Hirdetés
Hirdetés

Rendkívül méltánytalan helyzetbe kerültek a magyar végzősök a digitális javítási rendszer miatt

Az idei végzősökre hat rendkívül hátrányosan a jelenlegi helyzet. Képünk illusztráció •  Fotó: Gecse Noémi

Az idei végzősökre hat rendkívül hátrányosan a jelenlegi helyzet. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

Hátrányosan befolyásolta a magyar tagozatos próbaérettségizők román jegyeit – és egyben végső átlagait – az idén alkalmazott digitális javítási rendszer: egyből szemet szúr, ha egy olyan tanár javítja a magyar gyermekek dolgozatait, aki nem él a környezetükben, nem kommunikál velük, akkor még a legtörekvőbb diákok sem tudnak labdába rúgni, azaz nagy jegyet elérni. Ez pedig a pályaválasztásukra, jövőjükre nézve is nagy hatással lehet. Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő sajtótájékoztatón elemezte a próbaérettségi részletes statisztikáját.

Bodor Tünde

2024. március 18., 21:122024. március 18., 21:12

Idén először történt meg, hogy a digitális platformra felkerülő dolgozatokat országos szórásban javították, azaz

a háromszéki magyar diákok román dolgozatai akár egy galaci, krajovai vagy szucsávai tanárhoz is kerülhettek.

Ugyan előrevetíthető volt, hogy ez nem kedvez a magyar diákoknak, az eredmények viszont beszédesen igazolják a rossz előérzetet. A Kovászna megyében elért jegyeket nézve több viszonyítási alaphoz mérve sem lehet más következtetést levonni, minthogy az idén még – utolsóként – a többséggel azonos tanterv alapján tanuló és a többséggel szemben alkalmazott normák szerint értékelt

magyar tagozatos diákok számottevő hátrányban vannak román anyanyelvű társaikkal szemben.

Íme, a megyében tantárgyanként átmenő jegyet, illetve annál jobbat elérő diákok aránya:

  • románból 40,2 százalék,

  • a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (matematika/történelem) 66,41 százalék,

  • a választott tantárgyból 74,2 százalék,

  • anyanyelvből 89,43 százalék.

Ha most lett volna az „igazi” érettségi, a diákok alig 30,9 százaléka ment volna át, ami nagyon kevés. Tavaly ez az arány 48,33 százalékot tett ki, és bár így is feltűnő a különbség, azt talán meg lehetne azzal magyarázni, hogy minden évfolyam más, és „más szőlőből más bor készül”, magyarázta a főtanfelügyelő. De az mégiscsak elgondolkodtató, hogy

míg a román tagozatokon a diákok 51,32 százaléka ment át, addig a magyarokon csak 21,09 százalék.

Még feltűnőbb, hogy a tavaly ilyenkor elért eredményekhez képest a román jegyek mélyrepülésben vannak, 23 százalékkal romlottak, míg a többi tantárgy estében nagyon kicsi a különbség a két év eredményei között: valami okból kifolyólag történelemből sikerült még kevesebbeknek megírni az 5-öst (15 százalékkal), viszont

az állam hivatalos nyelvét leszámítva az országos átlagnál jobbak a háromszéki jegyek.

Hogyan jutottunk ide?

Az is kiolvasható a statisztikából, hogy a magyar tagozatos végzősök közül

még a jó tanulók, a korábban nagy jegyet elérők is alig tudtak 7-esnél jobbat produkálni románból:

mindössze 32 jegy van 7 és 10 között, míg a román tagozatosoknál 89, holott utóbbiak feleannyian vannak, mint a magyarok. Vagyis

Idézet
az a diák, aki a belefektetett munkájának megfelelően idén nagy jegyre számított, lecsúszott a gyengék közé

– magyarázta a főtanfelügyelő.

A háromszéki 811 magyar próbaérettségiző közül 605 bukott el (írt 5-ös alatti jegyet), mindössze negyedük ért el átmenőt, de azt is zömmel 5-ös és 6-os jegyekkel, a román tagozatokon viszont ez az arány szinte 71 százalék!

Hirdetés

A három székely megye statisztikái egybevetve is elgondolkodtatók. A románon kívül elég hasonlók az átmenési arányok, az államnyelvből azonban Maros megyében 47,32 százalék írt 5-öst vagy annál jobbat (ami azzal magyarázható, hogy a magyaroknak az utcán több lehetőségük van kapcsolatba kerülni a román nyelvvel), Hargita megyében 27,69 százalék, Kovászna megyében pedig – mint fentebb írtuk – 40,12 százalék.

