
Ki amivel tud, azzal fűt majd télen. A tűzifa igencsak felértékelődik az orosz–ukrán háború miatt. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az energiaár-növekedésről és az energiaválságról kérdeztünk járókelőket több székelyföldi városban. Kiderült: míg tőlünk nyugatabbra pánikhangulat, térségünkben pragmatikus nyugalom övezi a háborús szankciók és a kapcsolódó energiaválság témakörét.
2022. augusztus 20., 14:012022. augusztus 20., 14:01
Valahogy lesz – így nyilatkoztak az emberek a várhatóan télen csúcsosodó energiaár-növekedést és az energiaválságot illető kérdéseinkre.
A Nemzetközi Energiaügynökség egyik júliusi tanulmánya szerint a szén ára az év elején megnégyszereződött, a gáz ára pedig továbbra is jóval a történelmi átlag felett van Európában – a megkérdezettek pedig úgy vélik, hogy ha térségünkben nem is, de tőlünk nyugatabbra (tehát Nyugat-Európában) valóban riadalmat keltett az energiaválság.
„Nem tudom, hogy lesz, de itt még nincs olyan nagy probléma, mint például Németországban. Ott mindenki be van pánikolva. Ha az állam több esélyt ad a fiataloknak, több pályázati lehetőséget biztosít, nem lesz gond, a hozzáállás számít.
Lesz drágulás, de el van túlozva a dolog. A legnehezebb októbertől arrafelé lesz, a városiaknak valóban nem lesz könnyű” – nyilatkozta egy középkorú férfi.
Arról, hogy miért keltett nagyobb riadalmat a háború nyugaton, lengyel fiatalokat kérdeztünk, akikkel az egyik nemzetközi vonaton utaztunk együtt. Bár a felvásárlási hullámok okaira nem derült fény, a beszélgetésből levonhattuk: a háborút morális megközelítésben értelmezik.
„A szolidaritás fontos. Igaz, hogy a szankciók gazdaságilag sehogy sem segítik az embereket, de abban mégiscsak igen, hogy kevésbé érezzenek bűntudatot.
– foglalta össze egyikük, bár arra, hogy miért hibásak az európaiak a háborúért, nem adott választ.
Németországban egyébként állami támogatású reklámokban készítik fel az embereket a télre, valamint a napokban csökkentették a közfürdők és uszodák medencéinek vízhőmérsékletét több településen is.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap köszöntötte a romániai magyar közösséget a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából, kifejezve tiszteletét és elismerését a közösség Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
szóljon hozzá!