
Fotó: Rab Zoltán
Két napja nemcsak hogy ismét kötelező maszkot használnunk, ha kilépünk az otthonunkból, de bizony az sem mindegy, milyent hordunk. A sokak által kedvelt egyrétegű textilmaszk használata nem engedélyezett, csak orvosi vagy FFP2 maszkok használata megengedett. A maszkhasználati szigorítást a koronavírus az eddigieknél jóval fertőzőképesebb omikron variánsa miatt vezették be, egyelőre preventív módon. Az új szigorításnak azonban anyagi vetülete is van.
2022. január 10., 22:082022. január 10., 22:08
2022. január 11., 22:192022. január 11., 22:19
A járvány kitörése óta a koronavírus terjedését lassító intézkedések közül világszerte az egyik leggyakrabban használt és legelismertebb a maszkviselés. Az is jól látszik ugyanakkor, hogy a forgalomban lévő maszkok eltérő hatékonysággal gátolják meg a vírus továbbadását. A fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberek szerint az egyrétegű textilmaszkok – amelyeket sokan kedvelnek a kényelem és a stílus miatt – képesek blokkolni a vírust hordozó nagyobb cseppeket, de nem olyan hatékonyak a kisebb aeroszolokkal szemben vagy a vírust hordozó részecskék blokkolására.
A koronavírus omikron variánsáról annyit már biztosan tudunk, hogy az eddigi változatoknál is sokkal fertőzőképesebb: az adatok szerint világszerte rohamos gyorsasággal terjed, s most már Romániában is egyre gyakoribb.
Büntetés járhat a textilmaszk miatt
A gyorsan emelkedő fertőzésszámok miatt január 8-ától ismét járványügyi szigorítások léptek érvénybe, amelyek értelmében a lakáson kívül mindenütt kötelezővé válik az egészségügyi védőmaszk viselése, ráadásul ez orvosi vagy az FFP2 maszk kell legyen,
– figyelmeztetett pénteken Lucian Bode belügyminiszter, aki szerint
Nagy változás ez sok embernek, ugyanis eddig sokan használtak egyrétegű textilmaszkokat, amelyeket aztán mosással, vasalással lehetett fertőtleníteni, majd ismét használatba venni. Az újrahasználhatósága mellett egyesek divatcikként is értelmezték, s igyekeztek stílusukhoz találót beszerezni, de a textilmaszk legnagyobb előnye mindenképpen az volt, hogy egyszer kellett megvenni, ha 5, ha 10 lejért vagy drágábban, de utána tényleg hónapokig lehetett használni. Ezzel szemben
Most már nem „aranyárban” mérik, mint a járvány elején, de mindenképp költséget jelent.
Nincs már keletje a textilmaszkoknak, így az ára is jóval alacsonyabb most
Fotó: Rab Zoltán
A legegyszerűbben a kék színű orvosi/sebészi maszkot lehet megvásárolni, ha egy darabot szeretnénk, átlagosan 1 lejt kérnek érte üzletekben vagy gyógyszertárakban, de érdemes nagyobb kiszerelésben beszerezni ezeket, mert úgy jóval olcsóbb: a nagyobb áruházakban találtunk 4 lejért tíz darabot, de
Gyógyszertárakban azért ennél magasabb az ára, az egyik gyógyszertárlánc patikájában találtunk 52 lejért egy ötven darabos dobozt, de tudtunk volna venni 79 lejért is.
Általában a webshopokban találunk gyermekeknek szánt maszkokból is nagyobb választékot.