Hogy honnan vezetett ide az út, azt is felvázolta Kiss Imre: 2015-ig helyben javították az érettségi dolgozatokat, azaz azok a tanárok pontoztak, akik tanították is a diákot. 2015-től más megyébe kellett hordozni a javítandó dolgozatokat, de a magyar tagozatosok dolgozatait olyan megyébe vitték, ahol jelen van a magyar kisebbség, vannak magyar oktatási intézmények, de még így is érezhető volt azonban a különbség.

Egy magyar gyermek ugyanis a legjobb szándéka ellenére sem tudja még csak megközelíteni sem egy anyanyelven beszélő nyelvhasználatát,

és ez látszik a magyar jó tanulók és a román jó tanulók dolgozatainak, jegyeinek összehasonlításakor is: a magyarnak szegényebb a szókincse, más szórendet használ, gyakran vét stiláris és nyelvtani hibákat, főként nem és szám szerinti egyeztetésben, mivel ilyen nincs a magyar nyelvben. Az pedig, hogy kisebbségi diák írta a dolgozatot, a javítás folyamatában nem derül ki a tanár számára.

Legalább Erdélyben javítanának!

Ez a digitális javítási rendszer rendkívül méltánytalan a mostani generációval szemben, és leginkább a jó tanulókat sújtja, akik a más nyelvi környezetből érkező magyar társaikkal, illetve a románokkal szemben is nagy hátrányba kerülnek – vonta le a következtetést a főtanfelügyelő.

Jövőben már azok érettségiznek, akik sajátos tanterv szerint tanulták a románt, az ő dolgozataikat pedig már csak olyan tanárok javíthatják, akik aszerint a tanterv szerint tanítanak.

Az idei végzősökre rendkívül hátrányos helyzetet nyilván nem hagyják szó nélkül az illetékesek, számokkal, statisztikával felfegyverkezve megpróbálják elérni, hogy a minisztérium engedélyezze, legalább olyan megyébe vigyék a székelyföldiek dolgozatait, ahol vannak kisebbségi oktatási intézmények (tehát Erdélybe), ahol egy román tanár is kapcsolatba kerülhet kisebbségi diákkal, megérti a nehézségeit.

Ezt ugyan a háromszéki és a Hargita megyei főtanfelügyelő korábban is kérte, de mindeddig eredménytelenül. „Ahhoz azonban, hogy ez megoldódjon – esetleg a nyári érettségire –, a minisztériumnak és a politikumnak valamiféle egyezségre kell jutnia, illetve meg kell találni a megfelelő jogi hátteret – jelentette ki Kiss Imre.

Kérésüket a Romániai Magyar Pedagógusszövetség álláspontjával is alá kívánják támasztani.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 26., vasárnap

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – elsőként látogatott hivatalosan Erdélybe az új kormány

Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.

Megújult a fehéregyházi Petőfi-emlékhely – elsőként látogatott hivatalosan Erdélybe az új kormány
Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Vasárnap is razziáznak a Maros és Hargita megyét összekötő országúton

Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.

Vasárnap is razziáznak a Maros és Hargita megyét összekötő országúton
2026. július 26., vasárnap

Két autó ütközött – félsávos forgalomkorlátozást kellett bevezetni

Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.

Két autó ütközött – félsávos forgalomkorlátozást kellett bevezetni
2026. július 26., vasárnap

Forgalomból kivont járművekkel és ittasan is közlekedtek

Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.

Forgalomból kivont járművekkel és ittasan is közlekedtek
Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét

Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.

Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét
2026. július 26., vasárnap

Viharok rondíthatnak bele a vasárnapunkba – sárga riasztást adtak ki Maros megyére is

Záporokra, zivatarokra, viharos szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több térségére.

Viharok rondíthatnak bele a vasárnapunkba – sárga riasztást adtak ki Maros megyére is
2026. július 26., vasárnap

Új nap, újabb lelőtt drón Romániában

Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor a román légierő egyik F-16-os vadászgépe Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.

Új nap, újabb lelőtt drón Romániában
Új nap, újabb lelőtt drón Romániában
2026. július 26., vasárnap

Új nap, újabb lelőtt drón Romániában

Hirdetés
2026. július 26., vasárnap

Októberi reggelnek is beillett volna ez a július végi vasárnap

Az ilyenkor megszokotthoz képest „csípősebb” volt a reggel országszerte az elmúlt napok lehűlése és csapadékos időjárása miatt.

Októberi reggelnek is beillett volna ez a július végi vasárnap
2026. július 26., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap hajnalban

Buzău és Vrancea megyében is volt egy földrengés vasárnap hajnalban – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Két földrengés is volt vasárnap hajnalban
Két földrengés is volt vasárnap hajnalban
2026. július 26., vasárnap

Két földrengés is volt vasárnap hajnalban

2026. július 26., vasárnap

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról

Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról – közölte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szombaton.

Tarr Zoltán Markó Bélával egyeztetett a határon túli magyar közösségek előtt álló kihívásokról
Hirdetés