
Nagy esemény helyszíne lesz az első örmény diaszpóra kialakulásának városa.
Fotó: Balázs Katalin
Nem elégséges csak évente egyszer megemlékezni az együttélés gyümölcseiről, Gyergyószentmiklós mindennapjainak ma is meghatározója az örmény jelenlét – jelentette ki Nagy Zoltán polgármester, jelezve: idéntől több, örmény vonatkozású eseménynek partnere kíván lenni az önkormányzat, a szeptemberi fesztiválnak is társszervezője lesz.
2017. július 10., 18:082017. július 10., 18:08
Továbbgondolt, jövőbe tekintő, de nem új keletű rendezvényként említette Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere hétfőn tartott sajtótájékoztatón az Örmény Művészeti Fesztivált. A hagyományos esemény szervezésében az örmény közösség képviselői mellett partnerséget vállal idéntől az önkormányzat, így arról kaptunk hírt, hogy
„Minimum három apropója van annak, miért lesz rendkívüli az idei rendezvény.
– fogalmazott Nagy Zoltán, felsorolva az évfordulókat.
Fotó: Balázs Katalin
Az első kerek évforduló, hogy idén éppen 380 esztendeje annak, hogy a krónikák írásos említést tesznek a gyergyói örményekről. A második szám a 300-as, ugyanis 1717-ben telepítették le az olaszországi Szent Lázár szigetén a mechitarista rendet, és e rend első főapát-érseke egy gyergyószentmiklósi születésű személy, Ákontz Kövér István volt, aki a Szent Miklós templommal szemben lévő, Kövér-házban (ma Berszán György tulajdona) született. A harmadik apropó pedig, hogy 110 esztendős városként Gyergyószentmiklós, és az első választott polgármestere, Orel Dezső örmény származású volt. A Kövér-házon lévő emléktáblája mellé kerül az Ákontz-Kövér emléktábla is, melyet a remények szerint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke avat fel.
Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy bár az elmúlt közel négy évszázadban bizonyos fokú asszimiláció végbement, ma is meghatározó szerepet tölt be az örménység a város életében.
Az itt jelen lévő örmény-székely kultúra egyedivé teszi Gyergyószentmiklóst. A rendezvény arra is alkalmas, hogy bemutassuk a befogadás előnyeit, azt a befogadó székely közösséget, amelyik Erdély-szinten is mintaértékű tudna lenni.”
A rendezvény részleteit osztotta meg a társszervező Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke, Puskás Attila. Kitért az előzményekre elmondva, a mostani magyar kormányzat Kárpát-medencében gondolkodik, és ilyen vonatkozásban a magyarság mellett meg kell említeni azokat a nemzetiségeket is, amelyek együtt élnek.
Itt mutatták be az erdélyi önrendelkezési modelleket, a gyergyói örményekről Garda Dezső történész tartott ismertetőt. A rendezvény fővédnöke Kövér László házelnök volt, kezdeményezője Turgyán Tamás, örmény nemzetiségi szószóló. Ekkor született meg a kezdeményező és Puskás Attila gondolata, hogy
Örmény hatás a székely gasztronómiára: közismert és közkedvelt Gyergyóban a hurut. Archív
Fotó: Balázs Katalin
Fontos adalék az is, hogy idén szervezik az első Örmény Diaszpóra Fesztivált, és a Kárpát-medencei rendezvény egyik helyszíne is Gyergyószentmiklóson lesz szeptember 8–10. között.
– fogalmazott Puskás Attila.
Az össznemzeti fesztivál-jelleg abból adódik, hogy a szervezők e fesztiválon szeretnék megszólítani azon nemzetiségeket, amelyek jelen voltak Erdélyben akkor, amikor az örmények betelepedtek.
Az alapgondolat az, hogy Erdély többnemzetiségű régió, és Gyergyó ebben kiemelt helyen van, befogadó székely közösségként. Ebben a közösségben leltek otthonra az örmények, akik viszont sosem szakadtak el az óhazától. Ezt jelképezi a köztérre tervezett emlékmű is, amely Örményországból adományként érkezett.
„Egy emlékhely kialakítására készülünk, amely eszünkbe juttatja, hogy Gyergyóba érkeztek legkorábban örmények. Ez egy kaukázusi menhír, irányjelző kő volt régebb, melybe a kereszténység idején kereszteket faragtak, és azt szimbolizálja, hogy igenis kötődésünk van az óhazához, de ugyanakkor keresztények vagyunk, az örménység a világ legelső keresztény népe. Így kötődik a gyergyószentmiklósi rendezvény Örményországhoz.
– közölte Puskás Attila.
Több mint egy kilogramm aranyékszert találtak egy Törökországból érkező, Moldovai Köztársaságból származó nő által vezetett személygépkocsiban a giurgiui határőrök.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Hétfőn kezdődtek és várhatóan egy hónapig tartanak a 11-es országút Dálnok és Csernáton közötti, mintegy két és fél kilométeres szakaszának felújítási munkálatai Kovászna megyében. A közútkezelő innovatív, újrahasznosításos technológiával dolgozik.
Enyhe földrengés volt szerdára virradóan Arad megyében – közölte hivatalos oldalán az Országos Földfizikai Intézet (INFP).
Az Ukrajnából érkező utasoktól kenőpénzt szedő vámosokra és határrendészekre csaptak le a román hatóságok a halmi (Halmeu) közúti hatátkelőnél, ahol kilenc gyanúsítottat őrizetbe vettek, és további 38 ellen bűnvádi eljárást indítottak.
Kimerül a bérkerete a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságnak e hónapban, így a novemberben fizetendő októberi fizetéseket csak akkor tudják kiadni a rendszerben dolgozó több száz alkalmazottnak, ha kapnak költségvetés-kiegészítést.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
szóljon hozzá!