
Nagy esemény helyszíne lesz az első örmény diaszpóra kialakulásának városa.
Fotó: Balázs Katalin
Nem elégséges csak évente egyszer megemlékezni az együttélés gyümölcseiről, Gyergyószentmiklós mindennapjainak ma is meghatározója az örmény jelenlét – jelentette ki Nagy Zoltán polgármester, jelezve: idéntől több, örmény vonatkozású eseménynek partnere kíván lenni az önkormányzat, a szeptemberi fesztiválnak is társszervezője lesz.
2017. július 10., 18:082017. július 10., 18:08
Továbbgondolt, jövőbe tekintő, de nem új keletű rendezvényként említette Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere hétfőn tartott sajtótájékoztatón az Örmény Művészeti Fesztivált. A hagyományos esemény szervezésében az örmény közösség képviselői mellett partnerséget vállal idéntől az önkormányzat, így arról kaptunk hírt, hogy
„Minimum három apropója van annak, miért lesz rendkívüli az idei rendezvény.
– fogalmazott Nagy Zoltán, felsorolva az évfordulókat.
Fotó: Balázs Katalin
Az első kerek évforduló, hogy idén éppen 380 esztendeje annak, hogy a krónikák írásos említést tesznek a gyergyói örményekről. A második szám a 300-as, ugyanis 1717-ben telepítették le az olaszországi Szent Lázár szigetén a mechitarista rendet, és e rend első főapát-érseke egy gyergyószentmiklósi születésű személy, Ákontz Kövér István volt, aki a Szent Miklós templommal szemben lévő, Kövér-házban (ma Berszán György tulajdona) született. A harmadik apropó pedig, hogy 110 esztendős városként Gyergyószentmiklós, és az első választott polgármestere, Orel Dezső örmény származású volt. A Kövér-házon lévő emléktáblája mellé kerül az Ákontz-Kövér emléktábla is, melyet a remények szerint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke avat fel.
Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy bár az elmúlt közel négy évszázadban bizonyos fokú asszimiláció végbement, ma is meghatározó szerepet tölt be az örménység a város életében.
Az itt jelen lévő örmény-székely kultúra egyedivé teszi Gyergyószentmiklóst. A rendezvény arra is alkalmas, hogy bemutassuk a befogadás előnyeit, azt a befogadó székely közösséget, amelyik Erdély-szinten is mintaértékű tudna lenni.”
A rendezvény részleteit osztotta meg a társszervező Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Puskás Attila. Kitért az előzményekre elmondva, a mostani magyar kormányzat Kárpát-medencében gondolkodik, és ilyen vonatkozásban a magyarság mellett meg kell említeni azokat a nemzetiségeket is, amelyek együtt élnek.
Itt mutatták be az erdélyi önrendelkezési modelleket, a gyergyói örményekről Garda Dezső történész tartott ismertetőt. A rendezvény fővédnöke Kövér László házelnök volt, kezdeményezője Turgyán Tamás, örmény nemzetiségi szószóló. Ekkor született meg a kezdeményező és Puskás Attila gondolata, hogy
Örmény hatás a székely gasztronómiára: közismert és közkedvelt Gyergyóban a hurut. Archív
Fotó: Balázs Katalin
Fontos adalék az is, hogy idén szervezik az első Örmény Diaszpóra Fesztivált, és a Kárpát-medencei rendezvény egyik helyszíne is Gyergyószentmiklóson lesz szeptember 8–10. között.
– fogalmazott Puskás Attila.
Az össznemzeti fesztivál-jelleg abból adódik, hogy a szervezők e fesztiválon szeretnék megszólítani azon nemzetiségeket, amelyek jelen voltak Erdélyben akkor, amikor az örmények betelepedtek.
Az alapgondolat az, hogy Erdély többnemzetiségű régió, és Gyergyó ebben kiemelt helyen van, befogadó székely közösségként. Ebben a közösségben leltek otthonra az örmények, akik viszont sosem szakadtak el az óhazától. Ezt jelképezi a köztérre tervezett emlékmű is, amely Örményországból adományként érkezett.
„Egy emlékhely kialakítására készülünk, amely eszünkbe juttatja, hogy Gyergyóba érkeztek legkorábban örmények. Ez egy kaukázusi menhír, irányjelző kő volt régebb, melybe a kereszténység idején kereszteket faragtak, és azt szimbolizálja, hogy igenis kötődésünk van az óhazához, de ugyanakkor keresztények vagyunk, az örménység a világ legelső keresztény népe. Így kötődik a gyergyószentmiklósi rendezvény Örményországhoz.
– közölte Puskás Attila.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
szóljon hozzá!