Székelyföld mint ökológiai nagyhatalom? A környezet ideális, a többi rajtunk múlik

A bemutató után az egyesület egyik falugazdásza, Ladó Hunor kertészmérnök tartott előadást az ökológiai gazdálkodás jelentőségéről Székelyföldön. Mint felelevenítette, a mezőgazdaság általános felfogás szerint a talaj művelésére vonatkozik, illetve az igyekezetről, hogy távol tartsuk a gazdasági szempontból haszontalan növényeket, a kórokozókat és kártevőket. A beavatkozás azonban manapság nagy üzemanyagigényű gépi munkákat, vegyszeres kezeléseket, műtrágyák használatát jelenti.

A durva beavatkozások és idegen, kártékony anyagok miatt mára globálisan sérültté váltak a mezőgazdasági területek. Ez ellen nyújt megoldást az ökológiai gazdálkodás, amely egy műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek nélküli, a természetes biológiai ciklusokra, szervestrágyázásra, biológiai növényvédelemre alapuló gazdálkodási forma.

Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatosan számos európai uniós jogszabály van érvényben, amelyek egyéb helyi előírások társaságában minden tagállamban kötelezően alkalmazandók. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Európa a második a kontinenseket ökogazdálkodási területeik alapján rangsoroló összesítésben. Az első helyen szereplő Ausztrália és Óceánia a világ bioterületeinek 45 százalékát tudhatja magáénak, utána következik Európa 25 százalékkal.

A székelyföldi mezőgazdasági földterületek művelési ágak szerinti megoszlásáról azonban már a pénteki előadáson is pontos adatok hangzottak el. E szerint Székelyföld 13 ezer négyzetkilométeres (1 300 000 hektár) területének több mint fele, azaz 58,2 százaléka mezőgazdasági terület, 33 százaléka erdő, és 8,8 százaléka egyéb (beépített vagy ipari területek, utak stb.). Ez utóbbi, egyébnek nevezett kategória 114 400 hektárt tesz ki, a 33 százaléknyi erdő 429 ezer hektárt, a mezőgazdasági területek pedig a következőképpen oszlanak meg: szántó (23 százalék, 299 ezer hektár), legelő (20 százalék, 260 ezer ha), kaszáló (15,5 százalék, 201 ezer ha), gyümölcsös (0,5 százalék, 6500 ha) és szőlő (0,2 százalék, 2600 ha). Ladó Hunor szerint az adatokból az látszik, hogy

Az sem elhanyagolható, hogy sok más európai országgal ellentétben sokkal több napsütésben részesülnek a mezőgazdasági területek: Romániában 1500–2000-re tehető évente a napsütéses órák száma. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–1200 milliméter (1 mm csapadék egy négyzetméteren egyenlő 1 liter vízzel). Az éghajlat mellett a talaj a térség másik erőssége, hiszen igen sokrétű, a barna erdőtalajtól a csernozjomig több fajtája is megtalálható. További erősség a vízkészlet, hiszen számos patak és folyó található a térségben, illetve irigylésre méltó a térség természetes ökoszisztémája is. Ennek fényében a szakember szerint