
Főként hegyvidéken, a ragadozók elleni védekezéssel indokolva néhány pásztor kutyáinak száma megközelíti a haszonállatai számát. Illusztráció
Fotó: Thomas Campean
A kutyát az ember szelídítette magához. Aztán jó néhány példányát magára hagyta. A gazdátlan háziállat mindenképpen emberi felelőtlenség eredménye, és ide tartoznak a félig gazdátlanok, amelyek eledelük egy részét vadászva szerzik meg. Meghökkentők a számadatok, melyek közfelháborodás elkerülése végett nem kerülnek a statisztikákba.
2018. február 17., 14:232018. február 17., 14:23
A kutya háziasításának időpontja körül nem teljes az egyetértés, viszont az, hogy a kutya az első domesztikált állatfajok között volt, általánosan elfogadott. Neves kutatók szerint (pl. dr. Miklósi Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézet igazgatója) nem is lényeges a konkrét időpont, sőt a helyszín sem, mert egyrészt több földrészen egyidejűleg is történhetett a folyamat, másrészt etológiai szempontból akár a száz év alatti generációváltások száma is elegendő lehetett ahhoz, hogy a megfelelő genetikai változások létrejöjjenek. Tehát
Persze, a vad és a háziasított állapot között vannak fokozatok.
A több évszázados tudatos tenyésztés bizonyos célok szerint alakította a fajtákat és vonalakat. Elsősorban a munkavégzési céllal történt tenyésztés eredményeként őrző-védő, terelő, vadász, rendőrségi, vakvezető, terápiás stb. fajtákat alakítottak ki. Ezzel párhuzamosan, követhetetlen keveredések folytán, rengeteg generáció keverékkutya is született. Nyilvánvaló – főként a tudatosan tenyésztett kutyafajták esetében –, hogy testméretben, vérmérsékletben, mozgásigényben stb. nagy eltérések vannak.
A tenyésztői tevékenység és szabályozatlan keveredések eredményeként a házi kutya végtelen változékonyságot mutat például agresszió terén is. A harcra tenyésztett fajtákban ennek megléte követelmény, a többi, munkára vagy társasági célra szelektált fajta esetében viselkedési zavarként tekintenek rá. Az agresszió különböző formáit mutató kutyákra szokás mondani, hogy vad viselkedésűek. A vadállat és a háziállat között tehát bizonyos kutyafajták vagy példányok a domesztikáció eltérő fokozatait mutathatják.
Érdekes tény, hogy a háziasodás nem csak egyirányú folyamat. Előfordulnak korábban háziasodott állatok elvadult (dedomesztikált) állományai. A házi kutya erre nagyon jó példa, ugyanis lakott településeken nagy számban élnek az embertől közvetve függő kóbor falkák, de a folyamatos gyérítés ellenére
A kutya tehát egy emberi közreműködéssel vadállatból háziállattá alakított állatfaj, amiért felelősséggel tartozunk. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényéből is tudhatjuk, hogy felelősek vagyunk azért, amit megszelídítettünk, hát még azért, amit háziasítottunk.
Ugyanakkor, a gondoskodás hiánya képes kiváltani a domesztikációs folyamat irányváltását, így jönnek létre az elvadult kutyák.
Az urbánus környezet kóbor ebei folyamatos vitatémát adnak az állatvédelem és a lakosság erre érzékeny része között. Nem tervezek igazságot tenni, csak egy alapvető különbségre hívom fel a figyelmet a vadon körülményeihez képest. Ez a könnyen hozzáférhető háztartási hulladékokból származó és állatbarátok által rendszeresen adagolt majdnem korlátlan táplálékbőség. A vadonban ilyen nincs, ezért az elvadulás táplálékszerzési stratégia okán is hangsúlyosabb. A vadonban élő gazdátlan, kóbor, majd elvadult eb vadászattal szerez táplálékot.
Van még egy csoport, amelyet gazdátlannak nem lehet nevezni, ugyanis valaki tulajdonjogot formál rájuk, de a gazda szerepét csak részben vagy időszakosan tölti be. Ez a csoport a pásztorkutyáké. Főként hegyvidéken, a ragadozók elleni védekezéssel indokolva néhány pásztor kutyáinak száma megközelíti a haszonállatai számát. Ezek rendszerint különböző korcsok, amelyek a konkrét őrző-védő, vagy terelő munkára majdhogynem alkalmatlanok, arra viszont tökéletesen megfelelnek, hogy a „gazdájuk” gyönyörködjön bennük, illetve hogy turistákat, gombászókat, erdei gyümölcsgyűjtőket és a vadon élő állatokat zaklassák. A vadon élő vadászható és védett fajokra kifejtett hatás azonban nem merül ki csak a zaklatásban. Ezek némelyike gyakran áldozatul is esik. Akinek kutyája van – főként, ha közepes vagy nagy testméretű – tudja, más pedig elképzelheti, mekkora mennyiségű napi táplálékszükséglete van egy kutyának, s ebből lehet tovább gondolkodni a 10–15 vagy akár 20 feletti falkák igényeire, esetleg éves viszonylatban.
