
Az egykori MÁV-palota Csíkszeredában. Nem egyszerű döntés átadni a katonai központnak. Archív
Fotó: Pinti Attila
Közel egy éve úgy nézett ki, hogy a Temesvári sugárúti egykori MÁV-épületet kaphatja meg a Hargita Megyei Katonai Központ, így elköltözhet a csíkszeredai városházáról, de a mostani helyzetben ez egyáltalán nem biztos. Korodi Attila polgármester szerint ez az ügy kér még egy alapos elemzést, várhatóan ősszel kerül majd terítékre.
2024. május 23., 10:492024. május 23., 10:49
2024. május 23., 11:202024. május 23., 11:20
Nehéz ügy úgy helyet találni a katonai központnak nevezett hadkiegészítő parancsnokság számára, hogy ez az intézmény, a helyi önkormányzat, ugyanakkor
Tavaly júniusban körvonalazódott, hogy az évtizedek óta
A nyilvánosságra került elképzelést közfelháborodás, tiltakozás követte a városlakók részéről a közösségi oldalakon, és mint kiderült, most egyáltalán nem biztos, hogy ez meg is valósul.
Megkeresésünkre Korodi Attila csíkszeredai polgármester diplomatikusan nyilatkozott a helyzetről. Mint elmondta, beszélgettek róla, de
„Egy műemléképületből kellene a katonai központ kiköltözzön egy másik épületbe, amelynek megint van egy szimbolikus története, és bármilyen döntést hozunk, az így vagy úgy értelmezhető” – vázolta a dilemmát. Szerinte ismét napirendre kerül majd ez a téma az ősz folyamán, amikor érdemben egyeztetni kell. Hozzátette:
Az 1942-ben elkészült, csíkszeredai MÁV-palotának is nevezett épület a magyar vasúti osztálymérnökség számára épült, aztán később itt volt a Román Kommunista Párt Csík-rajoni Bizottságának székháza is, ahol
Később fogászati rendelőintézetként használták, jelenleg a Hargita Megyei Kulturális Központnak és a Hargita Népe napilap szerkesztőségének is helyet ad.
Csíkszereda önkormányzata már 2011 decemberében döntött arról, hogy nem hosszabbítják meg a városháza északi szárnyát elfoglaló katonai központ bérleti szerződést, költözésre próbálva rábírni őket.
Ugyanúgy nem járt eredménnyel az a szándék sem, hogy a Kossuth Lajos utcai, legutóbb oltóközpontként működő volt bölcsődét, illetve mentőszolgálati székházat ajánlják fel erre a célra, mivel a rendeltetés megváltoztatásához az Egészségügyi Minisztérium beleegyezésére is szükség volt, ezt pedig nem adták meg.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás