Sérült, magatartászavaros gyerekek oktatása: odafigyelnek az igényekre

Például a kinetoterápiás termet új eszközökkel látták el, laptopot, kivetítőt vásároltak minden osztályterembe, és rendbe tették a kertet, ahol szabadtéri foglalkozásokon vesznek részt a gyerekek.

A marosvásárhelyi 1-es számú központban 241 gyerek tanul román, illetve magyar tannyelvű osztályokban. Mint az aligazgatónő elmondta, két típusú osztály van: a súlyosan és többszörösen sérülteké, ahol osztályonként 4–6 gyerek tanul, illetve a középsúlyosan sérült és magatartászavarral küzdő gyerekeké, ahol 6–12 közötti a létszám. Utóbbiba kerülnek azok a többnyire ötödikes, hatodikos tanulók, akik a normál iskolában nem tudtak lépést tartani, ezért kibuktak. A pedagógusok speciális módszerekkel, sokkal lassúbb ritmusban tanítanak, ugyanazt a tantervet követve, mint a normál iskolákban, csak kis lépésekre lebontva, egyénre szabottan, a tanuló igényeihez, képességeihez alkalmazkodva.

Hogyan kerülnek be ezekbe az osztályokba?

Ahhoz, hogy egy sérült vagy viselkedészavaros gyerek bekerüljön a speciális oktatásba, első lépésként a megyei pszichopedagógiai tanácsadó központ felmérésén kell részt vennie. Ezután egy szakmai orientációs bizottságtól személyre szabott igazolást kap, és ennek megfelelően kerül speciális osztályba, iskolába, vagy sajátos nevelési igényű tanulóként jár normál iskolába. A szülő maga dönthet arról, hogy gyermekének melyik oktatási formát/intézményt választja. Ha a normál iskolát, akkor fejlesztő tanár foglalkozik vele.

Hargita: kevés a szakképzett személyzet

Hargita megyében a két inkluzív, azaz befogadó iskolai oktatási központban (Oklánd és Bélbor), valamint az iskolák speciális osztályaiban végzett tanulók a csíkszeredai speciális szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat – tájékoztatott Demeter Levente Hargita megyei főtanfelügyelő.

– tette hozzá.

Maros megyében a középsúlyosan sérült fiatalok a 8. osztály elvégzése után szakiskolában tanulhatnak tovább, a súlyosan és halmozottan sérültek pedig 10 osztályt járnak a központban – fejtette ki Péterffy Csilla.

Ami a nehézségeket illeti, azokat Hargita megyében elsősorban a szakképzett személyzet nem megfelelő létszáma okozza, valamint a gyerekek szállítása a lakóhelytől a speciális osztályba/iskolába. Demeter Levente elmondta, sok esetben a falun élő, különböző szintű fogyatékkal elő gyerekek emiatt is maradnak ki az őket támogató szolgáltatásokból.

„Továbbá problémát jelent, hogy nagyon sok esetben nincs megfelelő együttműködés a helyi önkormányzatokkal. Szükség volna további inkluzív oktatási központokra a városokban, mint Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós vagy Maroshévíz, ahol működhetnének a teljes oktatási ciklust átölelő osztályok, hogy megfelelő módon lehessen odafigyelni ezeknek a gyerekeknek a sajátos igényeire” – fogalmazott a Hargita megyei főtanfelügyelő.

Maros megyében a fejlesztő tanárok száma túl kevés – mondta Péterffy Csilla –, mindössze hárman vannak, akik „kijárnak” az általános iskolákba tanítani. Ugyanakkor gondot okoz a helyhiány is, ami miatt a tanulók délelőtt és délután járnak iskolába.

Az inkluzív iskola főbb jellemzői:

• a kirekesztés és kirekesztettség mindenfajta formájának megelőzése;

• elfogadó közösség kialakítása, a diszkriminatív attitűdök megváltoztatása;

• a speciális nevelési szükségletek maximális figyelembe vételével való oktatás, nevelés;

• a felmerülő tanulási nehézségek esetén elsősorban nem a gyermekben keresi a hibát, hanem magában az oktatás milyenségében;

• mérték szerinti oktatás: egyéni képzési, nevelési terv, kooperatív tanulás, szervezeti formák, tanulási-tanítási stratégiák, szükséges mértékű és milyenségű támogatás, folyamatos segítségadás, differenciált követelmények stb.;

• tanárok és a segítő szakemberek (pszichológus, terapeuta, gyógytornász, logopédus, orvos stb.) hatékony együttműködése.