
A középiskola által szervezett felvételin való részvétel feltétele, hogy a diák a képességfelmérő vizsga minden tantárgyából legalább ötös osztályzatot érjen el
Fotó: Haáz Vince
Új középiskolai felvételi szabályokat terveztek bevezetni, de ezt most egyelőre elhalasztják. A lényeg azon van, hogy a gimnáziumok saját vizsgát is tarthatnának a helyeik felére.
2026. augusztus 24., 19:042026. augusztus 24., 19:04
2026. augusztus 24., 19:092026. augusztus 24., 19:09
Azok a diákok, akik a 2026–2027-es tanévben kezdik meg a nyolcadik osztályt, új szabályok szerint készülhetnek fel a középiskolai felvételire, mivel módosulhat a felvételi rendszer.
A képességfelmérőn nyújtott teljesítmény ezután is meghatározó szerepet játszik, ám a gimnáziumoknak lehetőségük nyílik arra, hogy
A tervezet szerint ilyen vizsgát azok az intézmények szervezhetnek, amelyek élnek ezzel a lehetőséggel, tehát az iskola dönt erről. A két plusz vizsga pedig nem kötelező feltétele a középiskolába kerülésnek. Ha a diák nem vesz részt a külön felvételi vizsgán, úgyis bejuthat a számítógépes elosztáson egy középiskolai helyre a vonatkozó szabályok szerint.
A középiskola által szervezett felvételin való részvétel feltétele, hogy a diák
A vizsgatárgyak a szakiránytól függően változnak, a tételek tervezetten országosan egységesek lesznek, azt pedig, hogy a felvételi eredménye milyen arányban számít bele a végső átlagba, minden iskola maga dönti el.
Matematika–informatika szakirányon: matematika, informatika vagy fizika közül választhatnak az iskolák.
Természettudomány szakirányon: biológia, kémia vagy fizika lehet a választott tárgy.
Filológia szakirányon: román nyelv, egy modern idegen nyelv vagy latin közül lehet választani.
Társadalomtudományi szakirányon: földrajz, történelem vagy társadalmi nevelés közül választhatnának.
Hajdú Zoltán, Székelyföld legnagyobb magyar tannyelvű iskolájának, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak az igazgatója szerint egy ilyen reformmal kapcsolatos döntést csak szeptember elején, alapos egyeztetés után hozhat meg az iskola: először a tanári karral, majd a vezetőségi tanáccsal konzultálnak, és a szülőket is bevonják. Fontosnak tartja, hogy
Hozzátette, a Bolyai-iskola eddig sosem küzdött azzal, hogy ne telnének be a helyei, és az érettségin is száz százalékos az iskola eredménye.
Hajdú Zoltán: egy ilyen reformmal kapcsolatos döntést csak szeptember elején, alapos egyeztetés után hozhat meg az iskola
Fotó: Haáz Vince
Ugyanakkor előfordulhat, hogy valaki az országos felmérés alapján olyan szakra – például matematika–informatika vagy természettudományok – kerül be, amelyhez valójában nincsenek meg a képességei – ezt orvosolhatná egy külön felvételi.
Az igazgató legnagyobb aggálya az esélyegyenlőség biztosítása: amíg nincs egységes, mindenki számára elérhető felkészítő tananyag, addig a külön vizsga hátrányba hozhatja a kisebb településeken tanuló diákokat a nagyvárosi iskolák tanulóival szemben. Elmondása szerint a vizsgatételeket központilag, Bukarestben állítják majd össze, ezért kérdés, hogy
Hajdú Zoltán aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a reformokat esetleg túl gyorsan, fokozatosság nélkül vezetik be – megemlíti, hogy egyidejűleg zajlik az osztályozás egységesítése is az elemi és gimnáziumi osztályokban. Bár évek óta mindig az oktatás decentralizációjáról beszélünk, de szerinte mégis jobb lenne a felvételi újítást előbb kisebb léptékben, néhány iskolában kipróbálni, mielőtt egy egész generációra kiterjesztik.

