Székelyföld mint ökológiai nagyhatalom? A környezet ideális, a többi rajtunk múlik

Sokan ellátogattak a kertészeti napokra •  Fotó: Gábos Albin

Sokan ellátogattak a kertészeti napokra

Fotó: Gábos Albin

A Székelyföldi falugazdász hálózatról, illetve az ökológiai gazdálkodásról tudhattak meg többet a Garden Proiect kertészeti magánvállalkozás által szervezett Kertészeti Szakmai Napok péntek délelőtti előadásaira kilátogatók. A csíkmadarasi szakmai rendezvényen a székelyföldi mezőgazdasági földterületek művelési ágak szerinti megoszlásáról is szó esett.

Iszlai Katalin

2019. március 01., 18:492019. március 01., 18:49

Második alkalommal szervezte meg háromnapos szakmai rendezvényét a csíkmadarasi Garden Proiect kertészet, amelyen ismert hazai és anyaországi szakemberekkel közösen vitatták meg az aktuális témákat, problémákat. A Kertészeti Szakmai Napok második, pénteki napjának délelőtti előadásaira mi is ellátogattunk.

Elsőként Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke mutatta be a székelyföldi falugazdász hálózatot. Elmondása szerint Homoródfürdőn kezdődött el 2010-ben a három székelyföldi megye (Hargita, Kovászna és Maros) vezetősége támogatásával a gazdaszervezetek összefogása, amelyet akkor egy együttműködési nyilatkozat aláírásával szentesítettek a jelenlévők. A három megye összefogását tavaly a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének létrehozásával tették hivatalossá, amelynek célja egy átfogó tanácsadói hálózat kiépítése. Azt

szeretnék, ha a három megye összes magyarlakta településéből lennének tagjaik,

hogy mindenhol szakmai segítséget nyújthassanak a gazdáknak. A minőségi szakmai tanácsadás érdekében különböző szakterületekről húsz falugazdászt foglalkoztat az egyesület, amelynek

egyik legfőbb jövőbeli terve egy agrárkataszter kidolgozása,

hiszen az egységes székelyföldi stratégiák kialakításához tudni kell, hogy a térség negyvenezer gazdája pontosan mivel foglalkozik.

•  Fotó: Gábos Albin Galéria

Fotó: Gábos Albin

A bemutató után az egyesület egyik falugazdásza, Ladó Hunor kertészmérnök tartott előadást az ökológiai gazdálkodás jelentőségéről Székelyföldön. Mint felelevenítette, a mezőgazdaság általános felfogás szerint a talaj művelésére vonatkozik, illetve az igyekezetről, hogy távol tartsuk a gazdasági szempontból haszontalan növényeket, a kórokozókat és kártevőket. A beavatkozás azonban manapság nagy üzemanyagigényű gépi munkákat, vegyszeres kezeléseket, műtrágyák használatát jelenti.

A durva beavatkozások és idegen, kártékony anyagok miatt mára globálisan sérültté váltak a mezőgazdasági területek. Ez ellen nyújt megoldást az ökológiai gazdálkodás, amely egy műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek nélküli, a természetes biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai növényvédelemre alapuló gazdálkodási forma.

Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatosan számos európai uniós jogszabály van érvényben, amelyek egyéb helyi előírások társaságában minden tagállamban kötelezően alkalmazandók. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Európa a második a kontinenseket ökogazdálkodási területeik alapján rangsoroló összesítésben. Az első helyen szereplő Ausztrália és Óceánia a világ bioterületeinek 45 százalékát tudhatja magáénak, utána következik Európa 25 százalékkal.

Az európai mezőgazdasági területek 5,7 százalékán folytatnak ökológiai gazdálkodást, ami 10,2 millió hektárt jelent,

ehhez Románia 2,1 százalékkal járul hozzá (azaz ennyit tesz hozzá az európai 25 százalékhoz). Arról, hogy székelyföld mezőgazdasági területeinek hány százalékán folytatnak ökológiai gazdálkodást, csak a későbbiekben lesz pontos adat.

Galéria

A székelyföldi mezőgazdasági földterületek művelési ágak szerinti megoszlásáról azonban már a pénteki előadáson is pontos adatok hangzottak el. E szerint Székelyföld 13 ezer négyzetkilométeres (1 300 000 hektár) területének több mint fele, azaz 58,2 százaléka mezőgazdasági terület, 33 százaléka erdő, és 8,8 százaléka egyéb (beépített vagy ipari területek, utak stb.). Ez utóbbi, egyébnek nevezett kategória 114 400 hektárt tesz ki, a 33 százaléknyi erdő 429 ezer hektárt, a mezőgazdasági területek pedig a következőképpen oszlanak meg: szántó (23 százalék, 299 ezer hektár), legelő (20 százalék, 260 ezer ha), kaszáló (15,5 százalék, 201 ezer ha), gyümölcsös (0,5 százalék, 6500 ha) és szőlő (0,2 százalék, 2600 ha). Ladó Hunor szerint az adatokból az látszik, hogy

a kaszálók és a legelők túl nagy százalékot tesznek ki Székelyföld területéből, hiszen ezek csak kimondottan az állattenyésztéshez szükségesek.

