Antal Béla, a károsult gazda mindig is juhászkodással foglalkozott. „Idén elég rossz ősz volt, talpaltam az állatok mellett, hogy szedjem rendbe őket, s mire sikerült, megtámadtak a vadak. Hétfő hajnalban történt az eset, 41-et megkaptunk megdögölve, 25 sehol nincs, a többi is ami megmaradt beteg, nem eszik. Legalább hússzal van probléma, meg vannak marcangolva, a torkukon sebek vannak. Mikor megkaptuk őket, úgy meg voltak ijedve, hogy alig tudtuk megközelíteni. Megvizsgálta szerdán az állatorvos, azt mondta, ha megdögölnek, kell jelenteni, és hogy a kezelés felesleges, mert belső vérzésük van. Nagy a kár, a 150 juhból csak harmada maradt meg. A kárfelmerők nem mondták meg, hogy mekkora a kár. Az a baj, hogy a törvény az állatot jobban védi, mint az embert. Nem baj, ha az ember meghal, de kutyát nem szabad tartani, ugye koloncot kell tenni rá, mert a vadállatok kell éljenek. Nem hinném, hogy megkerülnek az eltűntek, mert már összejártunk mindent, de nem találtuk” – hangsúlyozta Antal. A gazda hozzátette, volt még eset rá, hogy állatállományát megdézsmálták a farkasok vagy a medve, de általában egy-két juhot vittek el, soha nem tettek ekkora kárt.

Ferencz Tibor, Szépvíz község polgármestere ottjártunkkor elmondta, saját költségükre elszállíttatták a tetemeket, pedig védett állatok esetében a megyei környezetvédelmi ügynökséget kellene terhelje ez az összeg. „Szerződésünk van az elhullott állatok elszállítására, de az, hogy a farkasok a hanyagul őrzött nyájat szétverték, az nem kellene ránk tartozzon. Szerdán történt a kárfelmérés, aztán vagy kifizetik, vagy nem, mindkettőre volt már példa. Elég nagy falka kellett legyen ahhoz, hogy ekkora kárt okozzon. A farkas azért veszélyes, mert ravasz, és kitartóan harcol. Akár napokig lesben áll, és megvárja a megfelelő pillanatot, csapatban, szervezetten támadnak. Azonban az is igaz, hogy ha megfelelően őriznek egy nyájat, akkor nem támadnak, ahol kutyák vagy emberek vannak, oda nem mennek közel” – tette hozzá a polgármester.

Az előírások szerint kártérítést abban az esetben lehet igényelni, ha védett állatok okoznak károkat. Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a vadkárok esetében mindig ugyanazt az eljárást folytatják.

„A helyi önkormányzat összehív egy bizottságot, ebben mi képviseljük a környezetvédelmi ügynökséget a védett állatok által okozott károk esetében. A bizottságban továbbá részt vesz a károsult, az önkormányzat képviselője, az állatorvos, az erdészeti felügyelőség, egy agrárszakember, és megállapítják a kár mértékét. Ha védett állatok okozták a kárt (a farkas védett állat), akkor az aktacsomót továbbítják az erdészeti felügyelőséghez, amelyik elbírálja, és ezután elküldik a környezetvédelmi minisztériumba, ahol újra elemzik, és visszafizetik a kárt, amit a bizottság megállapított. Az elpusztul állatok piaci értékét becsülik fel, ez alapján számolják ki az összeget. Jelen esetben azonban egyelőre nem lehet megállapítani a pontos összeget, ugyanis nincs lezárva az ügy, mivel nem került meg az összes állat, illetve van két olyan juh, amelyik nem az említett nyájhoz tartozik, s azoknak külön jegyzőkönyvet kell írni. Az állatorvos sem tudta leadni a látleletet, mert egyes állatoknak nem volt fülszáma, így lehetséges, hogy nem is voltak bejegyeztetve a mezőgazdasági nyilvántartásba, s ezekre akkor nem kell kártérítést fizetni. A piaci értékük egyébként egyedenként 270–300 lej között van” – tájékoztatott Domokos.