott be a szakma rejtelmeibe.
Az egyértelmű, hogy az „örök klasszikus” körszakáll mellett jelenleg az egyre bátrabb, kihívóbb stílusok hódítanak az arcszőrzetdivatban – magyarázta Szász Ferenc Barna, rögtön megjegyezve, hogy hat milliméteres hosszig borostáról, afölött pedig már szakállról beszélünk. Jelenleg talán a legdivatosabb az úgynevezett favágóstílus: a szakállat – mérettől függetlenül – menedékesen vágatják le a kliensek úgy, hogy egyre hosszabb legyen a barkótól az áll felé haladva. „Ez egy egyszerű és kényelmes viselet, és ha megfelelően kordában van tartva, akkor jól is mutat” – fogalmazott.
Borosta esetében egy hajvágógép is elég az igazításhoz
Fotó: Barabás Ákos
Szintén kedvelt a hosszú borosta, amelynek igazításához még nem kell ollót használni, inkább géppel igazítják. Alakjának formálásával és kontúrok alkalmazásával lehet egyedivé tenni. Annyi a hátránya, hogy gyakran kell igazítani, mert különben túlnő a már említett hat milliméteres határon. A rövid borosta is nagyon trendi, hiszen „az mindenkinek jól áll”. Ennek viselete nagy előnyt nyújt azoknak, akiknek hiányos vagy éppen nem egységesen nő az arcszőrzete, hiszen így nem tűnnek fel a kellemetlen adottságok.
Ezenkívül szintén nem ritka, hogy valaki a szakálla megfestését igényli az öregedés jeleit elrejtendő vagy saját egyénisége kifejezése céljából. Persze festés után az arcszőrzet is dúsabbnak tűnik. „Összességében az udvarhelyi férfiakról az is elmondható, hogy kevesen kedvelik a kiterjedt, nagy szakállat” – tette hozzá a szakember.
Nagyon sok türelem kell a szakállnövesztéshez, de az elején legalább három hétig nem ajánlott foglalkozni vele, hiszen csak azután látszik, milyenné érdemes alakítani az arc csontozata, formája, a hajstílus és más tényezők függvényében – vázolta Szász Barna Ferenc. Noha időnként mindenképp ajánlott borbélyhoz fordulniuk a szakállviselőknek, van, amit maguk is megtehetnek.
A felmelegített törülköző, illetve a gőzölő felpuhítja a szakállat, így könnyebb dolga lesz a borbélynak
Fotó: Barabás Ákos
Mindenekelőtt érdemes beszerezniük egy jó minőségű hajvágó gépet, amivel igazításokat végezhetnek. Szintén fontos, hogy havonta legalább egyszer mossák meg szakállukat lehetőleg kifejezetten e célra készült samponnal, ugyanis így eltávolíthatók az elhalt bőrsejtek és a különböző szennyeződések. Ezáltal az irritációt is mérsékelni lehet, ami főleg a szakáll növekedésének első heteiben jelentkezik. Az arcszőrzetet különböző speciális olajokkal lehet egészségesebbé tenni, amelyek nemcsak megpuhítják és ápolják, de fényt is adnak neki. Emellett hasonlóan jótékony hatásuk lehet a szakállbalzsamoknak is. Vaxot a különböző bajuszformák kialakítása esetén kell használni.
Esetenként pödörni és vaxolni is érdemes a bajuszt a megfelelő formáért
Fotó: Barabás Ákos
Míg haj esetén az is elég lehet, ha négy-öt hetente betérünk a borbélyhoz, a szakállat ennél többször kell gondozni. Akár egy-két hetente is szükség lehet igazításra, ha meg akarjuk őrizni a kiválasztott stílust, formát. „Ha hosszabb szakállról van szó, akkor természetesen kevesebbszer kell igazítani, mint egy rövidebbet” – fogalmazott a szakember.
A borbély szalonjában találkoztunk Prezsmereán Péterrel, aki szakállát, illetve székelyesen pödrött bajszát jött megigazíttatni. Elmondta, hogy elsősorban kényelmi okokból visel arcszőrzetet, hiszen rendszerint kicsattog a bőre, ha mindennap borotválja.
Éppen ezért rendszeresen borbéllyal igazíttatja meg arcszőrzetét, de a szakembertől kapott tippeket is alkalmazza a mindennapokban. Elmondta, feleségének kifejezetten tetszik a férfias viselet – persze azt ő is fontosnak tartja, hogy rendezett, ápolt legyen –, de azt tapasztalta, hogy más nők is osztják a véleményét.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!