Fotó: Beliczay László
Régiónként eltérő prioritások, megvalósítások és tervek – talán így lehetne leginkább jellemezni a Székelyföldi városfejlesztést, a Tusványoson jelenlévő székelyföldi városok polgármestereinek kerekasztal-beszélgetése alapján.
2022. július 22., 20:492022. július 22., 20:49
2022. július 22., 21:182022. július 22., 21:18
Városfejlesztés Székelyföldön témában osztotta meg gondolatait Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely elöljárója, Benedek Huszár János, Barót vezetője, valamint Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere Tusványos harmadik napján. A beszélgetést az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Horváth Anna vezette.
Fotó: Beliczay László
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a beszélgetés elején elmondta, hogy az elmúlt 30 évet két részre osztaná, mivel szerinte
Mint mondta, nagyjából 2004 óta tudunk arról beszélni, hogy egy település önkormányzatának élete többről szól mint egy kifizetési ügynökségé, azóta lehet közpolitikáról és saját bevételekről beszélni. Az előtte lévő periódus inkább arról szólt, hogy mindenki saját magára koncentrált,
Fotó: Beliczay László
Kiemelte, hogy Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is megalakultak a metropolisz-övezetek, amelyek arról szólnak, hogy a város és a községek közti köteléket kell megerősíteni. A polgármester ezt követően kitért arra, hogyan nyilvánul meg mindez az általa vezetett város és a környékbeli települések életében.
„Elég intenzív együttélés van a város és a községek között, Sepsiszentgyörgy esetében sok ezerre tehető azoknak a száma, akik bejárnak a városba dolgozni, behozzák a gyerekeket óvodába, iskolába, ugyanakkor sokan költöznek ki a város körüli településekre is.
– részletezte az elöljáró.
Fotó: Beliczay László
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, először arról számolt be, hogy nagy örömére szolgál, hogy a székelyföldi városok polgármesterei között kialakult egy szoros együttműködés. Mint mondta, 2016-ban, amikor polgármesteri tisztséget nyert, sikerült létrehozni a székelyföldi polgármesterek találkozóját, és hat év után is tart ez az együttműködés:
„2-3 havonta összeülünk, és ezeken a találkozásokon a közösségünk ügyeiről szoktunk tanácskozni” – részletezte.
Ezt követően a székelyudvarhelyi elöljáró is kitért a város és a hozzá kapcsolódó vidék kapcsolatáról, és a tervben lévő fejlesztésekről beszélt.
– jelentette ki, majd hozzátette, jelen pillanatban végleges forma előtt áll egy Székelyudvarhely által indítványozott, már bejegyzett fejlesztési társulás, amely magába foglalja tizennégy udvarhelyszéki település polgármesteri hivatalát. Ugyanakkor dolgoznak egy másikon is, amely Székelyudvarhely 20 kilométeres körzetében fog megoldást találni a közszállítás kérdésére.
– részletezte az elöljáró, hozzátéve, hogy további fejlesztési tervek közé tartozik egy elkerülő út kiépítése a város körül, parkolóházak létrehozása, valamint egy városi uszoda építése is.
Fotó: Beliczay László
Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós elöljárója elmondta: úgy látja, hogy Gyergyószék még nincs olyan kiforrott helyzetben, mint a többi municípium. „A környező falvak nagyon erősek ahhoz képest, hogy Gyergyószentmiklós mint megyei jogú város, a székelyföldi municípiumok sorában az egyik legkisebb.
– osztotta meg aggályait a polgármester, hozzátéve, hogy bizonytalan egyelőre, hogy Gyergyószentmiklós képes-e Hargita megye északi részén központi szerepet játszani befogva minden települést. Csergő ugyanakkor kiemelte, hogy
„Ez az, amivel felül tudunk kerekedni és tudjuk tartani a központi helyzetünket, de mi nagyon sokat kell dolgozzunk azért, hogy nyitottá váljunk és bizalmi rendszerben jól tudjuk bekötni a környező településeket. Az a célunk, hogy tudjuk megerősíteni azt a fajta központi jelleget, amely az utóbbi 20 évben elmaradt.
– mondta.
Fotó: Beliczay László
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere úgy látja, Székelyföld esetében a metropolisz alatt a székely székeket kell érteni, azaz
„Csíkszeredában nem az a kérdés, hogy hogyan segítsük a falvakat, vagy ők hogyan segítsenek vissza, hanem az, hogy a jövőben milyen eszközöket tudunk hozzárendelni ehhez” – osztotta meg a jelenlévőkkel pozitív szemléletét, hozzátéve, hogy szerinte a legfontosabb, hogy hogyan lehet úgy felépíteni az egész csíki rendszert, hogy mindenkinek meg legyen egy helye, egy szerepe.
