Orbán Viktor Tusványoson: a veszélyek korába léptünk

A kormánypárt elsöprő, kétharmados választási győzelmére utalva kezdte meg beszédét Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke Tusványoson. „Legutóbb 2019-ben találkoztunk, jó, hogy újra együtt lehetünk, szabadon, a barátokkal kiülhetünk a teraszra és megihatjuk a fröccsünket.

„A veszélyek korába léptünk, és korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak” – mondta, hozzátéve, hogy a világjárvány, az orosz–ukrán háború és a világban zajló hidegháború az a három fő megrendülés, amire az előzőekben utalt.

Szerinte a jelenlegi adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, miközben ennek az ellenkezőjét érezzük. Úgy gondolja, a rossz kedvünk szele egy nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy

„A valóság az, hogy száz évvel ezelőtt, amikor a nyugat hanyatlásáról beszéltek, akkor szellemi és demográfiai visszaszorulásról volt szó. Amit azonban ma látunk, az a nyugati világ anyagi és hatalmi visszaszorulása” – fejtette ki a kormányfő, hozzátéve, hogy a Nyugat lassan elveszíti az anyagcsatát: a világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része ugyanis a nyugati civilizáción kívül esik.

Orbán Viktor ugyanakkor jelezte, 2013-tól az amerikaiak a nyersanyag- és energiakitermelés új technológiáit indították meg, és ezzel együtt rögtön meghirdettek egy új amerikai biztonságpolitikai problémát. „Amerika nem rejtette véka alá, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az energiát” – fogalmazott, majd rámutatott, hogy Európa megpróbálta megvédeni a német–orosz energiatengelyt, majd szót ejtett arról is, hogy brüsszeli javaslatra csökkentenék az EU-tagállamok gázfelhasználását, és egy elosztási mechanizmust dolgoznának ki, amellyel kapcsolatban nemtetszését fejezte ki.

korábban írtuk

Orbán Viktor és Tőkés László teljes előadása – itt nézheti újra

A Székelyhon élőben közvetítette szombaton Orbán Viktor és Tőkés László előadását a 31. Tusványosról. A teljes felvétel újranézhető.

Ezek után áttért arra, hogy milyen kihívással néz szembe a magyar nemzet. Mint mondta, a kérdések fontossági sorrend szerint egymásra rétegződnek.

A második kihívás a migráció, amely ketté választotta Európát, s így a Nyugat ketté vált – mutatott rá az államfő. Meglátása szerint egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt, és ezek az országok többé nem nemzetek, csupán népek konglomerátumai. „Ez már nem Nyugat, hanem a Poszt Nyugat” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy

A Nyugat másik fele, Közép-Európa, és a kontinens e két fele között csata zajlik – részletezte a kormányfő, hozzátéve, hogy olyanná akarnak tenni minket, amilyenek ők. „Mi csak azt kérjük, hogy ők

Az államfő azzal folytatta a beszédét, hogy van egy ideológiai cselvetése az internacionalista baloldalnak, miszerint Európában eleve kevertfajú népek élnek. Ezt az állítást szemfényvesztésnek nevezte, mint mondta, éppen ebben különbözik Nyugat két fele.

„A Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke, és amikor szerencsés a csillagállás és jó a szélállás, akkor ezek a népek egy hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy sajátos, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig, egymással hajlandók vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni” – fogalmazott.

Ezután a folyamatosan Európa felé mozgó iszlám civilizációról beszélt, úgy vélve, hogy belátták, a Magyarországon át vezető útvonal nem alkalmas arra, hogy azon keresztül küldjék embereiket Európába, ezért nem kelet felől, hanem délről özönlenek, onnan foglalják el a Nyugatot.

„Ez nem nekünk, de a gyerekeinknek nagyon fontos feladatot ad majd örökül, nemcsak délről, hanem majd nyugatról is védekeznünk kell, illetve eljön az idő, amikor onnan a hozzánk érkező keresztényeket valahogyan be kell fogadnunk és be kell illesztenünk az életünkbe. Akiket nem akarunk beengedni, azokat a nyugati határainknál meg kell állítani, de ez nem a mi életünk elsőszámú feladata, nekünk az a dolgunk, hogy fel kell készíteni a gyerekeinket arra, hogy képesek legyenek ezt megtenni” – zárta gondolatmenetét.

korábban írtuk

Tőkés László Tusványoson: a kisebbségi törvény elfogadása több mint százéves adóssága Romániának

A csíksomlyói búcsút követő második legnagyobb erdélyi, Kárpát-medencei nemzeti összesereglésünknek nevezte a tusványosi mozgalmat Tőkés László szombaton, tusnádfürdői előadásában.

A miniszterelnök a gender kapcsán kifejtette, az egyetlen eredmény, amit elértek, hogy az egész genderügyben fennálló nagy vitákat sikerült leválasztaniuk az európai uniós pénzről szóló vitákról, a kettő most külön pályán halad. Elmondta, hogy a gyermekvédelmi törvény ügyében bíróság elé vitték őket.

