
Az úzvölgyi katonatemető bejárata. Előtérben 2019 áprilisa óta
Fotó: Pinti Attila
Annak ellenére telekkönyveztette saját nevére Dormánfalva két csíki közbirtokosság úzvölgyi területeit, hogy tudott róla, miszerint korábban ezeket már Csíkszeredában telekkönyveztették a tulajdonosok. Ezt a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) igazgatója közölte kérdésünkre.
2020. december 17., 12:132020. december 17., 12:13
2020. december 17., 12:152020. december 17., 12:15
Miután a dormánfalvi önkormányzat saját tulajdonába vette és telekkönyveztette a csíkszentmártoni Aklos közbirtokosság és a csíkcsekefalvi közbirtokosság három, Úzvölgyében, a katonatemető körül található, összesen közel 16 hektáros területét, a közbirtokosságok a mojnesti kataszteri hivatalnak jelezték, hogy az említett területeket már 2004-ben ők telekkönyveztették Csíkszeredában, miután visszaszolgáltatták nekik. A helyzetről a Hargita Megyei Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (OCPI) is azonnal értesült – közölte megkeresésünkre Sorin Truță, az intézmény igazgatója, hozzátéve, a kettős bejegyzés tényéről tájékoztatta az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökséget (ANCPI).

Közel 16 hektárnyi olyan területet telekkönyveztetett magántulajdonaként Dormánfalva önkormányzata az úzvölgyi katonatemető körül, amelyeket korábban már a csíkszentmártoni és csíkcsekefalvi közbirtokosságok is telekkönyveztettek. A kettős bejegyzést a telekkönyvi rendszer hibái tették lehetővé.
Kérdésünkre, hogy miként történhetett meg a kettős telekkönyveztetés, az igazgató elmondta, mivel Csíkszentmárton és Dormánfalva közigazgatási határát illetően korábban is nézeteltérés volt, 2001-ben a két megye kataszteri hivatalának vezetői, illetve Dormánfalva polgármestere és a kisváros urbanisztikai osztályának vezetője egy találkozón abban állapodtak meg, hogy nem azt a kataszteri dokumentációt használják, amelyet a város készíttetett, és amely Úzvölgyét Dormánfalvához tartozónak jelzi, hanem az 1:25 000-es léptékű térképet, amelyen a település határát a Hargita megye által fenntartott módon jelezte. Ez azért is fontos, mivel az 1968. évi 2. számú törvény Úzvölgyét Csíkszentmárton részeként nevezi meg – emlékeztetett.
Csíkszentmárton polgármestere 2003-ban szolgáltatta vissza a közbirtokosságoknak az említett területeket, 2004-ben a közbirtokosságok a 2001-es megállapodás értelmében telekkönyvi bejegyzést kértek és helyrajzi számokat kaptak. A 2009-ben megjelent E-terra integrált kataszteri és telekkönyvi rendszerben a papír alapú telekkönyveket elektronikus változattá alakították. Mivel a határmegállapítás továbbra sem volt végleges, és a Bákó megyei kataszteri hivatal a dormánfalviak által készített kataszterben megjelölt határokat vette alapul, a törvény szerint, ha a hivatalok különböző határokat használnak, az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Ügynökség dönti el, melyik a mérvadó, amíg a bíróság nem hoz erről döntést – magyarázta az igazgató.
A két megyei kataszteri hivatal vezetőjét 2011-ben Bukarestbe hívták, az országos ügynökséghez, amely úgy döntött, hogy mivel az országos kataszterben ez a terület Bákó megyéhez tartozik, amíg nincs határokat megállapító jogerős bírósági határozat, addig az ő illetőségük a helyrajzi számok kiadása.
– részletezte Truță.
Az integrált kataszteri rendszer adatbázisában az említett közbirtokossági területekre 2004-ben kiadott helyrajzi számok nem szerepelnek. Erről az igazgató azt mondta, a kataszteri hivatalok szabályzata szerint ha egy ingatlant tévedésből más közigazgatási egység területén telekkönyveznek, mind ahová tartozik, vagy ha módosították a határokat, a kataszteri hivatal kérheti az érintett helyrajzi szám átadását azon közigazgatási egység területére, amelyhez az ingatlan tartozik.
„Ha ezt mi hivatalból megtesszük és átadjuk, a tulajdonosok Bákó megyei, dormánfalvi helyrajzi számokat kaptak volna, ezzel gyakorlatilag elismerjük, hogy a terület Bákó megyéhez tartozik – érvelt az igazgató. Hozzátette, az átadás feltételei sem teljesültek, mivel nem történt határkiigazítás. Truță szerint ha a mojnesti kataszteri hivatal nem tesz eleget a két közbirtokosság által kért kiigazításnak, a tulajdonosok bíróságon kérhetik a Bákó megyei telekkönyvek érvénytelenítését. A hivatal vezetője úgy tartja,
Kerestük Constantin Toma dormánfalvi polgármestert is az ügy kapcsán, de nem értük el, ezért írásban küldtük el kérdéseinket neki.
A 1998-ban készült kataszteri dokumentációból, amelyet az országos kataszteri hivatal megbízásából több Hargita megyei település, így Csíkszentmárton közigazgatási határát is rögzítette, Úzvölgye kimaradt, ezt Csíkszentmárton polgármestere jelezte is az átvételnél. A hivatalos magyarázat szerint azért történt ez, mert a feladatfüzet ezt nem tartalmazta, és rövid volt a rendelkezésre álló idő. Kérdésünkre Rákossy Botond József földmérő mérnök, akinek cége az említett kataszteri felmérést végezte, elmondta, szeptemberben kezdtek dolgozni, és év végéig a kiutalt összegeket el kellett költeni. Tusnádfürdőn is dolgoztak, Csíkszentmártonban is, és a kataszteri hivatal úgy döntött, hogy Úzvölgyével nem kell foglalkozni, mert nem lehet abban az évben befejezni.
„1996-ban jelent meg a kataszteri törvény, és aszerint minden kataszteri munkálatot elhatárolással kell kezdeni. Ez volt az első komolyabb munka, és azzal be is fejeződött.
Most is azt írja a szabályzat, hogy ahol teljes felmérés van, ezzel kellene kezdeni, de ez nem történik meg, mindig valamilyen okból spórolnak” – fejtette ki. Rákossy megjegyezte, az említett kataszteri felmérésnek nem volt jogi következménye, mert a határokat 2011-ben jelölték ki Bukarestben, az ortofotós térképek alapján. A dormánfalvi önkormányzat idén három közbirtokossági területet telekkönyveztetett saját nevére, egy negyedik esetében is kérelmezték ezt, amely a csíkcsekefalvi közbirtokosság tulajdona, ezt azonban a mojnesti telekkönyvi hivatal elutasította, miután jelezték nekik a helyzetet – tudtuk meg Rákossytól.
Előzmények
Dărmănești önkormányzata 2019 áprilisában önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, amelyet korábban Csíkszentmárton község gondozott és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. Tavaly június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. A tavaly júniusi erőszakos eseményeket szervező szélsőségesen nacionalista Calea Neamului Egyesület december elsején, a román nemzeti ünnepén is megemlékező rendezvényt tartott az úzvölgyi katonatemetőben.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.
Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.
Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében
A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.
Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.
szóljon hozzá!