Vadkár Szárhegyen. Archív
Fotó: Pethő Melánia
A mezőgazdasági termények betakarítási időszakában aktuálissá válnak a végleges vadkárbecslések. Ezek az Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület (ÖME) folyamatban lévő tevékenységei közé tartoznak, és alapvetően a gazdák munkálatainak időzítéséhez igazodnak. Ugyanakkor jelen cikksorozat olvasói részéről felmerült az eddigi eredmények ismertetésének igénye is.
2017. szeptember 25., 18:042017. szeptember 25., 18:04
2017. szeptember 25., 18:052017. szeptember 25., 18:05
A bevezető gondolatok tükrében egyértelmű, hogy csak részeredményekről számolhatunk be. Hogy ez miért is nem túl korai, annak az érdeklődők számára kissé kiábrándítónak tűnő magyarázata lehet.
A pontosság hiányának legfőbb oka, hogy olyan alapadatok felvétele nem valósult meg, amelyekhez viszonyítani lehetne a rögzített károk mértékét. Lényegében arra lenne szükség, hogy a kutatási terület mezőgazdasági területei teljesen fel legyenek leltározva. Sajnos az nem megoldás, hogy a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökségektől (APIA) kérjük ki a mezőgazdasági területekre vonatkozó adatokat, hisz nagyon sok az olyan kis kiterjedésű parcella, amelyre nem jár területalapú támogatás. Az egyéb nyilvántartások adatai viszont csak jövő évben lesznek hozzáférhetők, és csak összesített formában, ami földrajzi beazonosítást nem tesz lehetővé.
Tehát most közzé lehetne tenni olyan adatokat, hogy milyen kultúrák mekkora mértékben károsodtak, de nem ismert, hogy mennyi volt összesen annak a kultúrának a vetésterülete, s abban sem lehetünk biztosak, hogy az összes károsított területet fel tudtuk leltározni.
2017. július hónap elején kezdődtek az élőhely-térképezések, s ezek a jelzett károsított területrészek elhelyezkedése, illetve a Gyergyószentmiklós városhoz való közelség alapján lettek kivitelezve. Emiatt a mezőgazdasági területek termelt növényfajták szerinti tematikus térképe jelen állapotában foltszerű. Vannak olyan területrészek, melyek viszonylag jól dokumentáltak, s vannak olyanok, melyek egyáltalán nem. Ugyanakkor ez a munkálat rávilágított arra, hogy nagyon jó és gyakorlatias lehetőség lehet a jövőre nézve a környékbeli térinformatikai alkalmazások iránt érdeklődő középiskolás tanulóknak és főiskolai hallgatóknak e tevékenységbe való bevonása. Előzetes tudásra szükség nincsen, ugyanis
Az érdeklődő fiatalok bizonyos területrészek alapos feltérképezését végezhetnék el, és az általuk gyűjtött adatok Tudományos Diákköri Konferencián, vagy egyéb kutatási tevékenységben is felhasználhatók lennének.
Habár eredményekről nem számolhatunk még be a vadkárokkal kapcsolatosan, az idén elkezdett tevékenység már bizonyos vizsgálandó elméletek megfogalmazását lehetővé tette. Olyan gondolatok merültek fel, miszerint: (1) a rendelkezésre álló mezőgazdasági területek viszonylag kis részaránya károsul; (2) egy-egy parcella szintjén nem rendszeres a károsítás, ellenben a viszonylag kisszámú károsítás is esetenként nagymértékű kárt okozhat; (3) úgy tűnik, területileg élesen elkülönülnek a különböző vadfajok által okozott károk, ugyanis nem találtunk olyan kárképet egy parcellán belül, ami több fajra jellemző (ahol pl. szarvas károsított, ott vaddisznó nem); (4) helyi specialitás lehet a kaszálós területeken előforduló medve általi nagy gödrök ásása valószínűsíthetően pocokfészkek felkutatásának céljából; (5) a ritkán előforduló, de nagy kárt okozó jelleg rávilágít a villanypásztorok alkalmazásának fontosságára, ugyanis például egy száznapos vadkárérzékeny időszakban a 99 napig tartó hatékony őrzés eredményét is tönkreteheti egyetlen éjszaka alatt bekövetkező kár. Ilyen és ehhez hasonló elméleteket a jövőben kell igazolni, vagy cáfolni.
A villanypásztorokkal kapcsolatosan, amint azt már egy előző cikkben közöltük, a gazdák azt nehezményezik, hogy nincs konkrétan meghatározva, hogy mi számít elfogadható mértékű és minőségű védelemnek. Olyan információkra lenne szükség, hogy milyen műszaki paraméterek, milyen típusú elektromos vezetők, milyen tervezés és kivitelezés, illetve milyen felügyelet és karbantartás hatékony és elfogadható. Ezekre vonatkozóan
Bizonyos gyártóknak reklámot sem kívánunk generálni, de egy teljesség igénye nélküli elemzéssel beleesnénk ebbe a hibába. Megtörténhet, hogy a felhasználók véleménye alapján olyan márkájúak bizonyulnak költséghatékonynak, amelyeket mi nem is ismerünk. Ezért kezdeményeztünk egy kérdőíves felmérést ebben a témában. Ezúton is megkérjük a kedves mezőgazdasággal foglalkozó olvasókat, hogy szánjanak rá néhány percet, és töltsék ki az online kérdőívünket, melyet a farkas_attila@mailbox.hu címen igényelhetnek, vagy ide kattintva érhetnek el. Természetesen az eredményeket majd közzétesszük, az általunk is elvégzett tesztek tükrében.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
Óraátállítás vár ránk ismét vasárnap hajnalban, ezúttal egy körrel visszafelé tekerjük a nagy mánusokat. Bár évek óta rebesgetik, hogy megszabadulunk bioritmusunk ily módon történő felforgatásától, úgy tűnik, ez még jövőben sem esedékes.
Tizenhat évesen az 1956-os forradalomban harcolt, pénteken rendkívüli történelemórán mutatta be az eseményeket a Corvin-közi pesti srác, Varga János. Történetüket Kolozsváron és Székelykeresztúron is sok diákkal ismertette meg.
Az idei első félévben 2311 ember szenvedett munkabalesetet Romániában, 11,6 százalékkal kevesebben, mint 2023 azonos időszakában. Az áldozatok közül 43-an vesztették életüket, 34,8 százalékkal kevesebben, mint az előző év első hat hónapjában.
Az ország legalacsonyabb hőmérsékletét mérték Csíkszeredában szombatra virradóan az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint.
Első alkalommal végeztek prosztatarákos férfiaknál prosztatektómiás műtéteket a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban – adja hírül az egészségügyi intézmény.
A belföldi vasúti személy- és teherforgalom 81 vonatjáratának kell majd összesen 4860 percet vesztegelnie a vasárnap hajnali óraátállításkor – tájékoztatott szombaton a Román Vasúttársaság (CFR).
A magánszektorban megjelenő álláshirdetésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Fazakas László ügyvéd lapcsaládunk munkaközvetítő portálján, a Jóálláson induló új cikksorozat első részében.
Elkezdődött a balavásári körforgalom építése a Marosvásárhelyt, Szovátát, Segesvárt és Dicsőszentmártont összekötő útkereszteződésben, forgalomkorlátozásokra kell számítani az érintett útszakaszon.
Összehangolt hatósági akció zajlott Maros megyében a pénteki nap folyamán a falopások megfékezésének érdekében. Nyolc személyt előállítottak.
szóljon hozzá!