– jelentette ki. Beszámolójából az is kiderült, hogy a metropolisz-övezet létrehozásán túl van egyesülési formájuk a hulladékgazdálkodásra, van olyan társulásuk, amely az alcsíki bicikliúthálózat fejlesztését fogja támogatni, olyan is, ami a sportra összpontosít, és olyan is, amely a Suta-tó övezetét újítaná meg. Hozzátette: ezeknek az a jó hozadéka, hogy átveszi az önkormányzatoktól ezt a feladatkört, hogy könnyebben tudnak eljárni, és több település tudjon ezekhez a fejlesztésekhez erőforrást rendelni.
Fotó: Beliczay László
Gyergyószentmiklós polgármesteréhez hasonlóan Barót polgármestere is hátrányban érzi az általa vezetett várost a többi municípumhoz képest. „
– fejtette ki, hozzátéve, hogy mind a négy környékbeli város körülbelül egy óra távolságra van Baróttól, így tőlük
A hiány ugyanakkor a közösségi dolgokban is megmutatkozik.
– részletezte a polgármester, hozzátéve, hogy azért együttműködésre is akad példa, hiszen a városi kórház működtetésébe a községek beszállnak egy jelképes összeggel, immár tíz éve, és tűzoltóságot is közösen finanszírozva, a megyei önkormányzat segítségével alapítottak. Ugyanakkor nemrég indítottak egy audittal foglalkozó egyesületet is, amely adminisztratív feladatokat fog ellátni. „Remélem, hogy ennek a példájára még több összefogást meg tudunk valósítani” – zárta gondolatait.
Fotó: Beliczay László
A városvezetők együttműködéséről a polgármesterek egyöntetűen úgy vélik, hogy nagyon jól és hatékonyan működik közöttük az egyeztetés.
Fotó: Beliczay László
„Az a fontos, hogy felelős közösségi vezetőként úgy tudjuk a saját közösségüket szolgálni, hogy más közösségnek kárt ne okozzanak” – fogalmazott Csergő Tibor András, hozzátéve, hogy valamennyi municípium önkormányzata a szövetségese, egyértelműen segítenek egymásnak, és nagyon jó ehhez a társasághoz tartozni.
– zárta a beszélgetést Gyergyószentmiklós polgármestere.
Románia csapata is részt vett azon a nemzetközi mentőversenyen Portugáliában, amely a világ húsz országának rohammentőcsapatait hozza össze 1999 óta. A hazai csapat első helyen végzett a Trauma Complex kategóriában.
Az elmúlt 24 órában 693 gépkocsivezetői jogosítványt vont be a rendőrség, 327-et gyorshajtás, 58-at alkohol, 13-at kábítószer befolyása alatt történő vezetés miatt – tájékoztatott vasárnap a Román Rendőrség.
Kétnapos keresés után holtan találtak rá a csíkszeredai Sándor Péter Katalinra – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség vasárnap délután.
Kihirdették a Marosvásárhelyen megszervezett, 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjazottjait. A 20 ezer lej értékű fődíjat idén a lengyel Michał Toczek: Egy kiégett házasság című rövidfilmje kapta.
Az idei év első kilenc hónapjában 59.056 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 23,41 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Esőzésekre és megerősödő szélre figyelmeztető, kedd reggelig érvényes előrejelzést adtak ki vasárnap a meteorológusok.
Három fotós, három helyszín, három megnyitó egyazon napon: a Face To Face Egyesület szervezésében rengeteg alkotás tárul az érdeklődők elé Székelyudvarhelyen Erdély Bálint Előd, Magyari Hunor és Balázs Attila első közös tárlatán.
Sikertelenül zárult a szombati keresőakció, továbbra sem lehet tudni, hogy hová távozott a pénteken eltűnt Sándor Péter Katalin – közölték gyerekei a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban. Nem adják fel, a keresés vasárnap is folytatódik.
A békéscsabai kolbászfesztivál amolyan „előszobájául” szolgál a szombaton Zabolán megszervezett 19. Székelyföldi Kolbászparádé.
Tizenegy sofőrt tiltottak el a vezetéstől szombaton Maros megyében, annyira veszélyesnek bizonyultak a forgalom többi résztvevőjére, a rendőrök ugyanakkor 171 bírságot is kiróttak.
szóljon hozzá!