
Ki amivel tud, azzal fűt majd télen. A tűzifa igencsak felértékelődik az orosz–ukrán háború miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az energiaár-növekedésről és az energiaválságról kérdeztünk járókelőket több székelyföldi városban. Kiderült: míg tőlünk nyugatabbra pánikhangulat, térségünkben pragmatikus nyugalom övezi a háborús szankciók és a kapcsolódó energiaválság témakörét.
2022. augusztus 20., 14:012022. augusztus 20., 14:01
Valahogy lesz – így nyilatkoztak az emberek a várhatóan télen csúcsosodó energiaár-növekedést és az energiaválságot illető kérdéseinkre.
A Nemzetközi Energiaügynökség egyik júliusi tanulmánya szerint a szén ára az év elején megnégyszereződött, a gáz ára pedig továbbra is jóval a történelmi átlag felett van Európában – a megkérdezettek pedig úgy vélik, hogy ha térségünkben nem is, de tőlünk nyugatabbra (tehát Nyugat-Európában) valóban riadalmat keltett az energiaválság.
„Nem tudom, hogy lesz, de itt még nincs olyan nagy probléma, mint például Németországban. Ott mindenki be van pánikolva. Ha az állam több esélyt ad a fiataloknak, több pályázati lehetőséget biztosít, nem lesz gond, a hozzáállás számít.
Lesz drágulás, de el van túlozva a dolog. A legnehezebb októbertől arrafelé lesz, a városiaknak valóban nem lesz könnyű” – nyilatkozta egy középkorú férfi.
Arról, hogy miért keltett nagyobb riadalmat a háború nyugaton, lengyel fiatalokat kérdeztünk, akikkel az egyik nemzetközi vonaton utaztunk együtt. Bár a felvásárlási hullámok okaira nem derült fény, a beszélgetésből levonhattuk: a háborút morális megközelítésben értelmezik.
„A szolidaritás fontos. Igaz, hogy a szankciók gazdaságilag sehogy sem segítik az embereket, de abban mégiscsak igen, hogy kevésbé érezzenek bűntudatot.
– foglalta össze egyikük, bár arra, hogy miért hibásak az európaiak a háborúért, nem adott választ.
Németországban egyébként állami támogatású reklámokban készítik fel az embereket a télre, valamint a napokban csökkentették a közfürdők és uszodák medencéinek vízhőmérsékletét több településen is.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.
Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Sokkoló adatok láttak napvilágot a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján: idén négy nőt ölt meg a saját társa vagy rokona a megyében, miközben a családon belüli erőszak regisztrált áldozatainak száma eléri a 387-et.
Hétfőtől már a tömegközelekedés részét képezik azok a gázüzemű buszok, amelyeket pénteken mutatott be a csíkszeredai városvezetés.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Az Egészségügyi Felügyelet hétfőn közzétette a bukaresti fogászati klinikánál végzett ellenőrzésének eredményeit, ahol november 13-án mélyaltatásos fogászati kezelés közben meghalt egy 2 éves kislány.
A legfőbb ügyészség hétfőn bejelentette, hogy értesítette a belügyminisztériumot, miután hiányosságokat tárt fel a Teleorman megyében volt férje által megölt fiatal nő ügyét vizsgáló rendőrök és ügyész munkájában.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) ismét kezdeményezi a Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet benyújtását Románia parlamentjébe, a feladattal Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, a párt elnökét bízta meg.
Eddig tizenöt embert evakuáltak a Tulcea megyei Plauru településről, miután az ukrán területeket ért orosz dróntámadások nyomán egy LPG-vel megrakott hajó kigyulladt hétfőn Izmajil ukrán város közelében.
szóljon hozzá!