Egyértelmű, hogy a pásztorok kutyáinak egy része rendszerint vadászik. Hogy mekkora ennek hatása a vadon élő állatfajokra, az célirányos kutatások hiányában csak becsülhető.
Az elvadult kutyák esetében azonban van lengyelországi tudományos kutatási eredmény. Itt 2002 és 2011 között a kutyák átlagosan évi 33 ezer vadállattal, illetve 280 haszonállattal végeztek. Ezek a számok minden valószínűség szerint alábecsültek, hiszen a vadászok nem szerezhettek tudomást minden egyes esetről. Az áldozatul esett fajok között volt gímszarvas, vaddisznó, mezei nyúl, borz, fácán és számos védett faj is.
Fotó: Pál Árpád
Mielőtt felmerülne az idegenből hozott példa relevanciájának kérdése, illetve annak megkérdőjelezése, hogy mire is képesek az elvadult kutyák, létezik egy beszédes eset Romániából is. A 2016-os év elején a sajtó a WWF Románia közleményével volt tele, melyben beszámoltak arról, hogy a több százezer eurós projektjük eredményeként Krassó-Szörény megye területén szabadon bocsátott bölényekből négy elpusztult, s ezekből kettőt egy elvadult kutyafalka ölt meg, illetve falt fel.
Tehát, ha csak a vadon élő állatfajokra kifejtett hatást nézzük, akkor sincs a gazdátlan kutyáknak keresnivalójuk a vadonban. A kutya háziasított állatfaj, amely emberi gondoskodás nélkül viszonylag gyorsan visszavadul. A városokban élő gazdátlan ebek inkább időszakos elszaporodások esetében okoznak az átlagosnál nagyobb problémát. A gond csak az, hogy a menhelyeken való tartás nagyon költséges, ezért a befogott kóbor példányok egy bizonyos része a vadonban van szabadon bocsátva. Az ivartalanítás mint problémakezelés dicséretes, de az ivartalanított ebnek is van táplálékszükséglete. S annak is, amelynek csak képletesen van gazdája. A vadászó pásztorkutyák és elvadult kutyák kérdése tehát legalább annyira természetvédelmi probléma, mint vadgazdálkodási.
Évente több száz kóbor kutya
Sokáig a témát nem lehet szőnyeg alá seperni, de kutatói szempontból érdemben szinte semmit nem lehet tenni. Az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület keretében az együtt élő vörös róka és aranysakál táplálkozásbiológiai vizsgálatai is folynak. Új felfedezés, hogy a közepes testű ragadozók interakcióinak valamilyen mértékben szereplői a gazdátlan ebek is. Bizonyos vadászterületeken egészen elképesztő mintaszámot lehetne feldolgozni, ugyanis évente több száz kóbor kutyát ejtenek el. Azonban ezek, a közfelháborodás megelőzése érdekében, nem kerülnek be a statisztikákba, így tudományos szempontból fel sem dolgozhatók, nem is léteznek. A probléma viszont nem mondvacsinált.
Kompromisszumos költségvetést fogadott el Hargita Megye Tanácsa keddi, áprilisi ülésén. Bevételi oldalon 828 millió lejjel, kiadási oldalon 907 millió lejjel számolnak. A két összeg közötti különbség egyensúlyba hozása még számos tényezőtől függ.
A Szociáldemokrata Párt (PSD), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Béke – Románia az első frakciói kedden benyújtotta a parlamentben a bizalmatlansági indítványt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) közös bizalmatlansági indítványát nagy valószínűséggel megszavazza majd a parlament, és a kormány megbukik – jelentette ki Tánczos Barna kormányfőhelyettes.
Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és európai parlamenti delegációvezetőjét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium irányítására kérte fel Magyar Péter.
Romániában nincs gázolajhiány, a helyenként jelentkező ellátási zavarokért az üzemanyag-forgalmazók a felelősek, mivel nekik kell biztosítaniuk a megfelelő logisztikát és az időben történő szállítást.
A rendőrség egyetlen nap alatt közel 400 szabálysértést állapított meg a vasúti átjáróknál – idézi a Román Rendőrség közleményét az Agerpres.
Egy csereháti terület megvásárlását kezdeményezte soros ülésén a székelyudvarhelyi önkormányzat, ahol ifjúsági lakásokat építenének a közeljövőben. Emellett az Eötvös József Szakközépiskola felújításával kapcsolatban is történt némi előrelépés.
Politikai források szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) még kedden beterjeszti a parlamentbe az Ilie Bolojan vezette kormány elleni közös bizalmatlansági indítványát.
Lecsökken a kezdő és a tapasztalt pedagógusok bére közti különbség, és éppen a nagy pályarégiséggel rendelkezők járnak rosszul, ha jelenlegi formájában véglegesítik az új egységes bértörvénytervezetet. Az érdekvédelem általános sztrájkra készül.
Ilie Bolojan hétfő este azzal vádolta a Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy felrúgta a közösen kialkudott megállapodásokat, és „szétrobbantotta a kormányzást”.
szóljon hozzá!