Vita a nyárádszeredai legelőhasználat körül

Az állatok vagy a gazdák érdeke sérül a vitában?

Az állattartó gazdák nevében a helyi tanács márciusi ülésén a székelysárdi Asztalos János szólalt fel. Azt sérelmezte, hogy a gazdák az elmúlt években kapott támogatásból feljavították a legelőket és az oda vezető utakat, kutakat készítettek és a nyári szárazság idején is megoldják az állatok vízellátását – azaz amikor jól kezd működni a folyamat, akkor a polgármesteri hivatal ki akarja venni a kezükből a legelőt. Tóth Sndor alpolgármester válaszában kifejtette: panaszok érkeztek hozzá, hogy a legelőhasználatot igénylő gazdák nem kellőképpen gondozzák a területeket és a földalapú támogatással sem tudnak elszámolni. Ezért az alpolgármester kezdeményezte, hogy a községi legelőket az idei évtől ne gazdáknak adják bérbe, hanem egy-két állattartó egyesületnek, amely elvégzi a kellő karbantartási munkálatokat és elszámol a pénzügyekkel, míg az állattartóknak csak annyi feladatuk lesz, hogy megszervezzék és felügyeljék a legeltetést.

A legelők a falvaké!

Az ülésen az elöljáró ötlete nem aratott nagy sikert, bár elmagyarázta, hogy ez az elképzelés már néhány környező községben jól működik. Nagy Jenő tanácsos felszólalásában hangsúlyozta: a községi legelők a falvak lakóinak magántulajdona volt a kollektívizálás előtt is, és nem az államé, ezért óvatosan kell bánni ezzel a kérdéssel. Továbbá a tanácsos kifejtette azon véleményét, hogy a gazdák sokkal többet meg tudnak valósítani „házilag”, mint amennyit egy szervezet a bürokratikus követelmények között tenni tudna a falvak legelőiért. Ami a pénzügyi kérdéseket illeti, Nagy javasolta, hogy csak azoktól a bérlőktől kell megvonni a használati jogot, amelyek nem tudnak elszámolni a munkálatokkal és pénzösszegekkel.

Több faluban gond

Portálunk kérdésére Asztalos János elmondta: szerződéseket kötöttek a az önkormányzattal, és amikor rendbe tették a legelőket, akkor a hivatal elvenné tőlük a terület kezelését. A kérdés Székelytompán kezdődött, de hasonló gond van Székelysárdon is – mondta el Asztalos, aki az összes település gazdáinak nevében vitte a helyi tanács elé a kérdést. Elmondta: Székelysárdon 60 darab szarvasmarha 35, míg 800 juh 23 hektár területen legel. Őt személyesen nem érinti az elöljárók terve, hisz öt évre kötött szerződést egy legelőterületre és napirenden van az ügyvitellel, de azok ütköztek akadályba, akiknek már lejárt a szerződésük és megújítani szeretnék azt a várossal.

Rendet kell teremteni!

Tóth Sándor alpolgármester portálunknak kifejtette: a városhoz tartozó hét faluból négyben gondok voltak. Több panaszos érkezett hozzá, hogy a legelők utáni támogatást nem kellőképpen használják fel a bérlők, és nem gondozzák megfelelően a területeket. Ezért a problémát rendszerezni akarta és megkönnyíteni a gazdálkodók dolgát azzal, hogy az adminisztratív kérdéseket egy egyesületre, a munkákat pedig szakcégre bízza. Ennek ellenére ha a helyi tanács úgy látja, hogy elképzelése nem helytálló, akkor nem foglalkozik vele, és aláírja az új szerződéseket.

Csak versenytárgyalás útján?

Nagy Zsigmond, az önkormányzat titkára kifejtette: 2009-ben új jogszabály jelent meg, amely kötelezővé teszi, hogy a legelőket csak versenytárgyalás alapján lehet bérbe adni. A titkár elmondta: a községi legelők valóban nincsenek kellőképpen rendben tartva, de úgy látja, hogy az önkormányzatnak nem lenne lehetősége ezt felvállalni.