
Hiányzó birtoklevél. Az elkészült kataszteri tervek kedvezőtlenül érintik a közbirtokosságot
Fotó: Farkas Tamás
Kilencven hektár erdőt veszíthet a csíkszentkirályi közbirtokosság a település adminisztratív területére vonatkozó parcellázási terv jelenlegi formája szerint.
2017. június 21., 15:322017. június 21., 15:32
A közbirtokosság területeinek egy részére helybélieknek állítottak ki birtokleveleket, a polgármester szerint jogosan. Cserébe a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóságtól egy másik 90 hektáros területet kellene visszakapjanak.
Csíkszentkirály 5300 hektáros adminisztratív területére vonatkozó parcellázási tervét áprilisban függesztették ki a helyi kultúrotthonban: a térképekre összesen 167 dűlő közel tizenhétezer parcelláját rajzolták be. Múlt héten lejárt a tervek láttamozására előírt hatvan nap, akkor Székely Ernő szentkirályi polgármester lapunknak azt nyilatkozta, a láttamozás során nem derült fény hangsúlyos problémákra, a helyiek 514 óvást nyújtottak be, de kirívó panaszok nem érkeztek.

Lejárt a csíkszentkirályi parcellázási tervek láttamozására előírt hatvan nap: az elmúlt két hónapban minden területtulajdonos, több mint nyolcszáz személy ellenőrizte, hogy a megfelelő helyen, illetve megfelelő méretű parcellát jelöltek-e be számára.
Ezzel azonban nem mindenki ért egyet: Bors Ferenc, a szentkirályi közbirtokosság elnöke a minap azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy
amely jelentős – 90 hektáros – területtől eshet el, amennyiben nem történnek módosítások, óvást azonban birtoklevél hiányában nem tudtak benyújtani.
A szentkirályi közbirtokosságnak Hargita megyében 2300 hektár területe van, ebből 632 hektár legelő, a többi pedig erdő – tudtuk meg Bors Ferenctől. A 2300 hektárból azonban csak 587 hektár legelőre van birtoklevelünk, erdőre egyáltalán nincs.
„Most derült ki, hogy közbirtokossági területre birtoklevelek vannak kiállítva, és a parcellázás után – ha minden így marad – 90 hektár erdővel mínuszban fogunk maradni. A láttamozás során az emberek le tudták ellenőrizni, hogy a megfelelő helyen, illetve megfelelő méretű parcellát jelöltek-e be számukra, de akinek nem volt birtoklevele, az nem tudott óvást benyújtani. Azokra a területekre, amelyeket az erdészettől visszakaptunk, nyolc személy számára állítottak ki birtoklevelet. Ez jelenleg 32 hektárt jelent, de amikor kiállítják a többi elmaradt birtoklevelet is, ez a szám 90-re fog nőni. Ha ezeket a területeket telekkönyveztetik, a közbirtokosság véglegesen el fogja veszíteni. Egyébként a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság 1668 hektár erdő visszaszolgáltatását hagyta jóvá 2000-ben, ezt felmérettük, és az derült ki, hogy valójában is egy kicsivel kevesebb van. Ebből 1384 hektár a régi területeinkre került vissza, amelyre üzemtervünk van, de birtoklevelünk nincs. Emellett van 174 hektár védett területünk, a Lucs. Ez azt jelenti, hogy ha azt a vitatott 90 hektárt nem veszítenénk el, legalább megközelíthetnénk az 1668 hektárt, ami hivatalosan közbirtokossági terület, az a kevés különbség pedig, ami marad, már valós lenne” – magyarázta Bors.
Az elnök szerint Szentkirályon lehetett volna a legtisztább a visszaosztás, hiszen abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy
Felemás helyzet. A beerdősödött kaszálók, legelők széleit is bevették az erdőalapba
Fotó: Kristó Róbert
„Gördülékenyen mehetett volna, de mivel megkavarodott a dolog, most már nehezebb tisztázni a kialakult helyzetet. Én személyesen három napon keresztül ellenőriztem a terveket, ebből egyet a kataszteri hivatalnál töltöttem. A végén azonban rá kellett jönnöm, hogy semmit sem tudok tenni birtoklevél hiányában. Letettem egy értesítést, amelyben jeleztem, hogy így a közbirtokosság területeket fog veszíteni, de hivatalos óvást nem tudtunk írni. Tavaly decemberben pert is indítottunk, amelyben a földosztó bizottságot támadtuk meg azért, mert nem adtak ki birtoklevelet a közbirtokosságnak. Az említett 90 hektár helyett egyébként kellene kapjunk egy másik területet, ami régen telekkönyv szerint a közbirtokosságé volt, de mivel az erdészet visszaadta már egyben a területünket, ők most azt mondják, ha a földosztók ebből lefaragnak, az nem az ő dolguk. A végeredmény tehát az, hogy el fogjuk veszíteni ezt a 90 hektárt, és nem fogunk helyette mást kapni, mert az erdészet úgy gondolja, hogy ők már visszaadták, ami jár. Úgy néz ki, hogy akinek nem volt földje Szentkirályon, annak lett, s akinek volt, annak nem lesz” – fejtette ki véleményét a közbirtokosság elnöke arra utalva, hogy
A törvény majd megmondja, kinek van igaza – vélekedett a téma kapcsán Székely Ernő szentkirályi polgármester.
„A közbirtokosság a birtoklevelek hiánya miatt perelt be, de időközben mi is bepereltük az erdészeti igazgatóságot azért, hogy adják vissza azt a 90 hektáras területet, amely a közbirtokosságé kellene legyen. Ahhoz ugyanis, hogy a földosztó bizottság ki tudjon osztani egy területet, az erdészet visszaszolgáltathatóvá kellene nyilvánítsa. Mivel senki sem akarta aláírni ezt a visszaszolgáltatást, belevonták a perbe a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztériumot is. Soha nem tiltakoztam, sőt, szeretném, hogy a közbirtokosság visszakapja a területeit. Azt azonban tudni kell, hogy a közbirtokosság teljes mértékben visszakapta az erdőit. A probléma az, hogy az erdő folyamatosan terjeszkedett, és az évek alatt az emberek erdei kaszálóinak szélei beerdősödtek. Az erdészet ezeket a beerdősödött területeket is bevette az erdőalapba, és amikor visszamérte, azaz a közbirtokosság visszakapta a területeit, ezeket is beleszámolták. Utólag derült ki, hogy így az emberek területét adta oda az erdészet a közbirtokosságnak. Papíron tehát az emberek területe van odaadva a közbirtokosságnak, egy másik 90 hektáros területük pedig, amit vissza kellene kapjanak, ott van az erdészetnél. Ha lemondanak erről a 90 hektárról az emberek javára, és a másik területüket sem kapják vissza, akkor valóban ennyivel kevesebbel maradnak. Arra kértük a törvényszéket, hogy a tulajdonjogi papírokat semlegesítsék, tehát a közbirtokosságtól vegyék el a beerdősödött területeket, adják oda az embereknek, és a másik 90 hektárt pedig szolgáltassák vissza a közbirtokosságnak. Tulajdonképpen egy cserét kellene véghez vinni, és akkor mindenki meg lenne elégedve. Bízom benne, hogy a törvényszék meghozza azt a döntést, amely mindenkinek jó lesz” – hangsúlyozta a polgármester.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!