Kötelező lakásbiztosítások: teljes az érdektelenség

Augusztus közepéig körülbelül 15 000 kötelező lakásbiztosítást kötöttek Romániában, de ha az azóta eltelt két hétben megduplázódott a számuk, még akkor is elenyésző az adat, ahhoz képest, hogy több, mint 8 millió lakás van az országban – tájékoztatott Bíró Albin, az Országos Biztosítási Felügyelet Tanácsának a tagja. A törvény továbbra is számos ellentmondást tartogat, az alkalmazása során pedig újabb visszásságokra derül fény. Bíró Albin egy konkrét esetet is ismertetett, amellyel véleménye szerint még sokan fognak találkozni, és amelyből kiderül, azok a biztosítótársaságok, amelyek nem tagjai a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoportnak (PAID), nem is köthetnek szerződést a kötelező lakásbiztosításban foglalt természeti katasztrófák, azaz árvíz, földcsuszamlás és földrengés által okozott károk megtérítésére.

„Ma hívott fel egy ismerősöm, hogy jár le a biztosítása, amiben minden benne volt, és most mihez kezdjen, mert a biztosító, amelyik nincs benne ebben a csoportban, az csak úgy tudja megkötni a biztosítást, hogy ezt a három kárt kihagyja” – magyarázza Bíró Albin. Normális esetben minden törvény – akár biztosítási, akár polgárjogi – ezt lehetővé teszi, de ennek ellenére úgy látszik, hogy a biztosítótársaságok ennyire szigorúan értelmezték a vonatkozó jogszabályt – teszi hozzá.

A kötelező lakásbiztosítást szabályzó törvény talán az önkormányzatok esetében a legellentmondásosabb. A jogszabály szerint ugyanis a PAID havi jelentései alapján a polgármesteri hivatalok kell ellenőrizzék, illetve büntessék a kötelező biztosítással nem rendelkező lakások tulajdonosait. A bírságok viszont nem a helyi, hanem a központi költségvetésbe folynak majd be. A szociális segélyen élők kötelező lakásbiztosítását viszont a helyi önkormányzatok kellene fizessék, erre azonban nem kapnak pénzt a központi költségvetésből. Emiatt gyakran előállhat majd az a helyzet, hogy egy helyi önkormányzat önmagát kell megbírságolja azért, mert nem tudta kifizetni a szociális segélyben részesülők kötelező lakásbiztosítását. A gyakorlatban persze nem valószínű, hogy erre sor is kerül majd. „A törvény szerint ez így van, de nem ez a leglogikátlanabb helyzet ami előfordulhat, van ott még éppen elég” – mondja a további visszásságokra utalva Bíró Albin.