A történészkonferencián az 1848-as és 1918-as eseményekről értekeznek. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Többek között a székely ellenállás jelentőségéről, az 1848. június 15–16-i népgyűlésről, a Sziszihez kötődő székelyföldi emlékekről, valamint katonadolgokról tájékozódhatnak azok, akik részt vesznek a Gyergyószentmiklóson szervezett nemzetközi történészkonferencián.
2018. október 23., 18:442018. október 23., 18:44
1848 és 1918 Magyarország, Erdély és Székelyföld történetében címet viseli az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete és a Gyergyói Népfőiskola által szervezett nemzetközi történészkonferencia. Az eseményt
– tudtuk meg Garda Dezső történésztől.
A szervező arról is tájékoztatott, hogy 24-én délelőtt tíz órától a köszöntők után elsőként Berekméri Árpád levéltáros (Varga Sámuel visszaemlékezései 1848–1849-ből) osztja meg kutatásait, majd Komán János nyugalmazott tanár (Kolozsi János plébános Küküllő vármegye nemzetőrségének szervezője), Pál Antal Sándor történész (Az 1848. június 15–16-i népgyűlés), Süli Attila őrnagy főkutató (Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek pacifikálása 1848-ban), Bona Gábor ezredes, nyugalmazott egyetemi tanár (A székely ellenállás jelentősége a magyar szabadságharc szempontjából), Garda Dezső nyugalmazott egyetemi előadótanár (Gyergyói szabadságharcosok az 1848–1849-es évi forradalomban és szabadságharcban) és Kónya-Hamar Sándor nyugalmazott parlamenti képviselő, közíró (Petőfi eltűnése bajtársainak emlékezetében) előadása lesz hallható.
A résztvevők Kiss Antal ezredes kopjafájánál koszorúznak a római katolikus temetőben, majd 18 órától könyvbemutatókat tartanak a könyvtárban.
Október 25-én délelőtt fél tíztől újabb előadásokba lehet bekapcsolódni: Laczkó-Szentmiklósi Endre nyugalmazott tanár (Erzsébet királynőhöz – Sziszihez – kötődő emlékek Székelyföldön), Nagy Róbert egyetemi előadótanár (Ipari befektetések a Székelyföldön 1880–1914 között), Tóth Szilárd egyetemi előadótanár (Kolozsvár és a Ferenc József Tudományegyetem az első világháború idején), Mihály János történész, kutatási referens (Ajtai János tartalékos zászlós naplójából, 1918), Garda Dezső nyugalmazott egyetemi előadótanár (Magyar forradalmi megmozdulások és a román katonai és politikai hatalomátvételhez vezető események a száz évvel ezelőtti Gyergyószentmiklóson) és Koszta István hadtörténész, közíró (Katonadolgok forradalmi időkben. Volt-e esélye katonai ellenállásnak 1918 őszén?) is felszólal majd.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
Telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök szombat délután Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével. A magyar kormányfő erről a Facebook-oldalán számolt be.
szóljon hozzá!