Backamadarason találkoztak a Madarasok

Átadták a Magyar Történeti Alkotmányt, magyarország ősi jogrendszerét

Igazi hazatérő testvérként fogadták a backamadarasiak a két-két erdélyi és magyarországi Madaras nevű település küldöttségeit: egyik anyaországi meglepve tapasztalta, hogy vendéglátóik házában lakhattak, ehették ételüket, ihatták italukat, halgathatták dalaikat. Mezőmadaras, Csíkmadaras, Bácsmadaras és Kunmadaras mellett a magyarországi Abádszalók testvértelepülés küldöttségét is vendégül látta Backamadaras. A tartalmas ünnepség istentisztelettel vette kezdetét, volt parkavatás, helyi termékbemutató, nagykorúsítási ünnepség, szekcióüléseken beszélgettek az önkéntességről, de tárgyaltak a települések között fennálló kapcsolatok megerősítéséről és bővítéséről, valamint megegyeztek abban is, hogy 2012-ben Mezőmadaras lesz találkozásuk házigazdája.

A vérszerződéstől napjainkig

A szombat reggeli istentisztelet keretében Koncz László helyi lelkipásztor isteni kegyelmet, békességet, bölcsességet kívánt, hogy lelki és szellemi közösség épülhessen a magyarok körében. Máthé Ferenc ákosfalvi beszolgáló plébános a madarat az összetartás, gondoskodás, egymással való törődés jelképeként emelte ki, míg SzabóAndor mezőmadrasi lelkész a küzdelmes jelen és jövő vállalására ösztönözte a közösségeket, és azon kívánságát fejezte ki, hogy minden magyar olyan legyen, mint a madár: habár a fészkét tartó fát kivágják, ő mégsem a mélybe zuhan, hanem a magasba száll.

Az érdeklődők meg is kóstolhatták a helyi termékeket

Az istentisztelet keretében a magyarországi Barta László kunkapitány és dr. Bencze István átadták a házigazdáknak a Magyar Töréneti Alkotmány egy példányát, amely a templomban, a Biblia mellett kapott méltó helyet. A Magyarországért Kulturális Egyesület által adományozott mű a vérszerzédéstől napjainkig terjedő időszakból azokat a sarkalatos törvényeket foglalja egybe, amely a magyarság fennmaradását szolgálták, hiszen a folyamatosan változó állapotokban mindig új törvények születtek, amelyek segítettek túllépni a válságos időszakokon. Szent István intelmei, Szent László törvényei és az 1848-as „áprilisi törvények” egyaránt benne vannak ebben a könyvben. Nemcsak szimbólum, és nem csak lapozni kell, hanem tanulni belőle, hogy életünk része legyen – hangsúlyozták az adományozók.

Felvatták a Madarasok parkját

Az ünneplő tömeg a templomtól a faluközponti kis parkhoz vonult, amelyet a tavasz folyamán épített újra az önkormányzat. Itt bemutatták a helyi Barabássy Somogy Örs által készített kaput, amelyen át lehet belépni a parkba. A kapu a székely porta dísze, mert a székely az élettelen fát élővé teszi, amikor a lelkét faragja belé és Isten nevét vési rá. A zöldövezet közepén álló kőtömböt Turbák Zoltán polgármester és Szabó Árpád, a Maros megyei tanács alelnöke leplezték le és Koncz László lelkész áldotta meg. Az ezen található, Kolumbán Árpád ötvös munkáját dicsérő plaketten ott találjuk Zsidmond király 1392. évi levelének részletét, amelyben a település első írásos említése felbukkan.

Fát is ültettek az emlékoszlopok mellé

Turbák Zoltán hangsúlyozta: érdemes a múltról beszélni, de a jövőbetekintést a magyarok összefogásával kell elképzelni. Ennek a kapocsnak a megszemélyesítése képpen a kőtömb körül a jelenlevő hat településnek egy-egy emlékoszlopot állítottak, a kaput pedig a magyarok felbonthatatlan egységének jelképéül tekintik. Szabó Árpád a települések konok kitartását emelte ki, és hogy ez a rendszeres találkozás az együvé tartozás jelképe is. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő is üzenetét tolmácsolta az ünneplőknek: bár más-más kihívással éli meg magyarságát a magyarországi, a székelyföldi, a Nyárád menti vagy a Mezőség kapujában élő, mégis közös kulturális talajból táplálkozik a nemzeti öntudatuk. A hat település egy-egy emlékfát is elültetett az oszlopok mellett.

Bemutatták értékeiket

A faluközpontban megnyitott vásárban a backamadarasiak bemutatták mindazt, amit a község lakossága a maga erejéből elő tud állítani. Felsorakoztak a fafaragók, gyöngyfűzők, mások mézes pogácsát, gyógyfőzeteket, gyertyákat hoztak, a helyi asszonyok Nyárád menti és kalocsai varrottasaikat állították ki, egyikük pedig cigány lányruhákat készít. A bálintfalvi cigányok pálinkafőző rézüstöt, csatornát, patkót hoztak, de a madarasi gazdák-gazdasszonyok sem maradtak otthon: frissen sült házikenyeret, szalonnát, sajtot, ordát, túrót kínáltak, nyolc mezőgazdász friss zöldséget és tavalyi befőttet rakott az asztalra. Falatozás előtt vagy után tizenegy helyi gazda kínálta a pálinkát és a Backa levét, de a helyi kisipar is bemutatkozott, ők hordozható csempekályháikat állították ki a vásár látogatói előtt.