Székelyföldi romatelepen. Talán a cigány közösségeket sújtja a leginkább kijárási korlátozás
Fotó: Erdély Bálint Előd
Koronavírus-járvány idején a nyomortelepekre beszorított székelyföldi roma közösségek problémái megsokszorozódtak: amellett, hogy korlátozva van az ő mozgásuk is, a legnagyobb gond az lehet – vélik a megszólaltatott érintettek –, hogy a gyerekek számára az iskolában biztosított meleg ebéd vagy tízórai is kiesett, így nagyon esetlen a napi étkeztetésük.
2020. április 25., 21:002020. április 25., 21:00
2020. április 27., 11:492020. április 27., 11:49
A Csíkszeredában élő roma közösségek egyelőre tiszteletben tartják a kijárási tilalomra vonatkozó előírásokat, ám ez a jövőben megváltozhat, mivel a korlátozások miatt jelentős anyagi nehézségekkel küszködnek – tudtuk meg Jancsi Sándortól, a Petőfi Sándor, a Márton Áron és a Tavasz utcákban élő roma közösségek képviselőjétől, akinek saját területei mellett a teljes városra és a csíkszéki településekre is rálátása van.
Mint mondta, nagy a szegénység a romák körében, mivel a kijárási tilalom miatt sem dolgozni, sem a korábban megszokott egyéb tevékenységeiket nem tudják folytatni. További nehézséget jelent számukra, hogy segítséget senkitől sem kapnak, pedig többször is fordultak már például a helyi önkormányzathoz.
Jancsi Sándor elmondása szerint a járvány hazai megjelenését követően tájékoztatókat szerveztek, ismertették a roma közösségekkel a vírusra és az ezzel kapcsolatos előírásokra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat. A kijárási tilalommal kapcsolatosan is részletesen elmagyarázták a szabályokat, külön kitérve az időseket érintő korlátozásokra, és szétosztották közöttük a lakhely elhagyásához szükséges egyéni felelősségvállalási nyilatkozatot.
Ettől függetlenül segítik egymást a nyilatkozatok kitöltésében és más területeken egyaránt. A képviselő azt is elmondta: folyamatosan tájékoztatja a közösségeket az újdonságokról, és egyelőre szigorúan be is tartják az előírásokat, nem hagyják el otthonaikat. Ez viszont egyre nehezebb helyzet elé állítja őket, lassan elfogynak a tartalékaik, és ha rövidesen nem kapnak segítséget, idővel biztosan kénytelenek lesznek elhagyni otthonaikat, hogy biztosítani tudják családjaik megélhetését.
„Nem tudom, mi lesz, de ezt így nem lehet elviselni, ilyen körülmények között nem tudnak megélni. Városszinten és a településeken is baj van a roma közösségekben. Amennyire tudom, nyugtatom őket, de ez így hosszútávon nem fog működni. Ha pedig végül egyéb lehetőség híján muszáj lesz kimenniük, mert nem nézhetik tétlenül, hogy éheznek a gyerekeik, akkor mások azt fogják mondani, hogy a roma közösség megint nem tartja be a szabályokat” – nehezményezte Jancsi Sándor.
Marosvásárhelyen több olyan utca van, ahol nagy többségében romák laknak. Az egyik legnagyobb, amely már majdnem negyeddé nőtte ki magát, a Hidegvölgy, ahol becslések szerint legalább 1800-2000 személy él. Jelenleg az utca elején csendőr és rendőr áll, hogy senki ne hagyhassa el a helyet. A Hidegvölgy egyik lakója, Szász Péter érdeklődésünkre elmondta, jelenleg nagyon nehéz helyzetbe került sok család: sokan elvesztették munkahelyüket, akik napszámból élnek, azok sem tudnak most pénzt keresni. Egy civil szervezet szerint ilyenkor a gyermekek kerülnek a legnehezebb helyzetben, azok, akik kukázásból éltek, kéregetésből ettek. Sokan éheznek közülük, nekik próbálnak hetente néhányszor meleg ebédet biztosítani.
Meghúzott vonalak. Csak nagyon indokolt esetben hagyható el a cigánytelep
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Figyelembe véve a cigánytelepen élők morális és képzettségi szintjét, nagyon nehéz nekik a megváltozott szabályokhoz, előírásokhoz alkalmazkodni” – állapította meg Novák Zsolt, aki baptista lelkészként évek óta kötődik a gyergyószentmiklósi cigányság életéhez. Mindezt azonban nem személyes tapasztalatból mondja, hanem csak hallomásból vagy a zömében a téglagyári telepen élőkkel folytatott telefonbeszélgetésekből. Ugyanis, akárcsak más felekezetek papjaira, rá is érvényesek a járványügyi óvintézkedések: nem tarthat istentiszteleteket a hívek jelenlétében, és ha ki is megy a cigánytelepre, nem találkozhat az emberekkel, kerülnie kell a csoportosulásokat.
