Röviden, amit Nagyboldogasszony ünnepéről tudnunk kell

Búcsús szentmise Nagyboldogasszony ünnepén Kontumácon. Archív

Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Csütörtökön ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét.

Székelyhon

2024. augusztus 15., 08:152024. augusztus 15., 08:15

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, és a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték – írja az MTI a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálatának közleménye apaján.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy

a Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.

Kitértek arra is, hogy az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén résztvenniük. Romániában – hivatalos munkaszüneti nap lévén – hosszú hétvégéjük lesz a közalkalmazottaknak Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából, mivel a kormány pihenőnappal kötötte össze az augusztus 15-i munkaszüneti napot a hétvégével.

Ünnep Egyház