A szakember szerint továbbá Székelyföldnek négy olyan számottevő adottsága is van, amelyet nem értékelünk eléggé. Az egyik ilyen az éghajlat, ami az elmúlt évek változásai ellenére továbbra is kiegyensúlyozott. Azt is megtudtuk, hogy a székelyföldi évi középhőmérséklet általában 7,1 és 7,6 Celsius-fok között alakul. A leghidegebb hónapunk a január (ennek középhőmérséklete ‒3 és ‒10 fok között alakul), a legmelegebb pedig a július (10–19 Celsius-fok).

Galéria

Az sem elhanyagolható, hogy sok más európai országgal ellentétben sokkal több napsütésben részesülnek a mezőgazdasági területek: Romániában 1500–2000-re tehető évente a napsütéses órák száma. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1200 milliméter (1 mm csapadék egy négyzetméteren egyenlő 1 liter vízzel). Az éghajlat mellett a talaj a térség másik erőssége, hiszen igen sokrétű, a barna erdőtalajtól a csernozjomig több fajtája is megtalálható. További erősség a vízkészlet, hiszen számos patak és folyó található a térségben, illetve irigylésre méltó a térség természetes ökoszisztémája is. Ennek fényében a szakember szerint

Székelyföldön minden adott az ökológiai gazdálkodáshoz, amely gazdasági kiugrási lehetőséget jelenthetne a térség számára, sőt ökológiai nagyhatalommá is válhatna.

Ehhez azonban gondolkodásmód-váltásra van szükség, és fontos lenne annak felismerése, hogy ezt csak szövetkezetben, közös stratégiával és tervvel lehet megvalósítani.

Igény biztosan lenne rá, hiszen jelentős piaci rés figyelhető meg ezen a területen,

továbbá a nagybani értékesítés irányába való elmozdulást is elősegíthetné. Arról nem is beszélve, hogy a szakember szerint az ökológiai gazdálkodásból származó termények és termékek könnyebben és jobb áron értékesíthetők, illetve ebben a kategóriában a területalapú és más támogatások is jóval magasabbak.

Az ökotermelés növekedésével továbbá javulnának az egészségügyi mutatók, kevésbé romlana a természet állapota, többen élnének mezőgazdaságból, és kisebb lenne a kereskedelmi függés is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?

Kitűnni a tömegből, vagy éppen elvegyülni? Az Ezer Székely Leány Napján mindkettőnek megvan a jelentősége, hiszen ennyien székely népviseletben lenyűgőzően mutatnak. A mi szemünkben mindenképp. Egyenként és együtt is.

Arcok az Ezer Székely Leány Napjáról – ki volt ott?
2025. július 05., szombat

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz
2025. július 05., szombat

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben

Balesetet okozott szombat reggel a Duna Sulina-ágán, Maliuc falu közelében egy turistákkal teli csónakot ittas állapotban vezető fiatalember.

Csónakból helikopterbe: többen megsérültek egy dunai balesetben
2025. július 05., szombat

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt

Több bukaresti hírportál is lehozta azt az elmosódott medvés képet, amiről azt írják, hogy ez volt az utolsó felvétel, amit a támadáskor készített a medve által meggyilkolt olasz motoros.

Az utolsó fotó a meggyilkolt motoros telefonjáról – így tálalja a román sajtó a kiszivárgott felvételt
2025. július 05., szombat

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek

Ilie Bolojan kormányfő péntek este kijelentette, hogy a világon Románia az egyetlen ország, ahol a bírák 48 éves korukban mennek nyugdíjba.

Külön világ: akiknél 5000 euró az átlagnyugdíj, és már ötvenéves koruk előtt nyugdíjba mehetnek
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

Tiltakozásra készülnek Parajdon, szombaton délelőtt már kisebb tömeg gyűlt össze a helyi kultúrotthonnál.

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
Tüntetésre gyűltek össze Parajdon
2025. július 05., szombat

Tüntetésre gyűltek össze Parajdon

2025. július 04., péntek

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet

Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet –– számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.

Jóváhagyta a kormány deficitcsökkentő intézkedésekre vonatkozó törvénytervezetet
2025. július 04., péntek

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét

A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).

CES: a deficitcsökkentő intézkedések csökkentik a polgárok vásárlóerejét
2025. július 04., péntek

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál

Augusztus elsejétől csak az online foglalt időpontokban lehet felkeresni ügyes-bajos kérdéseinkkel a Hargita megyei nyugdíjpénztárat.

Online időpontfoglalás a nyugdíjpénztárnál
2025. július 04., péntek

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt

Hivatalból bűnvádi feljelentést tett a Maros megyei környezetvédelmi igazgatóság a parajdi sóbányánál zajló sürgősségi munkálatok nyomán a Kis-Küküllőn bekövetkezett sószennyezés és ökológiai katasztrófa miatt.

Bűnvádi feljelentést tettek a Kis-Küküllőn bekövetkezett ökológiai katasztrófa miatt