
Szárazság már ott is, ahol csak hallottak róla. A magas károsanyag-kibocsátás a felmelegedés oka
Fotó: Haáz Vince
Nagyon rossz forgatókönyvvel kell szembenézzünk ennek a századnak a végén, ha nem teszünk semmit a globális felmelegedés megállítása érdekében – véli Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, aki Székelyudvarhelyen a globális felmelegedésről is beszélt egy minapi előadásában.
2023. május 30., 15:402023. május 30., 15:40
Kétszeresen is burokba születtünk a Földre, hiszen egyrészt ez a bolygónk, másfelől a Nap mágneses tere is pajzsot képez nekünk az ide érkező sugárzásokkal, káros hatásokkal szemben – kezdte előadásának a felmelegedéssel kapcsolatos részében Ferencz Orsolya villamosmérnök, űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Az űrkutatás képezi napjainkban a világgazdaság alapját Ferencz Orsolya, Magyarország űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint, aki Udvarhelyen tartott előadást. Beszélt a Hold gyarmatosításáról, űrbányászatról, a Föld bioszférájának megőrzéséről.
A huszadik századi átlaghoz képest mostanra 0,8 Celsius-fokkal nőtt a globális átlaghőmérséklet, ami a Kárpát-medencében 1,7 Celsius-fokot jelent. „Ez nagyon sok” – szögezte le a szakember.
Fotó: Gábos Albin
Ezelőtt 8-10 ezer évvel stabilizálódott a klíma, amikor beállt egy földtörténeti szempontból is szép egyenletes aranykor, kiszámítható időjárással. Ekkor mezőgazdasági munkákba kezdhet az emberiség, le tudott telepedni – városállamokat alapítva –, megtanult írni, és elkezdődik az úgynevezett magas kultúra. Ehhez képest 2000-től kiugróan emelkedni kezd a hőmérséklet, mintha egy glaciális korszakból tartanánk kifele. Mindez annak ellenére, hogy jelenleg egy interglaciális időszakban vagyunk.
Miért történik ez?
Vannak, akik az mondják, hogy a Nap okozza a felmelegedést, és valóban, 1880-tól nézve korrelálva (kölcsönviszonyban állva) zajlik a Nap tevékenysége és a földi viszonyok. 2000-től azonban egyértelműen látszik, hogy megszűnik ez a kölcsönös viszony, a felmelegedés már a légkör széndioxid tartalmával együtt halad. Noha vannak, akik így gondolják, a vulkánok tevékenysége nem ad magyarázatot a széndioxid-mennyiség növekedésére, hiszen azok évente 60-100 millió tonnát bocsátanak ki a káros gázból.
– sorolta a szakember.
Fotó: Barabás Ákos
A Nap által kibocsátott energiát elfogyasztják a növények a fotoszintézis során, azokat az állatok eszik meg, a jószágokat pedig az emberek. A Föld kiengedi a felesleges energiát, amit már elhasznált és nem kell neki. Ennek távoznia kellene az atmoszférán át, csakhogy a széndioxid, a nitrogéndioxid, a dinitrogénoxid és az ózon rezonál, ugyanakkor a hőenergia egy részét visszaveri a Föld irányába. Az energia azonban nem maradhat ott, így a bolygó addig növeli a hőmérsékletet, amíg az távozni tud a légkörből.
– szögezte le Ferencz Orsolya. Hozzátette: a bioszféra képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de erre több százezer évre van szüksége, nem egy vagy éppen néhány száz évre.
– mondta a káros gázokra utalva.
Fotó: Barabás Ákos
A szakember a profitéhes globális háttérhatalmat okolta a kialakult helyzetért. A fogyasztói társadalomban ugyanis
Nem beszélve arról, hogy minden termék több műanyagból készült csomagolóanyaggal van burkolva. A szelektív hulladékgyűjtés nyújtotta egyéni felelősségvállalás sem jó megoldás,
– jelentette ki Ferencz Orsolya.
Fotó: Barabás Ákos
Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetnek csak az Istentől kapott moralitásunk szabhat gátat, ám ha ez nem történik meg, akkor nagyon rossz forgatókönyvvel fogunk szembenézni ennek a századnak a végére. Szerinte
Nem a szegényeken kell elverni a port, akiknek nincs más lehetősége, ha életben akar maradni, mint például kivágni az esőerdőt. Más lehetőséget kell adni nekik a megélhetésre, hiszen valójában nem ők jelentik a gondot, hanem az a szűk réteg, akik nem akarják elengedni a magas szintű jólétet, és közben „megzabálják a Földet.”
Szerinte segítségünkre lehet a folyamat megállításában a technológiai fejlődés is, hiszen már jól haladunk a fúziós energia előállításának irányába, akárcsak a műanyagevő baktériumok kifejlesztése területén. Mint fogalmazott, ezekre kellene fordítani a pénzt, nem fegyverek gyártására. A miniszteri biztos továbbá bízik abban, hogy Isten is segítségünkre van ebben a harcban.
A kormány a 2027-es költségvetési lehetőségek és finanszírozási szükségletek figyelembevételével dönt a szakszervezetek által követelt béremelésekről – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ősszel rendszerint megnövekszik a kóbor kutyák száma Gyergyószentmiklós utcáin. Az utóbbi időben ismét több panasz érkezik a lakóktól. A befogásuk nem egyszerű, de tíz gazdátlan állatot begyűjtöttek a héten.
Tájékoztatót adott ki a Román Lottótársaság az október 29-i Joker 5/45 sorsoláson tapasztalt incidens miatt: egy műszaki hiba folytán nem került be az összes golyó a sorsológép keverődobjába.
Nehéz lesz összeállítani a 2027-es állami költségvetést, mivel a helyreállítási terv (PNRR) lezárulásával Románia a GDP 1,5 százalékának megfelelő finanszírozástól esik el, miközben jelentős védelmi kiadásokat is fedeznie kell.
Elfogadta a kormány az idei első költségvetés-kiigazítást, amely többletforrásokat biztosít az egészségügynek, a nyugdíjak kifizetésére és a helyi önkormányzatoknak; a GDP-arányos költségvetési hiánycélt változatlanul 6,2 százalékon tartják.
Ügyfeleit SMS-ben figyelmezteti az egyik legnagyobb romániai telefontársaság, hogy figyeljenek oda, kitől kapnak üzenetet és fokozott óvatosággal kezeljék ezeket.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Az Európai Unió háztartásainak szállított villamos energia és földgáz átlagára az idei év első felében csökkent, de Romániában mindkét esetben nagy mértékű áremelkedést jegyeztek, a legnagyobbat az uniós tagállamok közül.
A kormány pénteki ülésén újabb három hónappal meghosszabbítja a gázolaj drágulását korlátozó intézkedések hatályát – jelentette be Luca Niculescu miniszterelnök.
Jelentős különbségek mutatkoznak a székelyföldi kórházak között a hálapénzkérésről szóló betegvisszajelzések alapján. Az elmúlt hat hónap adatai szerint egyes intézményekben minden tizedik válaszadó jelezte, hogy pénzt kértek tőle az ellátás során.
1 hozzászólás