– mondta Antal Árpád.

Elnöki beszámolójában Tőkés László felidézte, legutóbbi küldöttgyűlésüket 2019 októberében Csíkszeredában tartották, majd felkérte a jelenlevőket, egyperces csenddel adózzanak az ebben az időszakban elhunyt harcostársaik emlékének. Hangsúlyozta az új magyar összefogás igényét és szükségességét, ennek irányába mutatott a 2018-ban elfogadott hárompárti autonómianyilatkozat, ám a megegyezés cselekvési terve végül elsikkadt.

„Idén ősszel a kolozsvári nyilatkozat 30. évfordulóján újabb jó alkalom kínálkozik az autonómia ügyének együttes felkarolására” – mondta Tőkés László. Üdvözölte az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megalakulását, hozzátéve, háttérhatalmi politikai okai vannak, hogy a román törvényhatóságok hosszú ideje szabotálják az EMSZ hivatalos bejegyzését. Az egység irányába újabb előrelépésként tekint az RMDSZ és az EMSZ közötti megállapodásra, melynek eredményeként két EMSZ-jelölt jutott be a román képviselőházba, és a két parlamenti frakció összefogásával lehetőség mutatkozik a kisebbségi törvény benyújtására.

Tőkés László össznemzeti magyar összefogásra is kitért, amelynek „ragyogó sikere” az április 3-ai magyarországi országgyűlési választásokon született. Válaszként a Demokráciaközpontok áldozatos munkáját köszönte meg Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, tolmácsolva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár köszönetét is.

Végül az EMNT elnöke kifejtette, lelkendezésre nincs ok, a határon túli magyarság helyzete egészében véve kritikus, lélekszáma száz esztendő alatt három millióról kettő alá apadt.

– hangsúlyozta Tőkés László.

Az anyaország az európai kisebbségvédelmet szorgalmazza

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta, a magyar nemzet soha nem volt ennyire erős, egységes és elszánt a béke és a biztonság megteremtésének szándékában. Arra is kitért, szomorúan veszi tudomásul, hogy Románia a kisebbség jogait csorbítja, amikor a jelképeit tiltja, az iskolája működését lehetetleníti el, hangsúlyozva, hogy az anyaország is kiáll ezekben a kérdésekben. Mint mondta, a nemzeti kisebbségvédelem javasolt alapelvei az Európai Unióban elnevezésű dokumentum-csomag egységes európai jogi keretet biztosítana a nemzeti kisebbségvédelem területén. A dokumentum öt alapelvét Kalmár Ferenc miniszteri biztos ismertette, ez szerint

A küldöttgyűlést köszöntette Csomortányi István az EMNP elnöke, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Borbély Attila Zsolt, az EMNT alelnöke pedig Zsigmond Barna Pál miniszteri biztos és Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke köszöntőjét tolmácsolta. A küldöttek meghallgatták és megszavazták Sándor Krisztina ügyvezető elnök és Tiboldi László alelnök beszámolóját.

– mondta a régi-új elnök, arra kérve a tagságot, hogy még jobban támogassák a cselekvésben. Együtt akarunk működni az RMDSZ-szel, de kettőn áll a vásár – mondta Tőkés László, hozzátéve, saját magával is elégedetlen, hogy nem tudnak többet tenni. Hangsúlyozta, az egész magyar közéletet és politikát felül kell vizsgálni. A küldöttgyűlésen az országos elnökséget is megválasztották, ám ez már nem volt sajtónyilvános.

Tízpontos cselekvési terv a kisebbségi törvényről

Az EMNT küldöttgyűlése a nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet benyújtásáról szavazott meg cselekvési tervet. A tízpontos tervet Tőkés László megbízásából Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke terjesztette elő, ismertetve az előzményeket, hogy mi történt az autonómiaprogrammal az EMNT 2003-as megalakulása óta. Felidézte: a regionális autonómia kerettörvénye 15 évig porosodott a román parlament valamelyik fiókjában, az RMDSZ ugyanakkor kompromittálta az autonómiaharcot, amikor kidolgozta a saját tervezetét, ezzel megtörve az ügy körül kialakult konszenzust, és alkotmánymódosításhoz kötötte a jogszabályt, amivel a bizonytalan jövőbe tolta ki annak a benyújtását. Előrelépésként értékelte a hárompárti autonómianyilatkozat 2018-as aláírását, amit Szili Katalin, a magyar miniszterelnök autonómiakoncepciók összehangolásáért felelős megbízottja szorgalmazott, és ami a továbbiakban a referenciadokumentum lehet az ügy képviseletében.

Most új helyzet van, hiszen az RMDSZ a 2020-as választások után bekerült a kormányba, a kisebbségi törvény pedig a kormányprogramba. A nemzeti kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet eszköz és lehetőség az EMNT integrált autonómiaprogramjának gyakorlati megvalósítására, ne utasítsuk el azt – fogalmazta meg az első tételt Toró T. Tibor. A cselekvési tervben szerepel, hogy az EMNT egyeztetést szorgalmaz a politikai pártokkal, hogy konszenzusos tervet dolgozzanak ki, amelynek kiindulópontja lehet a hárompárti autonómianyilatkozat. A tervezet legyen kerettörvény jellegű, teremtsen jogalapot a személyi elvű, a kulturális, illetve a területi autonómia különböző formáinak, ugyanakkor legyen hibrid jellegűen részletező, a paragrafusokban fejtsék ki a különböző közösségi jogokat.

Fontosnak tartják azt is, hogy teremtse meg a belső demokratikus pluralizmus lehetőségét. A cselekvési tervben az áll, hogy alakuljon munkacsoport az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szakpolitikusaiból, a küldöttgyűlés felkéri az EMNP politikusait, hogy képviselje elképzeléseiket. Elvárják, hogy az RMDSZ a konszenzusos álláspontot érvényesítse a kormánykoalícióban a román partnerek előtt. Igénylik az anyaország nemzetpolitikai támogatását, ugyanakkor tudomásul veszik, hogy a háború miatt az autonómia ügye nehéz helyzetben van, „keskeny az ösvény, amin haladni lehet”, hogy ne ragasszák az ügy képviselőire a háborúpárti, putyinista címkéket, ezért összehangolt külpolitikai cselekvést szorgalmaznak.