Szijjártó Péter Csíkszeredában: közös érdek Románia schengeni csatlakozása

Az amerikai választások nagy tétjét kiemelve azt mondta, Trump győzelme minden eddiginél nagyobb reményt kínál arra, hogy a béke visszaköltözzön a szomszédságunkba, de az is látszik, hogy a háborúpárti erők nem tudják feldolgozni, hogy Amerikában változás történt. Hozzátette, biztosra veszi, hogy amit az amerikai elnök ígért kampánya során, azt komolyan gondolja, és végre is fogja hajtani. Úgy látja, hogy

Szijjártó szerint az Egyesült Államok hatása mindenütt érvényesül, de az a kérdés, hogy az amerikai külpolitika a kioktatásra, vagy a kölcsönös tiszteletre épül. Az utóbbi négy évben a kioktatásra épült, így, mivel más volt a magyar és amerikai álláspont a globális minimumadó bevezetéséről, felmondták a kettős adóztatás elkerüléséről megkötött korábbi egyezményt. Amikor pedig a magyar kormány nem adta át a határon túli magyar állampolgárok adatbázisát, megszigorították a beutazási rendszert. Most viszont jó esély van arra, hogy ismét a kölcsönös tisztelet legyen a kapcsolatok alapja – húzta alá.

Kitért arra is, hogy az amerikaiak és a kínaiak az önérdek alapján járnak el, racionális alapon hoznak döntéseket,

Szijjártó kifejtette, a brüsszeli alkalmatlanságra a gazdasági semlegesség stratégiája a helyes válasz, hogy nyugat mellett kelettel is kell erősíteni a gazdasági együttműködést, erre Magyarország jó példát jelent. Ugyanakkor Románia és Magyarország sokkal jobb helyzetbe kerül, ha együttműködik, mintha ezt nem teszi. Románia schengeni csatlakozása közös érdek, mert akkor

• nem kell órákat várni a határon,

• a határ menti közösségek közti szövetek élőbbek lesznek,

• használhatóvá válik az a tíz határkeresztező út, amelyeket jelenleg csak szombatonként lehet használni

– sorolta a példákat. Hozzátette, több területen van jó együttműködés, de még mindig van befolyásuk azoknak, akik a sikersztorikat próbálják szőnyeg alá seperni, mert ők abból építenek politikát, hogy milyen rossz az együttműködés.

„A politika egy tapasztalati műfaj, és nekem az a tapasztalatom, ha az RMDSZ kormányon van Bukarestben, sokkal könnyebb kapcsolatot építeni, és sokkal könnyebb javítani az erdélyi, székelyföldi magyarság életkörülményeit” – húzta alá.

A közönségtől érkezett kérdésre, miszerint mi az RMDSZ stratégiája akkor, ha a parlament elfogadja az ország közigazgatási átszervezésére vonatkozó tervezetet, Kelemen Hunor határozottan felelt: nem fogadja el, ezen nem szabad ma gondolkozni, ha a parlamentben lesz az RMDSZ, ha kormányon lesznek, ez nem fog megtörténni. Emlékeztetett, 2011-ben már Băsescu elnök is jött egy ilyen tervezettel, de nem tudták véghez vinni.

Miben változott a két ország viszonya?

Egy másik kérdés a közönség részéről arra vonatkozott, hogy miben változott a két ország viszonya, amikor az RMDSZ kormányon volt, és utána.

Szijjártó Péter azt mondta, akkor érzett egy nagy változást a román részről Magyarországgal szemben, amikor egyértelművé vált a román társadalomban, hogy az RMDSZ kiváló szakmai teljesítményt nyújtott, és azokon a területeken, ahol a szövetség adta a minisztereket, vezetőket, az ország jól teljesített. Ezt nemcsak belátták, hanem elkezdték mondani is – emlékeztetett.

A visszajelzések szerinte azt mutatják, hogy az RMDSZ kitört abból a keretből, hogy egy kizárólag nemzetiségi párt, hanem egy széles körű társadalmi, szakmai megbecsültséget szerző párt lett. Kelemen azt mondta, a két ország között vissza kell építeni a bizalmat, és ebből mindkét közösség, a erdélyi magyarság is profitál.