
A zömében magyarlakta Erdőszentgyörgy iskolaközpont diákjai sem sajátítják el könnyen a román nyelvet. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Nemcsak Hargita és Kovászna megye magyar diákjai küzdenek a román nyelvtanulással, hanem Maros megye magyarlakta vidékein is: az iskola falain kívül nincs lehetőségük gyakorolni a nyelvet, és ez hátrányukra válik. Egy magyarlakta település román szakos tanárával beszélgettünk.
2017. augusztus 16., 12:502017. augusztus 16., 12:50
2017. augusztus 16., 13:152017. augusztus 16., 13:15
Döntéshozó fórumként fogadta el a parlament felsőháza júniusban az RMDSZ által kezdeményezett 2016/68-as sürgősségi kormányrendelet módosítását, amelynek értelmében
A most végzett negyedik osztályosok ősztől már az új, sajátos román tanterv szerint tanulnak. Ezek a diákok a nyolcadikos záróvizsgán már a többségtől különböző tételek alapján vizsgázhatnak, és megkülönböztetett tételek alapján érettségiznek majd román nyelvből és irodalomból.
A statisztikák azt mutatják, szükség is van erre, hiszen a kisérettségin, valamint az érettségin a magyar diákok rosszabbul teljesítettek az országos átlagnál román nyelvből és matematikából is. Nemcsak Hargita és Kovászna megyékre jellemző probléma ez, hanem Maros megye magyar lakta vidékeire is. Ezeken a településeken ugyanis a magyar diákoknak nincs lehetőségük „begyakorolni” a román nyelvet a tanintézet falain kívül, az iskolában pedig heti öt órában nehezen sajátítják el az idegen nyelveket.
A nagyobb városokban élőknek számos lehetőségük akad a román nyelv megtanulására, a játszótéren a román barátoktól kezdve egészen a román anyanyelvű bolti eladókig.
Nagy Mónika, az erdőszentgyörgyi Szent György Iskolaközpont román szakos tanárnőjét kérdeztük arról, hogy mit tehet egy magyarlakta településen a pedagógus és a diák azért, hogy a tanuló jobban megismerje a többség nyelvét.
– fejtette ki a szaktanár. Nagy Mónika szerint olyan táborokra lenne szükség, amelyben román és magyar gyerekek közösen vesznek részt, akár barátságok szövődnek, levelezések alakulnak ki, így észrevétlenül is hamarabb megtanulják a gyerekek az idegen nyelvet.
A román nyelv differenciált oktatásával kapcsolatban az erdőszentgyörgyi tanárnő úgy véli, könnyebb lehet a tanulás, de nem biztos, hogy teljes mértékben segítene a magyarlakta települések tanulóinak a nyelv elsajátításában.
– fejtette ki a szaktanár, aki általános iskolai és középiskolai osztályokban is tanítja a románt. Szerinte az sem biztos, hogy segítene, ha román anyanyelvű tanár oktatná az ország nyelvét ezekben az iskolákban, hiszen a magyarázat részét nem értenék a diákok.
„Vannak olyan tankönyvek, amelyek esetében alapkövetelmény, hogy ismerje a magyar nyelvet a román szakos tanár, mert mondjuk az egyik oszlopban a román kifejezések vannak felsorolva, a másikban pedig a szavak magyar megfelelője” – mondta Nagy Mónika.
A román nyelvoktatásban elindult tehát egy folyamat, amely változtathat az eredményeken azáltal, hogy jövő tanévtől az ötödikesek is alternatív román tantervből tanulnak. A magyarlakta településeken azonban ennél jóval többre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar diákok ne csak heti öt órában találkozzanak az ország nyelvével.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!