Elegünk van a tétlenségből!

Hétfőn délután tartotta rendes februári ülését Zetelaka község tanácsa. Korpos Béla István eredetileg egy héttel korábbra, múlt hétfő délelőttre hívta össze az ülést, az időpont azonban nem felelt meg a községatyáknak, akik nagy része igazoltan hiányzott, így erre tegnap került sor, ezúttal minden tanácsos jelen volt. A 10 pontos napirend megvitatása előtt szóba került a zetelaki és a zeteváraljai általános iskolák helyzete, erre egy következő lapszámunkban külön kitérünk.

Az ülésen elsőként a polgármester két tanácsülés között kifejtett tevékenységéről hangzott el beszámoló, majd következtek a rendőrség, a tanácsosok, a szakbizottságok, a zetelaki polgármesteri hivatal beszámolói a 2009-es évben kifejtett tevékenységükről. A napirendi pontok közt szerepelt egy határozati javaslat egy elbíráló bizottság létrehozásáról az erdei utak haszonbérbe adásáról, és egy határozat javaslat a 47/2009-es, adókkal és illetékekkel kapcsolatos tanácshatározat módosításáról. A feszültség okozója a 9-es napirendi pont volt, konkrétan a polgármester válasza a tanácsosok írásban elfoglaló kérdéseire. A községatyák egy 10 oldalas előterjesztést nyújtottak be, ebbe minden tanácsosnak az a javaslata került be, amellyel a legtöbbet foglalkozott az elmúlt időben.

Ismeri a „pályázatok” szó fogalmát?

Nagy Attila tanácsos a községfejlesztési terv elkészíttetését szorgalmazta, hisz ennek hiányában nem beszélhetünk a község fejlesztéséről. Ezt több mint két éve sürgeti a községatya. Sándor Csaba tanácsos a pályázatok, illetve azok hiánya miatt fordult két kérdéssel a polgármesterhez: „1. Ha a Polgármester Úr mindent jól csinál és Zetelaka kap a Megyei Tanácstól a 2010-es évre költségvetési támogatásként 180 000 lejt, akkor a környező települések mit csinálnak rosszul, hogy közel kétszer ennyit kapnak? (Nem ők kapnak sokat, hanem mi keveset.) 2. Zetelakán a Fennvalón és az égieken kívül ki figyeli még valaki a pályázatokat?!”

Megyei pályázatok is léteznek!

Sánduly Sándor tanácsos a megyei pályázatok problematikáját (értsd ezek ki nem használását) vetette fel sokadik alkalommal, ezek sem fizikai sem szellemi befektetést nem igényelnek. A tanácsos jogosnak érzi háborgását, mert „egyetlen egy esetről nem tudunk, hogy (a polgármester) beállította volna a személyzetet vagy valakit ráállított volna, hogy ezek működjenek. Három pályázatról lehetne beszélni, de a zetelaki hivatal egyik esetében sem gyűjtötte össze a pozitív elbírálásához szükséges pontszámot.

Szemétbe, szemétre kidobott pénz

Szintén Sánduly Sándor volt az, aki a szemétgyűjtés és elszállításának megvitatását kérte több alkalommal, valamint egyszerűbb és olcsóbb megoldás keresését javasolta. „Egy év kellett, hogy a polgármester úr ezt lereagálja. Ez idő alatt elment durván két milliárd lejünk, mikor ez 1 milliárdból is megoldható lett volna.” Ide kapcsolódik, hogy a régi szemétdombot egy környezetvédelmi rendelkezés értelmében be kellett takarni, de a hivataloknak lehetőségük volt két éves halasztást kérni, Zetelaka polgármesteri hivatala azonban nem élt ezzel, ami további 3 milliárd lejes plusz kiadást vont maga után.

Nem kérünk a giccsből!

Sólyom Máté tanácsos több alkalommal is sérelmezte, hogy a különböző beruházások végzése nem történik elég körültekintően, a hivatal nem vonja be az e téren tapasztalattal rendelkező tanácsosokat, valamint a helyi vállalkozókat, ami sok esetben értelmetlen költekezéstől mentené meg a községet. Emellett kéri azt, hogy bármelyik középületen végzett javítás szakirányítás és felügyelet alatt történjen, nehogy „szép épületeink giccsessé váljanak – lásd műanyag nyílászárók használata fa hazájában.”

Szóljon már nekünk is!

Ilyés Balázs tanácsos a község pénzének megszámolását kérte, amit úgy értett, hogy a polgármester azokat a munkálatokat végeztesse el, amire beleegyezést kapott. A felelősség így megoszlik, amit szívesen átvállalnának az önkormányzati képviselők, de nem kapnak erre lehetőséget. Párhuzamosan kérte, hogy a különböző munkálatokra kötött szerződéseket, ha utólag is de mutassa be a tanácsülésen vagy tájékoztassa erről a tanácsot. A tanácsos ismételten kérte, hogy kapjon egy tiszta képet a Sikaszóba megvásárolt villanypóznák helyzetéről (feltételezhetően irreális áron történt azok szállítása.)

Legyen már szíves!

Demény Győző tanácsos kérése, hogy a költségvetésben célirányosan elfogadott összeg, ne tűnjön el nyomtalanul, lásd az Idősek napjának a megtartására elkülönített pénzösszeg sorsa. Kandó Dénes ismételten kérte a Hivatal támogatását, hogy álljon szóba a zeteváraljai telektulajdonosokkal, akik esetleg eladnák területüket közterület céljára (különböző rendezvények megszervezéséhez), de erre a mai napig nem kapott választ.

Álljon már hozzá!

Babos Zsolt tanácsos a polgármester hozzáállását hiányolja a tulajdonjogi lapok kibocsájtásánál, a kárpótlási folyamat megszervezése terén, illetve az engedély nélküli építkezések megszüntetésében. Problémáira hiányosan vagy egyáltalán nem kapott választ.

Hihetetlen, de valós!

Sándor Olga tanácsos a község népszerűsítését szolgáló forrásanyagok, szórólapok kiadásának a támogatását kérte, amire a tanács korábban már elfogadott egy bizonyos összeget – eredménytelenül. Ábrahám Gyula köszönetét fejezte ki, hogy a Hivatal és a polgármester segítette az ivói közterület megvásárlását.

Voltak, vannak javaslataink!

Ilyés György tanácsos az eltelt két év alatt írásban előterjesztett kérések, javaslatok lereagálást kérte a polgármestertől (szennyvíz, ivóvízrendszer bővítése, a tófalvi híd modernizálása). Ezek jobbára elnapolódtak, illetve nem a javasolt terv szerint követődtek. Kozma Lajos tanácsos feltette a kérdés, hogy mint a község jó gazdája, a polgármester miért halmozott fel közel 400 ezer (4 milliárd régi lej) lejes adósságot a 2010-es év terhére, mikor a község éves bevétele mintegy 600 ezer lej.