A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A tervezet szerint az iskoláknak október elsejéig kell jelezniük a minisztérium felé, ha élnek a külön felvételi lehetőségével, és meg kell adniuk, mely szakra milyen tantárgyakból kérnek vizsgát. Az igazgató szerint
és egy héten belül még két továbbiból kellene felkészülniük – kérdéses, mennyire reális ez egy 14 éves gyerek számára.
Az iskola jelenleg azt tervezi felmérni, hánynak sikerül elvégeznie a szakot, ahová bejutott, hányan kérnek áthelyezést más szakokra a bejutott diákok közül.
Ha ez a szám alacsony, az igazgató szerint nincs feltétlenül szükség a külön felvételire, ha viszont sok diákot érint ez, az inkább alátámasztaná a reform szükségességét. „Mi szeptemberben, amikor visszamegyünk az iskolába, akkor
– foglalta össze a marosvásárhelyi tanintézmény igazgatója.
A közvitára bocsátott tervezet szerint a felvételi vizsga feladatai országos szinten egységesek és standardizáltak lennének, kidolgozásukat a Nemzeti Tantervi és Értékelési Központ koordinálja, a gimnáziumi versenytárgyak tanterve alapján.
Elhalasztották a középiskolai külön felvételi vizsgát
A képviselőház augusztus 24-én megszavazta a törvényjavaslatot, amely elhalasztja a középiskolai külön felvételi vizsga bevezetését – az intézkedés a helyek legfeljebb felére vonatkozott volna.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott javaslat szerint a kiegészítő felvételi vizsgát csak 2029-től alkalmaznák. Elsőként azok a diákokat érintené, akik 2026 szeptemberében kezdik a hatodik osztályt.
A javaslatot Mihai Ghigiu PSD-s képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának elnöke nyújtotta be. Nem ez volt az egyetlen javaslat: a liberális PNL négy évre halasztotta volna el a vizsgát, míg az USR képviselője a teljes eltörlését javasolta – ez utóbbi javaslat azonban nem került napirendre.
A törvényjavaslat most a szenátus elé kerül. A törvényjavaslat kezdeményezője bízik benne, hogy a jogszabály még a tanévkezdés előtt eljuthat a kihirdetésig, amennyiben a szenátusi eljárás gyorsan halad. Mihai Dimian oktatási miniszter az ülésen kijelentette, hogy a minisztérium egyetért a felvételi vizsga bevezetésének elhalasztásával.
Egyre több és súlyosabb közúti balesetet jegyeznek az elektromos rollerek kapcsán. Idén Maros megye területén összesen 69 olyan baleset volt, amelyben elektromos roller volt érintett. Pár napja pedig tragikus kimenetelű is történt.
A Bihar megyei törvényszék szerdán elrendelte három, 21 és 25 év közötti fiatalember 30 napos előzetes letartóztatásba helyezését.
Konkrét lépéseket kell tennie Ukrajnának a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – mondta a magyar miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Alapfokon 1 év és nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön Bukarest második kerületének bírósága a fővárosban futárként dolgozó bangladesi vendégmunkást tavaly nyáron bántalmazó fiatalembert.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön cáfolta a sajtóban, forrásokra hivatkozva megjelent híreket, melyek szerint elutasította volna Luca Niculescu miniszterelnöki jelöltségét.
Három személyt kórházba szállítottak csütörtökön délután egy baleset következtében, ami a Maros megyei Mezőbándon történt.
Több légi célpontot észlelt a védelmi minisztérium radarrendszere csütörtök délután a román-ukrán határ közelében.
Vádat emeltek egy 61 éves Kovászna megyei politikus ellen, aki 68 személytől kért pénzt és cserébe választási bizottsági helyeket ígért. A hatósági tájékoztatás nem nevezi meg az említett politikust.
Nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet, hogy megvédje Európa közös határait – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a visegrádi országok Írország részvételével tartott csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón Pozsonyban.
szóljon hozzá!