Fotó: Rab Zoltán
Az FFP2 maszk az orvosi maszkok legjobbja, polipropilénből készült, sűrűbb szálhálózattal rendelkezik, mint a sebészi maszk, ugyanakkor teljesen zárt, rásimul az arcra, mondhatni egy félálarc. Ez a szorosabb háló, valamint az anyag elektrosztatikus feltöltődése ezeket a maszkokat teszi a leghatékonyabbá a viselő által kilélegzett nagyobb cseppek és aeroszolok felfogásában, a levegőben lévő részecskék akár 95 százalékát is kiszűrhetik. Ezek ára magasabb, mint a műtős maszkoké. Bár neten már 2–3 lejért is lehet kapni darabját, mivel szállítási költséget is kell fizetni, érdemes nagyobb kiszerelést keresni. Egyik áruházban kínálnak tíz darabot 26 vagy 30 lejért, gyógyszertárban találtunk 10 darabosat 30 és 49 lejért is, darabra is lehet kérni, de nem minden patikában tartanak egyelőre.
Fotó: Rab Zoltán
A maszkhasználat szigorításának sokkal inkább politikai, mint orvosi, szakmai okai vannak – vélekedik Lorenzovici László orvos, egészségközgazdász, akit arról kérdeztünk, hogy miért pont most hozták meg ezt a döntést Romániában.
„Én úgy gondolom, hogy nyomás nehezedik a döntéshozókra, és akartak hozni valamilyen döntést, hogy mutassák, valamit tényleg csináltak. Az, hogy a különböző maszkok különbözőképpen védenek, az logikus és igaz, de hogy eddig miért nem hozták meg ezt a lépést, annak inkább politikai és kevésbé szakmai okai vannak.
– fogalmazott a szakember.
Lorenzovici hozzátette: nagy a közvélemény nyomása a döntéshozókon, másrészt az egyértelműen látszik, hogy az omikron terjedési képessége gyorsabb. „Nem azért, mert a vírus kisebb, nagyobb, fürgébb vagy mozgékonyabb, és a különböző sűrűségű szöveteken jobban át tudna bújni, vagy nem. Nem arról beszélünk, hogy egy egér, egy macska vagy egy elefánt átfér-e a lyukon vagy sem, hanem hogy sokkal gyorsabban szaporodik és hamarább szór, és többek közt a maszkhasználat szigorításával próbálják ezt a sebességet fékezni. Én azt mondanám, hogy inkább preventív módon, mert nem lehet még látni, hogy ez milyen hatással van a kórházi kezelésre szoruló esetekre, a súlyos intenzívre kerülő esetekre és az elhalálozásokra” – magyarázta Lorenzovici.
Hozzátette, ezt még Nyugat-Európában sem lehet látni egyértelműen, mert túl kevés idő telt el az omikron megjelenése óta, ráadásul még sehol sem száz százalékban csak omikron-hullám van.
– nyomatékosított a szakember. Hozzátette, bár Románia nem az első ország, amelyben meghozták ezt a lépést, vannak helyek még, ahol például csak FFP2 maszkkal lehet belépni különböző zsúfolt területekre,
„Logikailag valószínűleg igen, mert, ha lassabban terjed a vírus, kevesebb ember kapja el, akkor logikailag kevesebb fog meghalni. De ahogy kinéznek a dolgok, előbb-utóbb mindenki elkapja, s nem a maszk fog megvédeni az elhalálozástól, hanem a szervezet védekezőképessége, amely pedig egyértelműen befolyásolható pozitívan, javítható az oltással” – hangsúlyozta az orvos.
Lorenzovici László hozzátette, nem szabad szem előtt téveszteni, hogy ennek a szigorításnak anyagi következménye is van, ugyanis ha valaki legalább egy kicsit helyesen akarja csinálni, s naponta egy új maszkot használ, akkor költenie kell rá. Ráadásul vannak dolgok, amelyek értelmetlenek, ha az ember egyedül sétál a parkban, akkor annak nincs túl sok értelme, hogy maszkot hordjon – elég lett volna a szigorítást zsúfolt terekre, tömegközlekedésre, hivatalokra, közintézményekre alkalmazni. „Sajnos az irracionális döntések borzolják a lakosság idegeit, amelyek már elég borzoláson átmentek eddig is” – összegzett az egészségügyi közgazdász.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
5 hozzászólás