Farsangi felvonulás Csobotfalván. Középen Antal Imre. Archív
Fotó: Kristó Róbert
Csíkcsobotfalván és Csíkszentmártonban is látványos farsangi eseményekkel búcsúztatják hétvégén a telet. A hagyományos farsangtemetés nemcsak a tél végét jelképezi, hanem a közösség összetartozását is erősíti.
2025. február 28., 11:382025. február 28., 11:38
Csobotfalván mesemondó-kaláka előzi meg a farsangtemetést. Február 28-án, pénteken 17 órától a csobotfalvi kultúrházban mesemondó-kalákát tartanak a gyerekek számára, míg 19 órától a felnőtteket várják egy különleges estére. A rendezvény vendégei a Heves megyéből érkező Bukovics János mesemondó és a csíkszeredai Borota Karola mondókázó lesznek.
A hagyományos csobotfalvi farsangtemetést vasárnap, március 2-án tartják. A farsangi csoport délután fél egytől vonul végig Csobotfalva utcáin, Agyagfalvától a Köves utcáig. Az ünnepség csúcspontjaként 17 órakor a település központjában kerül sor a téltemető szertartásra, amelyet táncházas mulatság követ a helyi kultúrházban.
Régi idők farsangi szokásai
A farsangbúcsúztató szokásokat Csobotfalván a 20. század közepéig rendszeresen megtartották, azonban 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta ezt a hagyományt. Fél évszázadnyi kihagyás után, 1998-ban ismét megpróbálták feléleszteni a farsangi felvonulást. 2004-től Antal Imre tanár és néprajzkutató vezetésével rendszeressé vált az ünnep, amely azóta a település egyik legfontosabb eseményévé nőtte ki magát.
A régi idők farsangtemetése látványos és sokszínű volt. A legények zenészek kíséretében járták végig a falut, és azok a házigazdák, akik megkínálták őket egy szelet hússal, cserébe táncban részesültek. A menet élén haladó fiatalok nyársukra tűzték az adományokat. A kecskét megszemélyesítő szereplő a nők között ugrált és mókázott, míg a pásztorok és a hammasok (viglicek) különféle maskarákban bolondoztak.
A farsang végén a település központjában égették el a Szalmást, egy szalmabábút, amely a farsang végét és a tél távozását szimbolizálta. E szokás egyik fő célja a közösség szórakoztatása volt, ugyanakkor egyfajta figyelmeztetésként is szolgált a nagyböjt közeledtére.
Szombaton, március 2-án délelőtt 10 órától a csíkszentmártoni színjátszó kör és a Falusi Kalandok csapata farsangbúcsúztatóra várja az érdeklődőket. A menet a Hídmérlegtől indul, Kisperjésen áthaladva érkezik meg Csekefalvára, ahol a Nagyhídnál siratják el Illést. A szertartás végén a művelődési ház udvarán rituálisan elhamvasztják a farsang jelképét. A búcsúztató után farsangi mulatságra várnak mindenkit az Antalffy János Művelődési Házba.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajág szenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
szóljon hozzá!