Novák Zsolt a téglagyári templom gondnokán keresztül, illetve telefonon tudja a kapcsolatot tartani a cigányokkal, és igyekszik segíteni nekik, amennyire ezt lehet. Vitt oda nyomtatványokat, amelyben a járványhelyzetben érvényes szabályokra hívják fel a figyelmet, próbálva megértetni az ottaniakkal, hogy ezeket kötelezően be kell tartani. A gondnok, Sándor Csaba, aki írni, olvasni tud, segít a többieknek a kijáráshoz szükséges nyilatkozat megírásában is.
Fotó: Barabás Ákos
Sándor Csaba aki maga is a cigány közösségből való, a templom területén él, azaz a cigányság között, de mégis elzártan. Aki hozzá fordul, annak a kapun keresztül igyekszik segíteni. A többségnek szüksége is van erre a segítségre, hiszen írástudatlanok. A kijárási korlátozások kezdetén nem is vették komolyan, hogy ha bármiért kimozdulnak, ha vásárolni mennek, akkor is kötelező a nyilatkozatot felmutatni a rendőröknek, és emiatt büntetéseket is kaptak.
Számos család jött haza Olaszországból, Németországból Gyergyószentmiklósra, még azelőtt, hogy azok „vörös” zónának minősültek volna. Őket azonosították a hatóságok, és figyelték, követték, őket, hogy betartsák a házi elkülönítés szabályait – már amennyire a téglagyári körülmények közt ezt be lehet tartani – teszi hozzá Novák Zsolt. A kijárási tilalom idején az igazi gond nem a koronvírus. Sokkal inkább az, hogy nem vállalhatnak munkát, így semmilyen jövedelmi forrásuk nincs, és ahogy a pénzük elfogy, élelmük sem lesz.
– mutat rá a lelkész.
Rendszeresen robbannak ki viták a közösségi médiában, amiért azt látni, hogy a székelyudvarhelyi Budvár-negyedi romák egy része nem veszi komolyan a kijárási tilalmat, gyakran látni őket a tömbházak környékén csoportokban összegyűlve. Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, igyekeznek mindent megtenni a helyzet javítása érdekében, ám rendkívül nehéz dolguk van.
– boncolgatta a problémát.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A polgármesteri hivatal felkérésükre a budvári helyi kocsmát is élelmiszerüzletté alakította át a tulajdonosa, ami azért jó, mert így nem kell messze menjenek a közösség tagjai, ha kifogynak a tartalékok. Nemrég segélycsomagokat is kiosztottak a negyedben, amelyek célirányosan a közösségnek voltak felajánlva egy külföldi adományozó által. A támogatást azon, bevételi forrással nem rendelkező családok kapták meg, amelyek gyerekei rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. Hasonló akciókat a város más részein is terveznek – jegyezte meg Zörgő Noémi. Arra is kitért, hogy igyekeznek mindenki számára hasznos munkát biztosítani a szociális segélyből élőknek – legutóbb például ők takarítottak a környéken. Mindemellett a hivatal munkatársai csapokat szereltek fel a tömbházak körül, ami higiéniai szempontból fontos.
Egy törvénytervezet szerint eltiltanák a nagy teljesítményű autók vezetésétől azokat a gépkocsivezetőket, akiknek kevesebb mint két éve van jogosítványuk.
Őrizetbe vette pénteken a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a gazdasági minisztérium egyik államtitkárát, Flavius Nedelceát.
„Hogyan neveljünk gyermekünkből tehetséges, sikeres felnőttet?” címmel tart előadássorozatot Erdély több városában Szendi Gábor.
Egy hetedikes tanulót mentővel kellett elszállítani az óráról, miután tiltott anyagot tartalmazó elektronikus cigarettát fogyasztott egy iași-i iskolában. A toxikológiai vizsgálatok megerősítették a drogok jelenlétét a vérében.
Pénteken elkezdték folyósítani a kiszolgáltatott fogyasztóknak a villanyszámlák kifizetésére használható energiautalványokat – jelentette be Petre-Florin Manole munka- és családügyi miniszter.
Egy 40 éves férfit halálosan megsebesítettek egy véletlenül leadott lövéssel csütörtökről péntekre virradó éjszaka a Szatmár megyei Kányaháza (Călinești-Oaș) település egyik panziójának parkolójában – tájékoztatott a megyei rendőrség.
Jövő héten hoznak döntést a koalícióban az alapélelmiszerek árréskorlátozását illetően – jelentette ki csütörtök este Ilie Bolojan miniszterelnök.
2 hozzászólás