Kiért lesznek az agrárkamarák?

Voltaképpen a gazdákért jönnének létre az agrárkamarák, ám egyelőre felülről irányítják a rendszer kialakulását

Vannak, akik úgy látják, nem a gazdák, termelők önszerveződése, hanem felülről létrehozott hivatalnoki gépezet lesz a mezőgazdasági kamara. Így az képtelen lesz ellátni például érdekvédelmi feladatát. Mások szerint viszont ez a rendszer éppen jó lesz arra, hogy a kormány által alkalmazott megszorítások miatt tönkrement falugazdász hálózatot helyettesítse.

„Nyugaton jól működnek ezek az agrárkamarák, komoly szerepük és befolyásuk van” – magyarázta Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője kihangsúlyozta, az lenne a szerencsés, ha az építkezés mindenképpen alulról, az egyszerű gazda szintjén kezdődne. „A kamarák feladata elsősorban a szaktanácsadás lenne” – említette az illetékes. Azaz a gazdának éreznie kellene azt, hogy bármilyen kérdéssel, problémával felkeresheti a kamarát, szakembereit. „Ami még nagyon fontos, a kamara független kellene legyen a politikától, hiszen érdekvédelmi szerepe is van” – nyomatékosított az igazgató.

Bonyolult és központosított a rendszer

A törvényalkotáskor a francia modellt követték, ami egy kicsit központosítottabb formát eredményezett – ismerte el Török Jenő. Éppen ezért a jogszabály felfüggesztésének igénye is felmerült. Ám egyelőre csupán néhány módosító javaslat készül a vitás kérdésekben. Ami a struktúrát illeti, a kamaráknak lesz zonális, megyei és regionális, illetve országos szervezetük. Ezeken belül választják meg a vezetőséget, ugyanakkor személyzetet is alkalmaznak. A zonális szinteken létrejövő kamarák legkevesebb 1000-1200 gazdát foglalhatnak magukba. Tehát ezek választják meg a kilenctagú vezetőséget, a megmérettetésen az APIA támogatási listáján szereplők és az egyéni erdőtulajdonnal rendelkezők indulhatnak. A tervek szerint a csíki kamarák Szentmárton, Csíkszentimre, Madéfalva, Karcfalva, Szenttamás, Szépvíz községekben létesülnének, illetve a Gyimesekben. Minden ilyen zonális kamarának egy küldöttje lehet a megyei szervezetben, melynek elméletileg 19 tagja lesz.

És ha ez még nem volt elég bonyolult, a legalsóbb szintű kamarák agrár és erdészeti szakembereket alkalmazhatnak, az ajánlott legkisebb létszám három. Feladatuk a gazdákkal való közvetlen kapcsolattartás lesz. A megyei kamaránál a megválasztott elnök lesz alkalmazott, illetve egy jogász és közgazdász.

Egyelőre az állam pénzén építenek

Az agrárkamarák létrehozását az állam finanszírozza, ám legtöbb két éven belül ezek a szervezetek önellátóak kellene legyenek – hangsúlyozta Török Jenő. Azaz a gazdák hozzájárulásaiból, pályázatokból és egyéb forrásokból kellene biztosítani a működést. „Akkor lesz gond, ha a gazdák nem áldoznak a rendszer fenntartására. Éppen ezért kellene magukénak érezzék az egészet” – tette hozzá. A mezőgazdasági igazgatóságoknak egyébként mindezek után csupán ellenőrző szerep marad, illetve az agrárpolitikák gyakorlatba ültetésének a felügyelete. Hogy mi lesz ennek a folyamatnak a végkifejlete, az a következő hetekben eldől.