„A mi pozíciónk itt is egyszerű, mi ugyanis azt kérjük, hogy fogadják el, nálunk az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén, és ezt fogadtassák el Soros György hadseregével is. Fontos lenne, hogy megértsék azt Nyugaton, hogy ez Magyarországon nem egy ideológiai kérdés, hanem az élet legnagyobb kérdése.”

Mint kiemelte, a világnak ebben a sarkában soha nem lesz ennek a nyugati bolondériának jelentős támogatóköre. „Vannak itt ezek a gendermicsodák: transznacionális meg transzgender, a legtöbb, ameddig el tudunk menni, az az, hogy mi egy Transzilvániát tudunk kimondani, de azt is Erdélynek nevezzük” – jegyezte meg.

Felhívta mind a nemzet, mind az összegyűltek figyelmét arra, hogy ne engedjük magunkat megtéveszteni, háború, energiaválság, gazdasági válság és háborús infláció van, mindez paravánt húz közénk és a szemünk elé a gender és a migráció kérdéséről. A miniszterelnök elmondta,

Úgy tudunk védekezni: elzárkózunk és szövetséget keresünk. A visegrádi négyeknek az utóbbi időkben az adta a nagy jelentőségét, hogy ezekben az időkben egységesen tudtunk fellépni. A háború ezt a kapcsolatot meggyengítette, megrázta a lengyel–magyar együttműködést.”

korábban írtuk

Orbán Viktor válasza a kódolt sportközvetítésekre, a hatodik gyermekre, a háború végére

Ukrajnai helyzetről, háborúról, magyar ellenzékről, kódolt sportközvetítésről, de még gyermekvállalásról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt szombaton Tusnádfürdőn, a 31. Tusványoson tartott előadása után.

A háború elsődleges szempontja, hogy az anyák siratják a gyermekeiket, a gyermekek pedig elveszítik a szüleiket, ez a megközelítés minden mást felül kell írjon még a politikában is. „Ez számunkra azt jelenti, hogy az a legfőbb kötelességünk, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe.

Alapprobléma az, hogy az oroszok megfogalmazták a NATO felé az elvárásaikat: Ukrajna ne lehessen tag, és ne telepíthessenek orosz területig elérő fegyvereket az ország területére. Ezt a NATO visszautasította. Ennek lett az a következménye, hogy az oroszok fegyverrel akarnak a biztonsági igényeiknek érvényt szerezni – tette hozzá, majd megjegyezte,

Az energiakérdésekre vonatkozóan megjegyezte: az jár jól, akinek van saját energiaforrása. Mint elmondta, jól járnak az oroszok, hiszen jelenleg bár kevesebb energiát adnak el, sokkal több a bevételük. Jól jártak a kínaiak is, az orosz energia átcsoportosítása miatt megszüntették az arab országoktól való energiafüggőséget, és jól járnak az amerikai nagyvállalatok. Az EU viszont rosszul jár, az energiadeficitje háromszorosára nőtt. A miniszterelnök szerint ez a rezsicsökkentés viszonylatában nagyban érinti Magyarországot. Úgy látja, hogy a rezsicsökkentést meg lehet védeni és sikerülni is fog, abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinél megmarad a korábbi ár, efölött a piaci árat kell fizetni.

„A válsághelyzet miatt a beruházásokat átütemeztük, ami nem indult meg, nem is indítjuk meg, ami megindult állami beruházás, azt befejezzük – torzon semmi nem maradhat – itt, a határon túl is, mindent befejezünk.

A recesszió – gazdaság teljesítményének csökkenése – szempontjából, mint mondta, azt kell megtalálják, hogy lehetővé tudják tenni a lokális kivételt. „Magyarország akkor tudja gazdasági értelemben megőrizni a sikereit, ha kimarad a háborúból, a migrációból, a genderbolondériából, a globális adóból és az általános recesszióból.” Kijelentette: 2030-ra kell igazán erősnek lenni, gondolkodásunkban ez a horizontidőhatár, ekkorra kell nagy diplomáciai, katonai, gazdasági és szellemi erő.

A globális recesszió elleni védekezésben a következő segítő tényezőket sorolta fel, amik tulajdonunkban vannak és amikre alapozni tudunk. Ezek képezik az idei Tusványos 10 pontját.

• 1. Magyarországnak még megvan a határvédelme.

• 2. Családalapú a társadalmunk, ami komoly energiát és motivációt garantáló körülmény.

• 3. Hadipari és hadseregfejlesztések jelenleg is zajlanak.

• 4. Diverzifikáljuk az energiaforrásainkat.

• 5. Technológiai váltás kihasználása – akkumulátorgyártási beruházások.

• 6. Külföldi tőkebeáramlás – koreai, német és kínai beruházások.

• 7. Tranzitország vagyunk, és tranzitgazdaság is szeretnénk maradni.

• 8. Politikai stabilitás – kétharmados kormányt nem lehet feldönteni.

• 9. Szellemi alapok – Magyarországnak megvan a nemzeti gondolata, megvan a kultúrája.

• 10. Ambíció – megőrizzük a nemzeti ambíciónk.

„Együtt kell maradnia az anyaországnak, együtt kell maradnia Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében.