Rendkívül méltánytalan helyzetbe kerültek a magyar végzősök a digitális javítási rendszer miatt

Az idei végzősökre hat rendkívül hátrányosan a jelenlegi helyzet. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Az idei végzősökre hat rendkívül hátrányosan a jelenlegi helyzet. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Hátrányosan befolyásolta a magyar tagozatos próbaérettségizők román jegyeit – és egyben végső átlagait – az idén alkalmazott digitális javítási rendszer: egyből szemet szúr, ha egy olyan tanár javítja a magyar gyermekek dolgozatait, aki nem él a környezetükben, nem kommunikál velük, akkor még a legtörekvőbb diákok sem tudnak labdába rúgni, azaz nagy jegyet elérni. Ez pedig a pályaválasztásukra, jövőjükre nézve is nagy hatással lehet. Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő sajtótájékoztatón elemezte a próbaérettségi részletes statisztikáját.

Bodor Tünde

2024. március 18., 21:122024. március 18., 21:12

Idén először történt meg, hogy a digitális platformra felkerülő dolgozatokat országos szórásban javították, azaz

a háromszéki magyar diákok román dolgozatai akár egy galaci, krajovai vagy szucsávai tanárhoz is kerülhettek.

Ugyan előrevetíthető volt, hogy ez nem kedvez a magyar diákoknak, az eredmények viszont beszédesen igazolják a rossz előérzetet. A Kovászna megyében elért jegyeket nézve több viszonyítási alaphoz mérve sem lehet más következtetést levonni, minthogy az idén még – utolsóként – a többséggel azonos tanterv alapján tanuló és a többséggel szemben alkalmazott normák szerint értékelt

magyar tagozatos diákok számottevő hátrányban vannak román anyanyelvű társaikkal szemben.

Íme, a megyében tantárgyanként átmenő jegyet, illetve annál jobbat elérő diákok aránya:

  • románból 40,2 százalék,

  • a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematika/történelem) 66,41 százalék,

  • a választott tantárgyból 74,2 százalék,

  • anyanyelvből 89,43 százalék.

Ha most lett volna az „igazi” érettségi, a diákok alig 30,9 százaléka ment volna át, ami nagyon kevés. Tavaly ez az arány 48,33 százalékot tett ki, és bár így is feltűnő a különbség, azt talán meg lehetne azzal magyarázni, hogy minden évfolyam más, és „más szőlőből más bor készül”, magyarázta a főtanfelügyelő. De az mégiscsak elgondolkodtató, hogy

míg a román tagozatokon a diákok 51,32 százaléka ment át, addig a magyarokon csak 21,09 százalék.

Még feltűnőbb, hogy a tavaly ilyenkor elért eredményekhez képest a román jegyek mélyrepülésben vannak, 23 százalékkal romlottak, míg a többi tantárgy estében nagyon kicsi a különbség a két év eredményei között: valami okból kifolyólag történelemből sikerült még kevesebbeknek megírni az 5-öst (15 százalékkal), viszont

az állam hivatalos nyelvét leszámítva az országos átlagnál jobbak a háromszéki jegyek.

Hogyan jutottunk ide?

Az is kiolvasható a statisztikából, hogy a magyar tagozatos végzősök közül

még a jó tanulók, a korábban nagy jegyet elérők is alig tudtak 7-esnél jobbat produkálni románból:

mindössze 32 jegy van 7 és 10 között, míg a román tagozatosoknál 89, holott utóbbiak feleannyian vannak, mint a magyarok. Vagyis

Idézet
az a diák, aki a belefektetett munkájának megfelelően idén nagy jegyre számított, lecsúszott a gyengék közé

– magyarázta a főtanfelügyelő.

A háromszéki 811 magyar próbaérettségiző közül 605 bukott el (írt 5-ös alatti jegyet), mindössze negyedük ért el átmenőt, de azt is zömmel 5-ös és 6-os jegyekkel, a román tagozatokon viszont ez az arány szinte 71 százalék!

A három székely megye statisztikái egybevetve is elgondolkodtatók. A románon kívül elég hasonlók az átmenési arányok, az államnyelvből azonban Maros megyében 47,32 százalék írt 5-öst vagy annál jobbat (ami azzal magyarázható, hogy a magyaroknak az utcán több lehetőségük van kapcsolatba kerülni a román nyelvvel), Hargita megyében 27,69 százalék, Kovászna megyében pedig – mint fentebb írtuk – 40,12 százalék.

Hogy honnan vezetett ide az út, azt is felvázolta Kiss Imre: 2015-ig helyben javították az érettségi dolgozatokat, azaz azok a tanárok pontoztak, akik tanították is a diákot. 2015-től más megyébe kellett hordozni a javítandó dolgozatokat, de a magyar tagozatosok dolgozatait olyan megyébe vitték, ahol jelen van a magyar kisebbség, vannak magyar oktatási intézmények, de még így is érezhető volt azonban a különbség.

Egy magyar gyermek ugyanis a legjobb szándéka ellenére sem tudja még csak megközelíteni sem egy anyanyelven beszélő nyelvhasználatát,

és ez látszik a magyar jó tanulók és a román jó tanulók dolgozatainak, jegyeinek összehasonlításakor is: a magyarnak szegényebb a szókincse, más szórendet használ, gyakran vét stiláris és nyelvtani hibákat, főként nem és szám szerinti egyeztetésben, mivel ilyen nincs a magyar nyelvben. Az pedig, hogy kisebbségi diák írta a dolgozatot, a javítás folyamatában nem derül ki a tanár számára.

Legalább Erdélyben javítanának!

Ez a digitális javítási rendszer rendkívül méltánytalan a mostani generációval szemben, és leginkább a jó tanulókat sújtja, akik a más nyelvi környezetből érkező magyar társaikkal, illetve a románokkal szemben is nagy hátrányba kerülnek – vonta le a következtetést a főtanfelügyelő.

Jövőben már azok érettségiznek, akik sajátos tanterv szerint tanulták a románt, az ő dolgozataikat pedig már csak olyan tanárok javíthatják, akik aszerint a tanterv szerint tanítanak.

Az idei végzősökre rendkívül hátrányos helyzetet nyilván nem hagyják szó nélkül az illetékesek, számokkal, statisztikával felfegyverkezve megpróbálják elérni, hogy a minisztérium engedélyezze, legalább olyan megyébe vigyék a székelyföldiek dolgozatait, ahol vannak kisebbségi oktatási intézmények (tehát Erdélybe), ahol egy román tanár is kapcsolatba kerülhet kisebbségi diákkal, megérti a nehézségeit.

Ezt ugyan a háromszéki és a Hargita megyei főtanfelügyelő korábban is kérte, de mindeddig eredménytelenül. „Ahhoz azonban, hogy ez megoldódjon – esetleg a nyári érettségire –, a minisztériumnak és a politikumnak valamiféle egyezségre kell jutnia, illetve meg kell találni a megfelelő jogi hátteret – jelentette ki Kiss Imre.

Kérésüket a Romániai Magyar Pedagógusszövetség álláspontjával is alá kívánják támasztani.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

Évente 5-14 nappal hosszabb szabadság, a hétvégi munkára teljes bérpótlék – több kedvező változást is hoz a szociális ellátórendszerben dolgozók számára az új kollektív munkaszerződés. Legalábbis „papíron”, a valóságban kevésbé.

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben
2025. április 03., csütörtök

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor csütörtökön kijelentette, hogy várja a kormánykoalíció reakcióját a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazásának ügyére.

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását
2025. április 03., csütörtök

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését

Komoróczy Zsoltot nevezte ki a városi kórház ideiglenes vezetőjének Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere, miután lemondott a korábbi menedzserigazgató – közli a polgármesteri hivatal.

Komoróczy Zsolt vette át ideiglenesen a székelyudvarhelyi városi kórház vezetését
2025. április 03., csütörtök

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

A kormány a gépjárművek környezetszennyezési adóját a jelenlegi adórendszer módosításakor fogja bevezetni – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a pénzügyminiszter.

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna
2025. április 03., csütörtök

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás

Két részletben összesen 800 lej támogatást kapnak idén a kisnyugdíjasok, az első kifizetést még április 15-ig megejthetik.

Friss ígéret: nagyhétre megérkezik a 400 lejes támogatás
2025. április 03., csütörtök

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton

Elkezdték a 132A jelzésű megyei út Homoródalmásról Vargyas-szorosba vezető szakaszának aszfaltozását. Júniusra fogják befejezni a munkálatokat. A túrázókat nem fogja zavarni az építkezés.

Terítik az aszfaltot a Vargyas-szorosba vezető úton
2025. április 03., csütörtök

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból

A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.

Kiszámolták, mennyi pénz jön be az oszlopadóból
2025. április 03., csütörtök

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában

Aláírták a szerződést a csíkszeredai közszállítást és parkoló-üzemeltetést kiszolgáló intelligens forgalommenedzsment-rendszer rendszer beszerzésére. A rendszer beüzemelését 12 hónap alatt kell biztosítania a közbeszerzésen nyertes cégnek.

Kezdődhet az intelligens forgalommenedzsment-rendszer telepítése Csíkszeredában
2025. április 03., csütörtök

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson

A tavaly felvett hitel törlesztési részleteinek terhe alapjaiban befolyásolja Gyergyószentmiklós idei költségvetését, amire csütörtök délután bólinthatnak rá. A nehéz anyagi helyzet miatt nehéz döntéseket is meg kell hozni.

Nehéz döntések éve lehet az idei Gyergyószentmiklóson
2025. április 03., csütörtök

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze

Befejeződött a Sepsikőröspatak központjától a Vadas-tető aljág vezető útszakasz kiépítése, a véglegesített költségvetést csütörtökön fogadta el Kovászna Megye Tanácsa. A kézdiszéki úthálózatot érintő, nagy beruházásra is benyújtották a pályázatot.

Utak, hidak építésére fókuszálnak, kistérségeket kötnek össze